Kerékpárverseny télen? Igen!

Látványos kerékpárversenyt rendez a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület vasárnap a Tóstrand környékén. A kerékpársport cyclo-cross (vagy terepkerékpár) szakágában a versenyzők számára egy gyors tempóban abszolválható nyomvonalat alakítnak ki, melyben több olyan akadály is található, mely szekciókat a nyeregből leszállva futva, vagy a kerékpárt vállra véve kell abszolválni. A futamok 10:45-től kezdődően indulnak, a napot lezáró elit kategória 13:15-kor rajtol majd.

Az előző években rendre változott a salgótarjáni cyclo-cross versenyek helyszíne a városon belül. Elsőként – műfüves focipálya kialakítása miatt – a megszokott tóstrandi, SBTC-pálya környéki nyomvonalnak kellett búcsút inteni, pedig a homokkőfalas felfutás sokaknak szíve csücske volt. Ezt követően a szebb napokat is megélt Szojka Ferenc Stadion környékére kerül át a futam székhelye, ahol viszont a több mint húszfokos lépcsősor és a sok szintkülönbséget tartalmazó nyomvonal hagyhatott mély nyomokat az indulókban – a nézők azonban kifejezetten díjazták ezt a szekciót. Tavaly aztán versenyközpontilag egészen biztosan sikerült egy minden igényt kielégítő helyszínt találni, hiszen a Tarjáni Gyermektáborban minden egy helyen, kulturált környezetben koncentrálódik a parkolótól a nevezésen át a fűtött öltözőkig, zuhanyzókig, kerékpármosóig, étkezőhelyig. A nyomvonalnak azonban a versenyzői visszajelzések szerint volt egy gyenge pontja – ezt küszöböli most ki a Salgótarjáni HKE rendezőcsapata azzal, hogy a pálya jelentős részét beviszik a strand területére. A tavalyi gokart- és extrémpályás szekció megmarad, emellé még a használaton kívüli úszómedencén is áthajtatják majd a mezőnyt.

 

A kultikus homokkőrézsűn Tisza Zoltán és Matej Medved még 2010-ben (Fotó: Babka Szabolcs)
A kultikus homokkőrézsűn Tisza Zoltán és Matej Medved még 2010-ben (Fotó: Babka Szabolcs)

 

A salgótarjáni nyomvonal várhatóan 2,6 kilométer körüli lesz – a feltételes módú megfogalmazást az okozza, hogy az időjárás függvényében a strand gyepén való kanyargás métereit eső esetén csökkentik, száraz idő esetén pedig növelik majd a szervezők. A nyomvonalban minimális aszfalt, egy kevés murva és járólap, valamint túlnyomórészt füves-földutas szekciók lesznek majd. A pályán egy-egy dupla és szimpla akadály, egy lépcsősor, egy felfutás (már akinek) és egy rövid homokágy töri majd meg a lendületet minden körben. A versenyközpont a tavalyival megegyezően a Tarjáni Gyermektáborban lesz kialakítva.

 

Mi is az a cyclo-cross?

A szakágat feltámasztó SuperCross Sorozatot a 2010/2011-es szezonban a Team 3K – Kazincbarcika, az Ózdi Kerékpáros Egyesület, a Guriga Bringa Kerekegyháza Kerékpáros Egyesület, a Balassagyarmati Vitalitás SE és a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület hívta életre. Kezdeményezésükkel az akkor már évek óta vegetáló kerékpáros szakágat növekedési pályára állították, és a kezdeti néhány tucat résztvevős események mára stabilan 120-150 versenyezővel zajlanak, de az utóbbi hetek veszprémi és budapesti futamain már a kettőszáz fős határt is átlépték.

 

Vinczeffy Zsolt és Zathureczky Márk a dolinkai nyomvonal hosszú lépcsősorán (Fotó: Babka Szabolcs)
Vinczeffy Zsolt és Zathureczky Márk a dolinkai nyomvonal hosszú lépcsősorán (Fotó: Babka Szabolcs)

 

A cyclo-cross magyarul megfogalmazva terepkerékpározás, ami azonban nem tévesztendő össze a hegyikerékpározás kifejezéssel. A sportág korántsem egy új keletű hóbort, a hegyikerékpározásnál jóval idősebb, hiszen már a 20. század első éveiben rendeztek ilyen versenyeket, a múlt század közepétől pedig világbajnokokat is avatnak a szakágban. Az ilyen eseményeken az indulók egy, a laikus számára országúti kerékpárnak tűnő kétkerekűvel versenyeznek, de mindezt terepen teszik. (A SuperCross Sorozatban megengedett a hegyikerékpárral való indulás is.) Felkerülnek a terepmintázatú gumik, a kerékpárok jobb teljesítményű fékeket kapnak és persze egyéb, speciálisabb szabályok is érvényesek. A rövid pályán akadályok nehezítik az indulók dolgát, speciális technika szükségeltetik ahhoz, hogy a lehető legkisebb lendületvesztéssel szálljon le a versenyző a szabvány szerint maximum 40 centiméteres palánk előtt, majd kerüljön (illetve ugorjon) vissza a nyeregbe az után. Sok helyen lépcsősorok, siratófalak nehezítik a versenyzők dolgát, ahol a kerékpárt vállra véve lehet a legeredményesebben haladni – ez most vasárnap Salgótarjánban is így lesz. A pályában nincsenek nagy szintkülönbségek, inkább a sok kanyar a jellemző, fő feladat a lendület minél eredményesebb megtartása mind a kanyarokon, mind az akadályokon keresztül.

 

A balassagyarmati Rózsa Balázs és Búr Zsolt vezette fel tavaly a mezőnyt a rajt utáni métereken (Fotó: Babka Szabolcs)
A balassagyarmati Rózsa Balázs és Búr Zsolt vezette fel tavaly a mezőnyt a rajt utáni métereken (Fotó: Babka Szabolcs)

 

A formula művelői szinte egyöntetűen nyilatkoznak arról, hogy egyedi és magával ragadó élmény teljesíteni egy cyclo-cross versenyt, de az biztos, hogy magas szintű állóképesség és kitartás szükségeltetik hozzá. Az egy órás verseny alatt nincsen pihenő, a hosszú időtartamhoz így igen magas átlagpulzus tartozik, a sportolók szinte folyamatosan fizikai teljesítőképességük határán tekernek. A formulát – bár terepen zajlik – alapesetben az országúti kerékpározáshoz köthetjük. Ezen furcsaság oka a sportág eredeztetése, miszerint a téli monoton edzéseket megunó országúti kerékpárosok kimerészkedtek a terepre, ahol az arra alkalmatlan kerékpárral szinte alig tudtak közlekedni, sokszor azt vállra véve kellett cipelni. Idővel aztán – amennyire lehetett – speciális alkatrészekkel könnyítették meg a dolgukat, de a szakág egyedi jellege a mai napig megmaradt. A Benelux-államokban, Csehországban, Franciaországban akár több ezer fizető néző látogatja hétvégente az ilyen eseményeket, melyeket október elejétől február közepéig rendeznek.

Az előző évek salgótarjáni eseményeiről szóló tudósítások itt olvashatóak: 2012, 2013, 2014.