Közel kettőszáz trófeát vonultattak fel az első kelet-cserháti szemlén

A Csente Vadásztársaság területén ejtette el Bíró Ferenc – Szabó Gábor kíséretében – azt a gímszarvast, melynek trófeáját a legszebbnek választották szombaton Mátraverebély-Szentkúton. Az eseményt az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti és Salgótarjáni Erdészete, a Csente Vadásztársaság és a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely közösen szervezte.

Az első kelet-cserháti trófeaszemlén összesen közel 200 gím- és dámszarvas trófeát mutatott be a vadgazdálkodási tájegység összesen 14 vadásztársasága, vadgazdálkodója. A legszebb kelet-cserháti gímszarvas trófea több mint 11 kilogrammos, az ezt viselt szarvas a bírálati becslés szerint 11 éves lehetett.

A legszebb dámszarvas trófea szintén a Csente Vadásztársaság területéről származik, a közel 4,5 kilogrammos trófeát viselő, 10 éves becsült korú vadat Bíró Vilmos ejtette el, Letovai Zoltán kíséretében. Az év selejt dámbikáját Letovai Zoltán ejtette el a Cserepes Vadásztársaság területén, míg az év selejt gímbikájának kilövése Vizoviczki István nevéhez és a Hollókői Vadásztársaság területéhez kötődött.

Egyre több lehet majd a szemlére kiállított trófea a Kelet-Cserhátban is az elkövetkezendő években, hiszen ebben a térségben is a főbb nagyvad-fajok populációjának csökkentését tűzte ki a Magyar Közlönyben nyáron megjelent agrárminiszteri rendelet. Az előírás részeként a Nógrád-cserháti tájegység vadgazdálkodási terve meghatározza a délen Apc, nyugaton Balassagyarmat, keleten pedig Zabar által határolt terület kitűzött állományméreteit is. A rendelet meghatározza az egyes vadfajok fenntartandó legkisebb vadlétszámát, illetve az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot is. Mint arról korábban már írtunk: a gímlétszám 700 és 2000, a dámállomány 200 és 300, az őzállomány 1700 és 3100, a muflonlétszám 200 és 450, míg a vaddisznóállomány 700 és 2500 egyed között lenne optimális – ez a célkitűzés is.

Orosz Lóránt, a szentkúti kegyhely vezetője a trófeaszemlén úgy fogalmazott: a vadászat egy szenvedély, a vadász pedig, aki megengedheti magának, hogy ezt űzze, őt a Jóisten megajándékozta azokkal a szükséges anyagi és fizikai adottságokkal, hogy ezt megtehesse. A zsidó-keresztény hagyományban mindig Isten ajándéka a gazdagság, ami azonban együtt jár azon kötelezettséggel, hogy az ember abból amije van, segítsen a rászorultakon és a szegényeken – mutatott rá az atya.

Orosz Lóránt emlékeztetett arra, hogy Szent Hubertuszt – a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjét – is megtérésre szólította fel egy égi hang, amikor egy agancsai között feszülettel megjelenő szarvassal találkozott az Ardennek erdeiben. A kegyhely vezetője kitért arra is, hogy helyi vonatkozása is van Szent Hubertusznak, miszerint Garáb premontrei prépostságát az ő tiszteletére szentelték 1197-ben.

Bajnai Csaba, az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészetének vezetője a Mátraverebély-Szentkúton megrendezett térségi trófeaszemle megnyitóján úgy fogalmazott: az eseményt hagyományteremtő szándékkal rendezték meg, az első alkalommal összehívott szemlén az érintett terület 20 vadásztársaságából 14 képviseltette magát. Reményei szerint ez a jövőben kiteljesedik, így évről-évre komplex képet kapunk majd a vadgazdálkodási tájegység helyzetéről a trófeák tükrében.

Zám Zalán tájegységi fővadász köszöntőjében megfogalmazta, hogy mindenhol fontos alappillére a trófeamustra a tájegységi vadgazdálkodásnak. Rámutatott, hogy a szomszédos vadászatra jogosultak sokszor zárt közösséget alkotnak, nehezen nyitnak a külvilág felé, de ha egy ilyen mustrára elhozzák legnagyobb, vagy éppen a legkülönlegesebb abnormitási jegyeket mutató trófeákat, az egy nagyszerű dolog. Kifejtette: rá kell hogy jöjjenek a vadászatra jogosultak arra, hogy egy ilyen szemle pozitív és negatív hozadékaiból, egymástól tanulva lehet építkezni, hiszen alapjában véve mindannyian egy tájegységet képviselnek.

Szakmai értékelésében a tájegységi fővadász megfogalmazta: a trófeasúlyok idén némileg alulmaradtak a korábbi évekhez képest, “de csüggedésre nincs ok, hiszen nem az a szép a vadászatban, amit ad, hanem amit ígér”.

Az első Kelet-Cserháti Trófeaszemle délelőtti óráiban az év gím- és dámszarvasa mellett az év selejt gím- és dámbikáját is kiválasztotta a szavazásra jogosult több száz fős szakmai közönség. 11 órától Hubertusz-misét tartottak a bazilikában, majd a szavazatok alapján délben hirdették ki az év gím- és dámszarvasát, illetve az év selejt gím- és dámbikáját. A délután órákban bárki számára megtekinthetőek voltak a kegyhelyen kiállított trófeák.