Minden tizedik nógrádi katás vállalkozót vizsgálta az adóhatóság tavaly

Egyelőre nincs változás a kisadózó vállalkozók tételes adójában (KATA), de úgy tűnik az ezt választók közül egyre többeknél kopogtat majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az utóbbi hetekben több sajtótermék is foglalkozott az ezen adózási formát választókkal és azzal, hogy a NAV 2020-ban gyakrabban ellenőrizheti a katásokat, hogy egy rendszerszintű problémát kiküszöbölhessenek.

A katások száma a lehetőség 2013-as bevezetése óta évről-évre növekszik, eközben azonban több cégnél is bevett gyakorlattá vált katásokat alkalmazni munkaviszonnyal bejelentett dolgozók helyett, ami bújtatott foglalkoztatásnak minősül és törvénytelen. Egy közérdekű adatigénylésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közölte: 2019-ben januártól novemberig több mint 13 és félezer jogkövetési vizsgálatot végeztek el a KATA adónemet választók körében, ennek közel hatoda, mintegy 2200 irányult a munkaviszonytól való elhatárolás vizsgálatára támogató eljárás vagy ellenőrzés keretében.

Nógrádban 320 katás vállalkozót vizsgált a NAV tavaly januártól novemberig. Megyénkben 2015 elején mintegy 1200, 2017 elején már több mint 2000, a tavalyi évben pedig már több mint 4000 katás vállalkozás működött.

Egy másik közérdekű adatigénylésből az derült ki, hogy 2013-ban még csak egyetlen, 2017-ben már több mint 5 ezer 600, 2018-ban már közel 11 ezer, míg tavaly a már említett több mint 13 és félezer ellenőrzést végzett országosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a KATA adónemet választó adózók körében.

A kisadózó vállalkozások tételes adója címén 2018-ban 1 milliárd 495 millió forint nettó bevétel teljesült Nógrád megyében; 28,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedési ütem nagyjából megegyezett az országos dinamikával. A megye részesedése az országos KATA bevételből 1,2 százalék. Az adónem tételes jellegéből adódóan a bevételt elsődlegesen az adóalanyi kör nagysága határozza meg. Az előző évek tendenciáihoz hasonlóan a KATA alanyainak száma hónapról hónapra folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban is – olvasható a TOP 50 című kiadványban.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban úgy fogalmaztak: elsősorban a visszaéléseket akarják visszaszorítani, sok helyen ugyanis a klasszikus munkaviszonyt próbálják leplezni a kata alkalmazásával, ami kényszervállalkozást keletkeztet. A katáról szóló törvény hét olyan kritériumot határoz meg, ami alapján megállapítható, hogy a vállalkozás ténylegesen is az-e, nem pedig színlelt munkaszerződés – írja az mfor.hu. Ebből kettő bizonyítása már elegendő a vállalkozás megállapításához, a kamara viszont azt szeretné, hogy kettőnél több kritériumot kelljen bizonyítani ahhoz, hogy valaki katás vállalkozó lehessen, ebben pedig úgy tűnik, partnere lehet a szaktárca.

Várhatóan valamikor év közben, nagyobb eséllyel 2020 második félévtől módosulhatnak a szabályok.

 

Kiemelt fotónk illusztráció! (Pixabay)