Mindegyik salgótarjáni szavazókörben Dr. Becsó Károly kapta a legtöbb voksot

  • A kormánypártok harmadával több szavazót tudtak mozgósítani a városban, mint a 2016-os időközi polgármester-választáson.
  • A választásra jogosultak 65,14 százaléka adott le érvényes szavazatot, összesen 18199 fő (a 99,18 százalékos feldolgozottság mellett).
  • Salgótarjánban semmilyen “szokatlan” adatot nem tartalmaznak a szavazóköri jegyzőkönyvek.

 

40 szavazókörben adta le voksait vasárnap Salgótarján lakossága. 39 szavazókör eredményei ismerhetőek meg a Nemzeti Választási Iroda adataiból, mivel a somoskői szavazókörben nem bontottak urnát. Ehhez teszik majd hozzá ugyanis az átjelentkezők szavazatait, amikorra azok a hét során beérkeznek – erről korábban már írtunk.

Elemzésünkben csak az értékelhető eredményt elért pártokkal és jelöltjeikkel foglalkozunk. Az országgyűlési képviselő-jelöltek nyilvántartásba vételéhez 500 érvényes ajánló aláírás kellett, ezt – bár 45-en próbálták meg – végül 33 indulni szándékozó tudta begyűjteni a Salgótarjánt is magába foglaló választókerületben, majd egy visszalépés után végül 32 jelölt neve szerepelt a szavazólapon. Közülük négyen voltak, akik legalább 500 voksot is maguknak tudhatnak a kelet-nógrádi választókerületben 99,18 százalékos feldolgozottság mellett.

Az adatokból kiderül: az országgyűlési képviselővé választott Fidesz-KDNP-s politikus, Dr. Becsó Károly összességében 43,17 százalékos salgótarjáni szavazataránya bár kevesebb, mint amennyivel a választókörzet képviseletét elnyerte (48,09%), ennek ellenére nem volt vasárnap olyan megyeszékhelyi szavazókör, ahol ne rá érkezett volna a legtöbb voks.

A salgótarjáni szavazókörökben a második helyet 19-19 esetben vitte el a Cseresznyés István (Jobbik) és Dömsödi Gábor (LMP), akik további egy helyen együtt lettek másodikok. Kovács Zsolt (DK), a baloldali pártok jelöltje a 39 feldolgozott szavazóköri eredmény alapján csak hétben tudott harmadik lenni, a többi esetben ő kapta a legkevesebb szavazatot a négy értékelhető eredményt elért jelölt közül. Ennek ellenére Salgótarjánban Kovács Zsolt és Dömsödi Gábor is 3,5-4,5 százalékkal jobb eredményt ért el, mint a teljes választókerületi eredményük, míg Cseresznyés István 2,5 százalékkal teljesített rosszabbul Salgótarjánban, mint a körzet egészében.

Először szavazó fiatal gimnazista a salgótarjáni Egészségügyi Szociális Központban kialakított szavazókörben (MTI Fotó: Komka Péter)
Először szavazó fiatal gimnazista a salgótarjáni Egészségügyi Szociális Központban kialakított szavazókörben (MTI Fotó: Komka Péter)

 

Párt- és személyi preferenciák

Amellett, hogy Dr. Becsó Károly (Fidesz-KDNP) salgótarjáni eredménye néhány százalékkal alacsonyabb, mint amekkora aránnyal megnyerte a szavazókerületet, a legfontosabb adat, hogy a kormánypártok 8 ezer salgótarjánit tudtak megszólítani. A somoskői szavazókör adatai nélkül Dr. Becsó Károly 7857 voksot tudhat magáénak egyéniben, a Fidesz-KDNP pártlistájára pedig 7999 voksot adtak le a városban. Hogy ezt az adatot kontextusba helyezzük: ha az MSZP-Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció listás szavazatait összeadjuk, 4939-es salgótarjáni eredményt kapunk, a Jobbik 3291 listás szavazatot gyűjtött be a megyeszékhelyen, az LMP 971-et.

