Inkább a szakmaszerzés felé terelik gyermekeiket a nógrádi szülők

Közzétette az általános iskolások pályaválasztásáról készíttetett felmérését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A tanulmány a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálta.

 

Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2017-es országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak. Összesen 9217 hetedik osztályos tanulót kerestek fel a területi kamarák szakértői. A mintába az egyes megyékből és Budapestről olyan arányban kerültek a tanulók, amilyen arányt az adott megye képviselt a végzett nyolcadikos tanulók között 2014-ben. Nógrád megyéből 251 hetedik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet.

A felmérésből kiderül: megyénkben a legmagasabb azon általános iskolások aránya, akik már foglalkoztak a továbbtanulás kérdésével – a válaszadók 98 százalékánál már napirendre került a téma. A nógrádi diákok 87 százaléka leginkább az internetről tájékozódik ebben a kérdésben, a barátok, családtagok, ismerősök szerepe a többi megyével összehasonlítva a legalacsonyabb. Az adatokból úgy tűnik, elérik céljukat a térség iskolai pályaválasztási rendezvényei, hiszen legnagyobb arányban (54%) a nógrádi diákok vettek részt ilyen eseményen.

A különböző szülői tanácsok aránya megyei bontásban jelentős eltéréseket mutat. A legnagyobb arányban a Nógrád megyei gyermekek nyilatkoztak arról, hogy a szüleik azt szeretnék, olyan szakmát találjanak, amellyel a közelben tudnak elhelyezkedni. Több mint harmaduk válaszolt így. Magát a szakmaszerzést is közel a legmagasabb arányban támogatják a nógrádi szülők – amíg nálunk 35 százalék az arány, Budapesten mindösszesen 17 százalék. Megyénkben a diákok mindössze 22 százalékának tanácsolják a szülők a diploma megszerzését, míg a többi megyében 25-35 százalék ez az arány. A leggyakoribb szülői tanács Nógrádban az általános iskolás diákok felé a továbbtanulást tekintve, hogy szerezzenek szakmát és érettségizzenek le.

Az adatfelvétel előző hullámában résztvevő iskolák által szolgáltatott utánkövetési adatok alapján a tanulók 37 százaléka gimnáziumba, 34 százalékuk szakközépiskolába, 27 százalékuk szakgimnáziumba iratkozott be, míg 2 százalékuk nem tanult tovább. Ehhez mérten nem meglepő az adat, hogy a legrövidebb továbbtanulási időszakot megyénkben tervezik a diákok – ez átlag 4 évet jelent, míg a legmagasabb értéket a budapesti válaszadók átlagolták 5,5 évvel. A gyermekek válaszai szerint a szülők leginkább Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben szeretnék (mindhárom esetben 17%), hogy gyermekük szakmaszerzést követően döntsön a diploma megszerzéséről. Ezzel szemben Heves, Baranya és Komárom-Esztergom megyékben csupán 9% ez az arány.

 

Fontossági sorrend

A nógrádi szülők számára a fontossági sorrend a hetedikes diákok válaszai alapján (a megkérdezettek több válaszlehetőséget is megjelölhettek), hogy a gyermek:

  • olyan szakmát szerezzen, amivel szívesen foglalkozik majd (57%),
  • szakmát tanuljon és érettségizzen (51%),
  • saját maga döntsön a továbbtanulást illetően (49%),
  • olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni (48%),
  • szakmát tanuljon (35%),
  • olyan szakmát szerezzen, amivel a közelben is lehetséges elhelyezkedni (34%),
  • váljon diplomás emberré (22%),
  • elsőként szerezzen szakmát, majd ezt követően döntsön a diploma megszerzéséről (17%),
  • vegyen részt pályaválasztási rendezvényeken (17%),

Továbbá:

  • 4 százalék esetében a szülők szerint nem fontos a szakmaválasztás, “majd kialakul”,
  • 3 százalékuknál a szülők azt szeretnék, ha az apa foglalkozását követné a gyermek,
  • 3 százalék esetében még nem került szóba a továbbtanulás,
  • 2 százalékuknál a szülők azt szeretnék, ha a gyermek a családi vállalkozásban dolgozna,
  • 2 százalék esetében a szülők azt szeretnék, ha az anya foglalkozását követné a gyermek.

 

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet: Általános iskolások pályaválasztása 2017 elemzés nyomán