Idén eddig majdnem minden napra jutott egy lakás- vagy kéménytűz Nógrád megyében

A salgótarjáni hivatásos tűzoltóság tagjai dolgoznak Karancskeszi közelében, ahol tíz hektárnyi bozótos és száraz fű gyulladt meg 2021. március 11-én (Fotó: MTI/Komka Péter)

Az idei első negyedévben országszerte 2250 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ez azt jelenti, hogy átlagosan 41 percenként kigyulladt egy ház vagy lakás. 2021 első hónapjaiban a Nógrád megyei tűzoltóknak is bőven akadt dolguk  – erről Szeles Péter, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője beszélt a 3100.hu-nak.

Szeles Péter elmondta: a megyében idén március végéig 32 lakástűzhöz és 43 kéménytűzhöz vonultak ki a hivatásos és önkéntes tűzoltók, pedig ezek nagy része egy kis odafigyeléssel megelőzhető lett volna.

A kéménytüzek többségét a kémény falára lerakódott korom és kátrányréteg okozza. Ezért nagyon fontos, hogy a fűtőberendezésekbe csupán a rendszeresített tüzelőanyagot rakjuk, egyéb anyagokat, például PET-palackot, műanyag zacskókat vagy ruhaneműt sose dobjunk a tűzre, mivel ezek egyrészt környezetkárosítóak, másrészt vastag lerakódás keletkezik égésükkor, ez a kátrányréteg pedig később könnyen meggyulladhat.

Az, hogy viszonylag sok lakás gyulladt ki az első negyedévben, egyaránt köszönhető a koronavírus-járványnak és a hűvös időjárásnak – fejtette ki Szeles Péter. A járvány, illetve a korlátozások miatt ugyanis sokan jóval többet tartózkodtak otthon, mint eddig, így jóval többet is használták a műszaki cikkeket, hosszabb ideig fűtöttek, többször főztek. A lakástüzek gyakori kiváltója továbbá a nyílt láng vagy a cigaretta magára hagyása, de okozhatnak bajt az elöregedett vezetékek vagy az elavult fűtési rendszer is.

Leggyakrabban egyébként a konyhában, a hálószobában, valamint a nappaliban keletkezik tűz – tette hozzá.

Szeles Péter kiemelte, mindenki számára javasolt egy szén-monoxid érzékelő beszerzése, mely csupán egy párezer forintos beruházás, azonban akár életet is menthet. Nyílt égésterű eszközöknél, vízmelegítőknél ugyanis előfordulhat, hogy nem megfelelő a levegő utánpótlása, ekkor pedig szén-monoxid keletkezik. A mérgező gáz azért különösen veszélyes, mert sem az emberek, sem a háziállatok nem veszik észre. Amennyiben nincs működő szén-monoxid mérő a közelben, már csak a jellemző tünetek alapján jöhetnek rá a lakók, hogy baj lehet. Ekkor azonnal el kell hagyni a házat, és értesíteni kell a tűzoltókat.

Mivel a megelőzés nagyon fontos, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Tűzmegelőzési Bizottság áprilisban már tizedik alkalommal készítette el közös, online tűzvédelmi tesztjét, melynek középpontjában az otthonok tűzvédelme áll. A kérdések ezúttal az elektromos hálózatok terhelhetősége, azok karbantartása fókuszálnak, emellett azonban kitérnek egy aktuális problémára is: a szabadtéri tüzek témakörére.

Szeles Péter ismertetése szerint a tavasz beköszöntével, március végéig 141 szabadtéri tűzesethez vonultak ki a Nógrád megyei egységek.

Ezeket a leggyakrabban az emberi figyelmetlenség, felelőtlenség okozza, így fontos tisztában lenni a kerti hulladék égetésének szabályaival. Szeles Péter kiemelte: külterületen tilos tarlót és egyéb növényi hulladékot égetni, illetve a kertekben is csak azokon a településeken lehet, ahol ezt még engedélyezi az önkormányzat. Amennyiben betartjuk az ezzel kapcsolatos szabályokat, nem csak a környezetünket óvhatjuk meg, de akár életet is menthetünk.

 

Kiemelt fotó: A salgótarjáni hivatásos tűzoltóság tagjai dolgoznak Karancskeszi közelében, ahol tíz hektárnyi bozótos és száraz fű gyulladt meg 2021. március 11-én (Fotó: MTI/Komka Péter)