Markánsan megcsappant a vaddisznóállomány a kelet-nógrádi térségben

Vaddisznók (Sus scrofa) az Alkotmány úton Salgótarjánban 2013. február 22-én. A vadászati statisztikák szerint Magyarországon a vaddisznók száma egyre nő. Az elszaporodott állomány gyakran keresi fel a lakott területeket élelem után kutatva. (MTI Fotó: Komka Péter)

Immáron akcióterv rendelkezik arról, hogy milyen mértékben szükséges csökkenteni a hazai vaddisznóállományt. Ezt elsősorban az afrikai sertéspestissel szembeni védekezés hívta életre, a vaddisznók között terjedő betegség ugyanakkor mostanra olyan méreteket öltött a kelet-nógrádi térségben, hogy a terület vaddisznó állománya már jelenleg is érezhetően megfogyatkozott.

Honlapján tette közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akciótervet – közölte a hivatal az MTI-vel. A tájékoztatásban felidézték, hogy az európai uniós afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezett. Ennek célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Az akcióterv egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznó-állománysűrűség 2025. február 28-ig 0,5 vaddisznó/négyzetkilométerre mérséklődjön.

Ennek eléréséhez az eddigieknél jelentősebb szerep hárul az ASP elleni küzdelemben a vadásztársadalomra, a vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőre, illetve a vadászati hatóságokra. A vadászatra jogosult szervezeteknek március végéig kell benyújtaniuk a hatóság felé azt a többéves tervet, melynek teljesítésével a célértéket elérik a megadott határidőre.

 

Kelet- Nógrádban az ASP már most a kívánt szint közelébe apasztotta az állományt

A Nébih térképe szerint a megyeszékhely környékén, a Karancs-völgyében és a Cserhátban is volt az elmúlt időszakban számos olyan elhullott vagy kilőtt vaddisznó, melyben a minden esetben kötelező állatorvosi vizsgálat során kimutatták a sertéspestist. Ha hosszabb időtávon nézzük az afrikai sertéspestis helyi jelenlétét, mára alig maradt olyan erdőterület, ahol ne regisztráltak volna fertőzött vaddisznót a közelmúltban.

A délen Apc, nyugaton Balassagyarmat, keleten pedig Zabar által határolt Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység területén gazdálkodó 35 vadászatra jogosult közül 29 vadászterület az afrikai sertéspestis szempontjából már szigorúan korlátozott kategóriába tartozik, tudtuk meg a tájegység fővadászától. Zám Zalán tájékoztatása szerint az afrikai sertéspestis következményeként a tájegységen belül a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a járvány miatti mortalitás valamint a vadászatra jogosultak aktív hozzáállásának következtében vészesen megfogyatkozott a vaddisznó állomány. A tájegység vadászterületeit járva, valamint a jogosultak beszámolói alapján az állománysűrűség jelenlegi mutatói már egészen közel állnak az akciótervben 2025-re elérendően meghatározott célszámhoz.

Az ASP első megállapítást követően a szigorúan korlátozott területeken megtiltják a vaddisznók társas és egyéni vadászatát is. Ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan – ideiglenesen – felfüggeszthetik a társas és az egyéni vadászatokat is. A házi sertés telephelyeket állatorvos keresi fel, az ilyen sertéstartó telepeken a takarmányt és az alomanyagot is úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz vaddisznók ne férhessenek hozzá. Az állatokat is úgy kell tartani, hogy azok vaddisznókkal semmilyen módon ne érintkezhessenek; a kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel vagy más, hatékony eszközzel szükséges védeni a házi és a vaddisznók találkozásának kizárására. Az ilyen területen minden sertéstartónak állomány-nyilvántartást kell vezetnie. Az ilyen besorolás alól akkor mentesülhet egy adott terület, ha ott legalább hat hónapja nem fordult elő új ASP eset vaddisznókban, és ezt a tényt a területről származó vaddisznók virológiai vizsgálata alátámasztja.

Zám Zalán ismertetése szerint a vadászatra jogosultak az ASP felszámolásának és további terjedésének fékezése érdekében ún. diagnosztikai célú vadászatok sorát hajtották végre az elmúlt időszakban, és a vaddisznóállomány rohamos csökkenésével az egy vaddisznó elejtéséhez szükséges időráfordítás érezhetően megnövekedett.

A tájegységi fővadász tapasztalatai azt mutatják, hogy a tendencia visszaigazolódik a lakosság és a gazdálkodók oldaláról is: a korábbiakhoz képest elenyésző mértékre apadt a vaddisznó által okozott károkkal kapcsolatos bejelentések száma. Zám Zalán hozzátette: a jelenlegi helyzet nem jelenti azt, hogy eltűnt a területről a vaddisznó, ahogyan azt sem, hogy nem lenne érzékelhető az állatok jelenléte a falvak vagy az erdőkhöz közeli városrészek területén.

Az viszont kijelenthető, hogy az állatok lakosságot zavaró jelenléte markánsan lecsökkent – tette hozzá.

A tájegységi fővadász arra is kitért, hogy az állomány ilyen mértékű, drasztikus csökkenése a vadászatra jogosultak oldaláról nem ennyire “örömteli”, ugyanakkor az állományszabályozó kilövésekért ezek a szervezetek pénzügyi kompenzációban, kártalanításban részesülnek.

 

Az állománycsökkentés huzamosabb ideje tart

A 3100.hu által a rendelet megjelenésekor megkérdezett szakember szerint az abból a szempontból nem tartalmazott újdonságot, hogy követte azt az immáron több mint két évtizedes irányvonalat, mely elsősorban a túlszaporodott gímszarvas, dámszarvas, őz és vaddisznó állományokkal való minőségi gazdálkodás érdekében, további, folyamatos mennyiségi csökkentését helyezte előtérbe.

A Magyar Közlönyben még 2018 nyarán megjelent, az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tervéről szóló agrárminiszteri rendelet úgy fogalmazott, hogy a vaddisznó szerepe nagyon jelentős a területen, a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben helyezkedik el a Nógrád-cserháti tájegység. A vaddisznóállomány esetében a rendelet 10 éven belül az akkor becsült – mintegy háromezres – létszám legalább felére csökkentését tűzte ki a tájegységben, ami kis túlzással két és fél alatt “teljesülni látszik” az ASP következtében.

 

Kiemelt archív fotó: Vaddisznók az Alkotmány úton Salgótarjánban, még 2013. februárjában (MTI Fotó: Komka Péter)