Harmincnégy évvel ezelőtt történt a csernobili katasztrófa

Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában hétfőn este kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottságot hoztak létre. Az eseményről kiadott közlemény elhangzott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremjában is. A szerencsétlenség okáról, a reaktor sérülésének jellegéről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről nem ismeretesek részletek.

A megyei írott sajtóban annak idején ez volt az első beszámoló a csernobili reaktorban 1986. április 26-án történtekről, három nappal az eseményeket követően. A hirado.hu egy korábbi összefoglalója szerint hazánkban a Magyar Rádió volt az első hírközlő, ahol április 28-án a BBC adása és az MTI rövidhíre alapján bejelentették a katasztrófát a 21 órai hírekben.

A Nógrád április 29-i első tudósítása után másnap, 1986. április 30-án a TASZSZ szovjet hírügynökségre és a Szovjetunió Minisztertanácsára hivatkozva arról írtak, hogy az előzetes felmérések szerint a szerencsétlenség az atomerőmű négyes számú energiablokkjának egyik helyiségében történt. A beszámoló szerint összeomlott a reaktor épületszerkezetének egy része, megsérült a reaktor és bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki. Arról is írtak két nappal a május elsejei felvonulás előtt, hogy “az atomerőmű és közvetlen környéke területén a sugárzás mértekét stabilizálták, a sérülteket megfelelő orvosi ellátásban részesítik; az atomerőműhöz tartozó lakótelepről és közelben fekvő, három további lakott településről a lakosságot elszállították”.

1986-ban május elseje csütörtökre esett, a Nógrád következő, május 4-i számában azt írták a felvonulásokról, hogy csak Salgótarjánban harmincezren voltak az utcán, a balassagyarmati Nyírjesben pedig “több ezren” vettek részt a majálison. Eközben a Csernobilban történtekkel kapcsolatban azt írták: “a hazai műszaki ellenőrző szolgálat folytatja a levegő, a víz, a talaj, a növényzet és az élelmiszerek mérését. A legfrissebb mérési adatok szerint Budapest térségében a levegő radioaktív sugárszintje csökkent, másutt lényeges változás nincs. A sugárzási szint mindenütt távol van az egészségre káros határtól”.

Mostani ismereteink szerint a hetekig ontotta a radiokatív anyagokat magából az erőműből, ami a légáramlatokkal több hullámban ért Európa fölé. Magyarországra az időjárásnak köszönhetően kevesebb radioaktív anyag érkezett, mint mondjuk Skandináviába vagy Ausztriába. Hazánkban nem volt szükség olyan korlátozásokra, melyre egyes európai területeken igen: a mezőgazdasági tevékenység megtiltására, erdei gyümölcsök, gombák vagy hal elfogyasztásának tilalmára. A legszennyezettebb terület Budapest volt, a fővárosinál kisebb szennyezést mutattak ki a Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

Budapest cézium-szennyezettsége legalább százszor kisebb volt, mint azoké a fehérorosz, ukrán és orosz területeké, ahonnan a lakosságot kitelepítették. Magyarországon a sugárzás mértéke ismereteink szerint sehol nem érte el azt a szintet, ami miatt korlátozásokat kellett volna bevezetni, a magyar lakosságot a természetes évi háttérsugárzás éves dózisának 40 százaléka érte el “pluszban” a Csernobilban történtek eredményeképpen.

 

34 éve történt

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

 

MTI nyomán / Kiemelt fotó: (Fotó: Harm Joris ten Napel | Wikipédia)