Utólag már kijelentjük, hogy szinte minden elemében a Közös Ország Mozgalom választások előtt készített közvélemény-kutatása közelítette meg a valóságot. Ebben ugyanis Dr. Becsó Károly és a Fidesz-KDNP végeredménynek nagyjából megfelelő fölénye mellett az állt, hogy bár a választókerületben a Jobbikos Cseresznyés István bír a legnagyobb támogatottsággal, de ha az átszavazási hajlandóságot nézzük, akkor viszont Dömsödi Gábor (LMP) lehetett volna a legesélyesebb kihívója Dr. Becsó Károlynak.

Dömsödi Gábor az LMP pártlistán elért 971 szavazatával szemben egyéniben 3443 voksot gyűjtött be Salgótarjánban.

Cseresznyés István (Jobbik) 36 szavazattal így is megelőzte őt és az is látszik, hogy voltak, akik őt tartották a legesélyesebb jelöltnek, de a Jobbik pártlistán elért eredményéhez képest ő csak közel 200 szavazattal tudott többet begyűjteni. A kelet-nógrádi választókerületben ugyanis az MSZP-Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció megegyezése alapján utóbbi párt indított egyéni jelöltet, Kovács Zsolt Béla személyében. Kovács Zsolt 2450 szavazatot tudott megszerezni a 18199-ből, a DK listás eredménye viszont csak ennek a fele, 1240 lett Salgótarjánban.

Nagyon leegyszerűsítve ezekből az adatokból az látszik, hogy az MSZP-Párbeszéd 3699 listás szavazója közül (plusz az a mintegy 150 fő, aki listán a Fidesz-KDNP-re, egyéniben azonban más párt jelöltjére szavazott) Kovács Zsolt mellett mintegy 1200 “taktikai szavazó”, Cseresznyés István mellett mintegy 200, Dömsödi Gábor mellett azonban közel 2500 állampolgár döntött azokon felül, akik a pártpreferenciájukkal egyezően voksoltak az egyéni jelöltre is.

A számok mögött rejlő ellenzéki szavazói “mozgás” elemzése után egy lényeges tényt mutat még a választás salgótarjáni adatsora: a Fidesz-KDNP erősségét a nógrádi megyeszékhelyen.

A kormánypártok 8 ezer szavazót mozgósítottak Salgótarjánban, kis eltéréssel egyaránt igaz ez az adat az egyéni és a listás szavazatokra is.

Bár egy helyhatósági és országgyűlési választás adatait egy az egyben nem lehet mérlegre tenni, ettől függetlenül az egy sokat mondó adat, hogy a 2016-os időközi polgármester-választáson Fekete Zsolt 7840 szavazót tudott megszólítani, míg a Fidesz-KDNP jelöltjére, Simon Tiborra akkori a mostaniak háromnegyede, 6 ezer választópolgár voksolt.

 

Sokan csalást kiáltanak…

Az egyéni szavazatoknál a 39 salgótarjáni szavazóköri adat arról árulkodik, hogy 0 és 20 közötti volt az érvénytelen szavazatok száma, kirívó adat nem található. A legnagyobb szám, azaz 20 érvénytelen szavazat egy nagyobb, a 16-os szavazókörben volt, de rontott szavazatot itt is csak a megjelentek 3 százaléka adott le. Arányaiban véve a többi körzetben ettől jóval kisebb, 2 százalék és 0 közötti volt az érvénytelen voksok megjelentekhez viszonyított aránya.

Salgótarjánban az érvénytelen szavazatok a megjelentek mindösszesen 1,37 százalékához kapcsolódtak az egyéni jelöltek esetében, míg a listás szavazásnál 1,08 százalékos volt az érvénytelen szavazatok aránya. Tehát a több mint 18 ezer választóhoz kevesebb mint 200 rontott/érvénytelen szavazat kapcsolódott. Salgótarjánban mindösszesen 2 olyan szavazókör volt, ahol több listás szavazat volt az urnában mint kellett volna, mindkét helyszínen mindösszesen csak 1-1 darabbal volt több. A szavazóköri adatokból kitűnik: az egyéni jelöltekre leadott szavazatok összessége (például Kovács Zsolt és Dömsödi Gábor eredménye) mindenhol jól korrelál a listás szavazatok összességéhez (például a két jelölt szavazatszáma a DK, az MSZP-P és az LMP listáira leadott szavazatok számával).

