Most akkor medvés a Medves?

Archív fotó: Egy európai barnamedve (Ursus arctos arctos) lábnyomát örökítették meg 2014. októberben Etes közelében (MTI Fotó: Komka Péter)

 

Az elmúlt napokban az országos sajtót is körbejárta a hír, miszerint két futó medvé(ke)t látott a Medves-fennsíkon. Az állatok térségbeli jelenléte most már évek óta napirenden lévő kérdés. Többen találkozásról számoltak be, de a természetvédelmi őrök is feljegyeztek már nyomokat, vadetetőhöz elhelyezett webkamera is megörökített már egy példányt, de emlékezhetünk rá, hogy egy példányt ki is lőttek vadászok Salgótarján mellett. A szakembert kérdeztük a medvék jelenlétéről.

 

Lantos István, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrádi Tájegységének természetvédelmi őrétől megtudtuk, hogy az állatok térségi jelenlétét folyamatosan figyelik és gyűjtik róluk az adatokat amennyiben nyomokat találnak, de az idei évről egyelőre a napokban megismert egyetlen lakossági megfigyelés van a birtokukban.

Néhány alkalommal történt idén medvenyom-keresés Bárna, Szilaspogony, Cered, Zabar községhatárokban, Mátranovákig benyúlóan. Ebben az időszakban medve-nyomokat – karmolás nyomát, talplenyomatot, illetve ürüléket – nem sikerült felfedezni. A futók észlelése az első konkrét adat a medve idei jelenlétének – amennyiben elfogadható a hír. Sajnos a területre kiszállva nekünk a nyomokat nem sikerült megtalálni, de ebben közrejátszhat az is, hogy az észlelést gyorsan követő esőzések elmoshatták a talplenyomatokat.

A nyomkeresésnek nincsen megadott menetrendje, ez elsősorban az időjáráshoz kötődik. A nyári időszak kevésbé alkalmas erre, mert a nagyobb esőzések jellemzően elmaradnak, a meleg és a szél hatására kiszikkad a talajfelszín. Ilyenkor gyakorlatilag lehetetlen talplenyomatokat észlelni. Ennek okán az őszi és tavaszi, csapadékosabb időjárás, illetve a téli időszakban a friss porhó alkalmas leginkább a nyomok keresésére. A jegesre fagyott kérgű hótakaró sem ideális, mivel azon már szintén nem rajzolódik ki konkrétan a talplenyomat és a karomnyomok

– mondta el kérdésünkre Lantos István.

 

Medve jelenlétére bármelyik pillanatban számítani lehet Nógrád megyében, egészen a Börzsönytől a Tarna-vidékig, csatlakozva a szlovákiai határvidékhez. Nem kizárt az, hogy itt territórium alakuljon ki, de erre egyelőre nincsen konkrét információnk. A medve egy nagy területigényű állat, egy éjszaka alatt hatalmas területeket képes bejárni. Ha szombaton valaki lát egy medvét a Medves-fennsíkon, ez nem jelenti azt, hogy vasárnapra az állat már nem a Mátrában, a Bükkben, a Tarna-vidékén, vagy akár a határon túli Cseres-hegységben tartózkodik

– tette hozzá a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.

 

A barna medve fokozottan védett állat, legnagyobb termetű emlősfajunk súlya 100 és 340 kilogramm közötti. Az állat kerüli az embert, és nem tekinti zsákmányának. A szabad természetben való – elenyészően kis valószínűséggel bíró – találkozás esetén az állat ugyanannyira meglepődhet, mint az ember. Megfelelő viselkedési szabályokkal azonban a kellemetlen meglepetések megelőzhetőek – emeli ki a Bükki Nemzeti Park holnapján található kiadvány, melyet plakát formájában már korábban elhelyezett a természetvédelmi szerv az érintett térség településein.

 

(null)

(null)

 

Kiemelt archív fotó: Egy európai barnamedve (Ursus arctos arctos) lábnyomát örökítették meg 2014. októberben Etes közelében (MTI Fotó: Komka Péter)