Készül Salgótarján klímastratégiája, a lakosság véleményét is várják majd

Megkezdődött a helyi klímastratégia kidolgozása Salgótarjánban; a problémákat feltáró, megoldásokat kínáló, és a szemléletet is formáló program 20 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósul meg – közölte az MTI-vel az önkormányzat.

A dokumentumot a Dipol csoport készíti, az anyag két nagyobb egységből áll majd. Az első rész az átfogó helyzetelemzés, amely foglalkozik a szélsőséges időjárás okozta károkkal, a lakosság egészségügyi kockázataival, valamint az épületállomány energiahatékonyságával is, a második rész pedig egy 2030-ig előretekintő jövőképet és célmeghatározást tartalmaz intézkedési tervvel – írták a közleményben.

A dokumentum szakértői változata elérhető lesz az önkormányzat honlapján, arról bárki elmondhatja majd a véleményét.

Hazánk globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység Magyarországon belül is igen nagy területi különbséget mutat. Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága eredményeképpen – minél alacsonyabb területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban. Kiemelten fontos ezért a helyi és a vonzáskörzeten alapuló térségi szintű klímastratégiák kidolgozása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést elősegítő helyi kapacitások megerősítése – olvasható az általános pályázati felhívásban.

A közleményben a város helyzetének elemzésében kitérnek arra, hogy a domborzati viszonyok miatt nagy területeket érint az erózió, és az utóbbi években egyre gyakoribbak a villámárvizek, amikor rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullik. Hozzátették: ennek gyakorisága és nagysága az éghajlatváltozás fokozódásával tovább fog erősödni, ami erősíti az eróziót és a nagyobb talajmozgások veszélyét is.

A most kisgyermek salgótarjániak évente átlagosan hat forró napot élnek meg, nyugdíjas korukra ez a szám legalább a duplája lesz

A most negyvenes salgótarjániak gyermekkorukban átlagosan maximum kettő olyan napot éltek meg, amikor a levegő hőmérséklete 32 fok fölé emelkedett, napjainkban ennek legalább háromszorosa: átlagosan hat forró nap ez az érték.

A sérülékenység főbb területei között jelölték meg, hogy energiahatékonysági szempontból elavult a lakótelepi és hagyományos épületállomány, és azt is, hogy a városon belüli tömeges közlekedési igények kielégítésére jelenleg szinte kizárólag környezetszennyező gépjárművek szolgálnak a közösségi és az egyéni, valamint az áru- és teherforgalomban egyaránt.

 

Forrás: MTI / Kiemelt fotó: Salgótarján (Fotó: Feledi Gergely)