A hazai ingatlanpiacot a kormány újabb bejelentése rázta fel. A falusi CSOK bevezetésének célja azoknak az ötezer fő alatti településeknek a támogatása, ahol csökkent a népességszám. Jó hír, hogy az indokolatlan áremelést csírájában elfojtják azzal, hogy a 10 millió forint felét lehet vásárlásra fordítani, a másik felét pedig bővítésre – a kedvezmény felújításra való kiterjesztésével egyébként sokak kérése talált meghallgatásra.
Változó trendek az új lakások szegmensében
Az új lakások gombamód kezdtek szaporodni az ország egyes részein, vannak városok, ahol egymást érik a daruk. Tavaly 23 százalékkal több lakás került átadásra, mint 2017-ben, a kiadott építési engedélyek száma azonban 3 százalékkal elmaradt éves összehasonlításban.
A legtöbb lakást Budapesten és Pest megyében adják át, emellett továbbra is kiemelkedik Győr-Moson-Sopron megye, illetve több alföldi, észak-magyarországi megyékben is számottevő a mozgás. Érdekes tendencia, hogy csökken az ingatlanok alapterülete, ezzel párhuzamosan nő a szobák száma. A magyarázat egyszerű: a kisebb alapterületű lakásokat könnyebb bérbe adni, a befektetők pedig elsősorban ez alapján keresgélnek.
A nógrádi ingatlanárak is emelkednek
A forgalom oroszlánrészét természetesen továbbra is a használt lakások adják, amelyek a 2014-es vágtához képest jóval visszafogottabb ütemben drágulnak (bár hozzá kell tennünk, hogy volt honnan lassulniuk). Az árváltozást és az árszínvonalat egyaránt jelentősen befolyásolja a területi elhelyezkedés. A kereslet és kínálat törvénye alapján érthető, hogy az ország kevésbé népszerű területein nehezen találnak gazdára a meghirdetett ingatlanok és az árak sem kúsznak fentebb, míg a dinamikusan fejlődő településeken az ingatlanpiac is öles léptekkel halad előre.
Tény, hogy az ország északi térsége a kevésbé felkapott vidékek közé tartozik, de Nógrád megyében idén mindössze két hónap alatt 4 százalékkal emelkedtek az átlagárak. Ez szám a megye határain belül jelentős eltéréséket takar, hiszen míg Rétságon és Szécsényben 1-2 százalékkal visszaestek, Salgótarjánban és Bátonyterenyén szinte stagnáltak, addig Balassagyarmaton 5 százalékkal, Pásztón pedig országos szinten is kiugró mértékben, 26 százalékkal bővültek a reál négyzetméterenkénti árak.
A százalékok csak bizonyos ingatlanpiaci szereplők számára jelentenek fontos információt, a komoly érdeklődőknek ennél lényegesebb szempont az aktuális árszínvonal. Ezt érdemes ingatlantípusonként szemügyre venni, hiszen így pontosabb képet kapunk.
Még mindig kedvezők az észak-magyarországi ingatlanárak
A családi házak szegmensében a kiemelt települések által felállított rangsor legkedvezőbb oldalán Bátonyterenye, illetve Szécsény áll, amelyet 5-25 százalékkal leköröz Salgótarján, de Pásztón, Rétságon és Balassagyarmaton 30-83 százalékkal magasabb négyzetméterenkénti árakra lehet számítani a megyeszékhelyhez képest.
A Salgótarjánban meghirdetett lakásokat érdemes Észak-Magyarország megyeszékhelyeivel összevetni. A magánházaknál gyorsabban eladható téglalakások és az időnként rekordidő alatt értékesíthető panelek átlagárai az említett térségben jóval elmaradnak az országos szinttől.
A salgótarjáni piac egyik érdekessége, hogy a tégla- és a panellakásokat közel megegyező átlagos négyzetméterenkénti árakon hirdetik meg. Mindkét típus jelentősen elmarad a miskolci és az egri árszínvonaltól – a 101-257 százalék közötti árkülönbözet négyzetméterenként 116 ezer forint és 296 ezer forint közötti eltéréseket takar.
Bár a tendenciák szerint az ország északi részén is emelkednek az ingatlanárak, az országos átlagtól való jelentős eltérést valószínűleg nem sikerül utolérni – a felkapott vidéki nagyvárosok és a fővárosi árszintjéről nem is beszélve.