Gigaberuházásért lobbiznának a térségünkön áthaladó vasútvonal menti települések vezetői

A Hatvan és Somoskőújfalu közötti 81-es vasútvonal menti, illetve a szlovákiai folytatás által érintett települések vezetőit közös lobbizásra kérte Fekete Zsolt polgármester a napokban Salgótarjánban (és Füleken) megrendezett XII. Határok Nélküli Partnerség című konferencián annak érdekében, hogy a V4-ek tervezett vasúti nagyberuházásának déli szakasza esetlegesen ebben az irányban valósulhasson meg.

A Salgótarjáni Városi Televízió riportjában Fekete Zsolt és Agócs Attila, Fülek polgármestere is “óvatosan” fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a magyar-szlovák határvidék erős nyugati és keleti térségei között, illetve a nemzetközi erőtérben milyen hatékonysággal lehet majd lobbizni itt középen. Abban azonban egyetértettek, hogy az igényt ki kell nyilvánítani, “mindent meg kell tenni, kinek-kinek saját erejéhez és lehetőségeihez mérten”. Sajnos a legfrissebb hírek nem sok pozitívummal kecsegtetnek ez ügyben.

A felvetésről már korábban is lehetett hallani. Dr. Becsó Károly, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője még július közepén beszélt a lehetőségről egy parlamenti felszólalásban. Akkor úgy fogalmazott: a térségben az elmúlt három évtizedet tekintve igazi változásról csak a 2010 utáni időszakkal kapcsolatban beszélhetünk. A legtöbbeket érintő előrelépésnek 21-es út négynyomúsítását említette, hozzátéve, hogy a beruházás első szakaszainak 2001-es építése után ahelyett, hogy 2010-re átadták volna a befejezett beruházást, ez ehhez képest tíz év késéssel történhet meg jövő tavasszal, köszönhetően annak, hogy az Orbán-kormány már prioritásként kezelte a fejlesztést.

Az igazi áttörést viszont akkor tudnánk elérni, ha a közúti mellett a vasúti közlekedésben is meg tudnánk mozdítani az állóvizet – tette hozzá Dr. Becsó Károly. Megfogalmazta: ha komolyan gondoljuk a jövőben Kelet-Nógrád és a salgótarjáni térség dinamikus fejlesztését, akkor indokolt lenne egy olyan gazdaságfejlesztési program, melynek részeként a 81-es vasútvonal és felvidéki folytatásának összehangolt fejlesztésére is sor kerülhet. Meg kell vizsgálni, hogy hogyan segítheti ezt a törekvést az a magyar kormányzati szándék, mely a Budapest és Varsó közötti gyorsvasút kialakítására vonatkozik – emelte ki a térség országgyűlési képviselője.

A négy visegrádi ország illetékes miniszterei szeptember elején a dél-lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon állapodtak meg arról, hogy jövő őszig megvalósíthatósági tanulmány készül az országaikat összekötő nagysebességű vasút építéséről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt közölte, hogy a magyar kormány 1,5 milliárd forintot biztosított a tanulmány kidolgozására. Az új vasúti fejlesztésről együttműködési nyilatkozatot is aláírtak a szlovákiai Csorbatón, a visegrádi négyek közlekedési ügyekért felelős minisztereinek találkozóján. Azóta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már ki is írta a nyílt közbeszerzést a Budapest-Varsó nagysebességű vasút megvalósíthatósági tanulmányának készítésére. Az ajánlattevők október 31-ig jelentkezhetnek.

Az iho.hu közlekedési szakportál már februárban írt a lehetséges vonalvezetésekről. Elemzésükben akkor úgy fogalmaztak: a leggyengébb lábakon a “középső”, Vág-völgyi vonalvezetés áll. Vizionálhatnánk persze egy, a Budapest-Krakkó közúti kapcsolattal nagyjából megegyező, direkt észak-déli pályát Besztercebányán át, itt az a kérdés merül fel, hogy a Kis-Fátra alatt építendő bázisalagút mennyivel lenne nagyobb beruházás mondjuk a Semmering-bázisalagútnál – tették hozzá. A nógrádi “álmokra” árnyékot vet az is, hogy mostanra lényegében elhangzott: a fejlesztést a Budapest – Pozsony – Brno – Varsó útvonalon képzelik el. A tervezés ugyanakkor legalább egy, de inkább másfél-két évig tart majd, az a négyoldalú munkacsoport pedig majd novemberben ül össze, amelynek feladata lesz, hogy a megvalósítási tanulmányok alakítását a politikai döntések keretei között tartsa.

 

Salgótarjáni Városi Televízió | MTI | iho.hu nyomán / Kiemelt fotónk illusztráció! (MTI Fotó: Máthé Zoltán)