Madárének töltötte be az éjszakát a belvárosban

De amint az olvasóink jelzéseiből kiderült, nem csak a hajnali-reggeli órákat, hanem a teljes éjszakát is betöltötte a madárhang Salgótarján belvárosában a hétvégén. A télen sokaknak szokatlan jelenségre tavaly is voltak, akik felhívták a figyelmet – akkor partneroldalunk, a nosza.info járt utána a jelenségnek szakember segítségével.

Olvasóink jelezték tehát, hogy az elmúlt néhány enyhe, fagypont feletti éjszakán több órán keresztül énekesmadarak hangja törte meg a belvárosi éjszaka csöndjét Salgótarjánban. A madarakat elsősorban az Acélgyári út elágazója, az Alba Üzletház, a Madách Imre Gimnázium és a Fő tér környékén található utcákon lehetett hallani, amint a közterületi fák magasabb ágairól mondják a magukét.

Nem is lenne ez különleges esemény, ha nem “téli”, decemberi éjszakákon történne. Evidensnek tűnt, hogy az igen enyhe időjárás zavarhatta meg az alábbi, telefonos hangfelvételen is hallható madarakat, de azért megkérdeztünk egy szakembert is. A témában Drexler Szilárd, a Magyar Madártani Egyesület tagja segített eligazodni.

 

 

A hangfelvételen feketerigó énekel – a faj példányai jól kieresztik a hangjukat. Alapesetben tél közepén-végén kezdenek énekelni a városban élő példányok, de az enyhe időjárás miatt ez előbbre tolódhat. A feketerigó ugyanis vonuló madár, de a városainkban élő példányok áttelelnek itt. Mintegy száz évvel ezelőtt még nem éltek a városainkban, csak az erdőkben, erdőszéleken, bokrosokban. Urbanizálódott madár, jól megszokta az emberi környezetet és a városok melegebb mikroklímája, nagyobb biztonsága és a parkok által kínált táplálkozó-terület miatt többször is költ egy városi feketerigó pár, mint egy erdőben élő pár.

Az enyhébb éghajlatú városban nagyobb biztonsággal áttelelhet, mint az erdőkben. Az elmúlt években, amikor nagyon lehűlt a levegő, akkor gyakori vendégek voltak a rigók a szemetes konténerek környékén (például a Karancs Hotel mögött), de a díszfák bogyóit is megdézsmálják, tehát az ember így vagy úgy, de táplálékhoz juttatja őket.

Nem azért nem vonulnak el, mert nem szeretnek utazni, hanem azért, hogy amikor jön a jó idő, akkor már stoppolják a jó költőhelyeket, párba álljanak és szaporodjanak. Éppen ezért a városban élő példányok előnyben vannak, hiszen ők az idő enyhülésével már revírt foglalnak, fészket építenek. A vonulással nem is vesztenek sok energiát, tehát a költési szezonban sok-sok fiókákat nevelhetnek – erről szól az ő életük. A költési szezon a városban pedig jó idő esetén már tél végén megkezdődik. Ez történik most is. Nem rigóknál, de balkáni gerlénél láttam már tél derekán a városban tojásos fészekaljat, aztán ráesett a hó.

A hím az énekével jelzi a territórium határait, előbb-utóbb akad mellé egy tojó, akivel fészket építenének. Ha lehűl az idő, akkor visszafogja magát, ha enyhül, újra énekel, mert nem akarja, hogy egy másik hím területbitorló legyen ott. A hangja azért tűnik fel szerintem ilyen karakteresen, mert még nincs semmi egyéb hang a természetben, nincsenek hozzászokva az emberek. Egyébként minden évben több rigó is énekel azon a környéken – mondta el megkeresésünkre Drexler Szilárd.