A választási rendszer, a szavazatszámláló bizottságok és az adattovábbítás metodikájára, a szavazatszámlálás során alkalmazandó szabályokra és további részletekre mi itt most nem térünk ki, cikkünknek ez nem témája, ahogyan azzal sem kívánunk foglalkozni, hogy az ország más településein esetlegesen milyen “érdekes” adatokat vélnek egyesek felfedezni. Salgótarjánra vonatkozóan viszont azt nagy bátorsággal tudjuk kijelenteni, hogy nem nagyon lehetett olyan szavazókör, ahol legalább egy ellenzéki attitűdű személy jelen ne lett volna a választás ideje alatt, ahogyan a kormánypártiak is szinte minden szavazókörben ott ültek. A voksolás előtt nyilvánosságra hozott városi szavazatszámláló bizottsági névlistán rengeteg közismerten baloldali aktivista, de a baloldali önkormányzathoz köthető feladattal megbízott személyek neve is megtalálható volt – ők mind ott voltak a szavazatszámláló bizottságokban vasárnap. Ugyanúgy, mint a kormánypárti delegáltak és ilyen attitűdű tagok, nem beszélve a köztisztviselő státuszban ott dolgozó jegyzőkönyv-vezetőkről.

3100.hu Fotó: Szavazók a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban kialakított szavazókörben

A választás estéjén ők pontosan ismerték annak a szavazókörnek az adatait, amelyben egész nap tevékenykedtek és azokat már vasárnap este összevethették a Nemzeti Választási Iroda (NVI) online rendszerével, amint az adatokat oda feltöltötték. (Valamin továbbították pártjuk felé is, a belső információs hálózataikon keresztül így tudott a hivatalos eredmények előtt tisztában lenni az adatokkal úgy a bal-, mint a jobboldal.) Az a terjedő információ is téves, hogy ne lehetne hozzáférni a jegyzőkönyvek adataihoz, mi is ebből dolgozunk az elmúlt napokban és jelen cikkünk megjelenésének időpontjában is vizslathatóak a szavazókörökre lebontott eredmények.

Olyan salgótarjáni vonatkozású információ, bejelentés, mely arról szólna, hogy valamely szavazatszámláló bizottsági tag, vagy valamely párt delegáltja ne azt az adatot látta volna viszont az NVI adatbázisában, mint amit a helyszínen jegyzőkönyvbe rögzítettek, hozzánk nem jutott el, továbbá – mint az talán a fenti elemzésünkből is kiderült – az online rendszerben megtalálható adatokból sem olvasható ki semmi, ami a salgótarjáni szavazókörökkel kapcsolatban gyanakodásra adhatnak okot.

Kérdésünkre Tóthné dr. Kerekes Andrea, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője, a Nógrád Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője is megerősítette, hogy a választókerületben, így Salgótarjánban is “simán, probléma nélkül”, gördülékenyen lebonyolították vasárnap a 2018-as országgyűlési képviselő-választást.

 

A salgótarjáni szavazóköri adatok

A Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető adatokat emészthető formába öntöttük, alább látható, hogy hogyan voksoltak Salgótarján szavazókörei, városrészei. Akik a fenti grafikonoktól, illetve az alábbi felsorolástól is részletesebben szeretnék látni az adatokat egy felületen, rendszerbe foglalva, azoknak rendelkezésére bocsátjuk azt a munkatáblázatot, melyből jelen cikkünket és az itt látható ábrákat készítettük.

(Kiemelt archív MTI Fotó: Komka Péter)