Ilona néni…

Ilona nénit nem mondanám “idős” asszonynak. Legalábbis amit eddig megtudtam róla – hogy mennyi és milyen viszontagság kísérte életét -, maradjunk annyiban, hogy nem lenne meglepő, ha jóval “öregesebb” lenne. De tény, nem 20 éves, és nem is 50.

Ilona néninek vannak egészségügyi problémái, ennek ellenére ellát sok mindent a ház körül. Tegnap délután hasogatott egy kevés fát, miután összeszedte Rozi nevű kutyája után azt, amit össze kell szedni még a kertből is.

Ilona néni nemrégen jött haza a kórházból és alapbetegségei miatt tart attól, hogy mi lesz, ha ez az új vírus eléri őt. Nem retteg, de érthető félelemmel tölti el a megfertőződés lehetősége. Tegnap délután a házaink közötti kerítés két oldalán beszélgetve elmesélte, hogy bár kitartónak kellett lennie, mert foglalt volt a háziorvosa telefonja, végül sikerült elérnie. Nem megy be a rendelőbe, a receptjeit felírják, fia kiváltja neki. Felhívta másik orvosát is, hogy jelezze: a jó ideje meglévő cukorbetegségéhez kapcsolódó, lassacskán időszerűvé váló kontrollt most inkább halasszák el egy kis időre. Jól érzi magát, így nem akar ezért (sem) olyan helyre menni, ahol sok ember van. A kórházból néhány napja jött haza, ott is azt mondták, hogy a vércukorszintjével nincs gond.

Ilona néni döntést is hozott egy bizonyos kérdésben. Vannak ugyanis ketten, akik menetrend szerint házhoz hoznak neki élelmiszert, mozgóbolt formájában. Attól már nem vásárol, aki puszta kézzel adja át a kenyeret és fennhangon elbagatellizálja “ezt az egész helyzetet”. A másiktól vásárol, aki már gumikesztyűt húzva jelenik meg, mert szerinte fő az elővigyázatosság.

Ilona néni tesz-vesz, amennyit bír, bent a házban és kint a kertben. De a portáról már nem mozdul ki egy ideig. A levelet vagy a csekket más is feladhatja neki a postán, lejáró okmányok miatt sem kell most aggódnia. Gyermekei vásárolnak neki, de szomszédjaiként mi is felajánlottuk, hogy ha esetleg épp nem tudnak jönni, vagy hirtelen lesz szüksége valamire, szóljon nekünk és hozzuk. Megköszönte és azt mondta, ha kell, szólni fog. Azt is mondta, hogy neki mindig megy egy nagyobb fagyasztója, így ha esetleg mi “nem férünk”, akkor adjuk át, elrakja nekünk. Megköszöntük és azt mondtuk, ha kell, szólni fogunk.

Bár a hölgy neve nem Ilona (és a kutyus sem a Rozi névre hallgat), de a történet valós. Nógrád megyei község, szomszédságban a megyeszékhellyel. Ilona néninek nincsenek szuperképességei; sőt, nekünk sincsenek. Higgadt elővigyázatossággal járunk el. Nem lenne nehéz mindenkinek Ilona néninek lenni, akinek most igazán szükséges. De nem nehéz a szomszédjának lenni sem.

 

Kéri István jegyzete