Fake news, hoax, spam – Avagy milyen veszélyeket rejt az internet?

Az internet a 20. század egyik legnagyobb találmányaként számos ember életét megkönnyíti, mindemellett azonban fontos, hogy körültekintően használjuk. A Csemete CsaNa Alapítvány projektjének egyik fő célja az volt, hogy a résztvevők fejlesszék digitális készségeiket, ezáltal pedig magabiztosabban és tudatosabban igazodjanak el a világhálón, amely akár komoly veszélyeket is rejthet. Fake news, hoax, spam – talán már sokan hallottak ezekről a kifejezésekről, most azonban vizsgáljuk meg jobban, mit is jelentenek pontosan.

 

Fake news – Álhírek tengerén

Néhány éve egyre több olyan hír tűnik fel az interneten, különösen a közösségi oldalakon, amelyek szándékosan meg akarják téveszteni az olvasókat. A fake news, azaz az álhírek gyártására különböző indítékok lehetnek: egyesek a szenzációhajhász címekkel szeretnének minél több kattintást elérni, és így pénzt keresni, míg mások pánikot akarnak kelteni, de vannak olyanok is, akik szándékosan akarnak valakit rossz színben feltüntetni.

Azonban, ha néhány szempontot megvizsgálunk, könnyen rájöhetünk, hogy álhírrel van-e dolgunk. Gyanús lehet például, ha az adott hírportál neve kísértetiesen hasonlít egy másik nagyobb, országosan olvasott lapéra vagy televíziós csatornáéra. Az is bizalmatlanságra adhat okot, ha a témáról vagy eseményről egy megbízható forrás sem számolt be. Óvatosnak kell lenni továbbá az olyan címekkel is, amelyek nagyon túlzónak tűnnek, és drámai stílust használnak. Mielőtt magunk is megosztunk egy hírt, nagyon fontos tehát, hogy mérlegeljük annak valódiságát, megbízhatóságát.

A projekt az “Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos, illetve helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával” című, GINOP-3.3.3-17 számú pályázati felhívás keretében valósult meg. A rendelkezésre bocsátott 17 494 830 forint támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította. Az Európai Unió támogatásával megvalósult projektről bővebben a csemete-csana-alapitvany.hu honlapon, továbbá cikksorozatunkban olvashatnak.

 

Hoax – Átverések és valótlan történetek

A hoax szónak nincs pontos magyar megfelelője, leginkább az átverés, megtévesztés szavak illenek rá, de néha egybeolvadhat az álhírekkel is. Ide tartoznak az olyan sablonszövegek, amelyek a közösségi médiában terjednek, és időről időre újra felbukkannak. Sokan találkozhattunk már például olyan bejegyzésekkel, melyben a Facebook új szabályozásáról vagy fizetőssé válásáról írnak. Ezek azonban teljesen valótlanok, a céljuk csupán az, hogy minél több ember megossza őket. A koronavírus-járvány idején különösen elszaporodtak a közösségi médiában a hoaxok, ezekben legtöbbször egy nem létező orvosra vagy kutatóra hivatkozva adnak teljesen hasztalan, néha akár veszélyes tanácsokat is.

Ahogy az álhírek esetben, úgy itt is remek támpontot adhatnak a legolvasottabb hírportálok, akik a legnagyobb hoaxokról maguk is be szoktak számolni. Az is feltűnő lehet továbbá, ha több ismerősünk ugyanazt a szöveget teszi közzé, mindenféle változtatás nélkül.

 

Spam – Veszélyes körlevelek

Spam-nek, azaz kéretlen levélnek tekinthetőek az olyan, általában e-mailben jött üzenetek, amelyek sablonszövegeket, hirdetéseket tartalmaznak. Vannak azonban olyanok is, amelyek szándékosan át akarják verni a címzettet, tőle adatokat vagy pénzt akarnak kicsalni. Többször előfordult már, hogy Magyarországon különböző nagyvállalatok nevével éltek vissza csalók. Egyes esetekben hamis fizetési felszólítást küldtek, máskor visszatérítésre hivatkozva próbálták megszerezni a címzett bankkártyájának adatait. Amennyiben ilyen levelet kapunk, nagyon fontos megvizsgálni több tényezőt is.

Elsősorban a feladó e-mail címét nézzük meg, hiszen feltételezhetjük, hogy csak olyan cégtől kapunk számlát, akivel már amúgy is kapcsolatban állunk, ők pedig mindig ugyanarról a címről küldik az értesítéseket. Másrészt gyanús lehet a nyelvezet is – az ilyen leveleknél sokszor előfordul, hogy helytelenül, magyartalanul fogalmaznak bennük. Amennyiben pedig egy levél pénzvisszatérítést ígér, gondoljunk arra: mekkora esély van rá, hogy egy hivatalos szerv e-mailen keresztül tájékoztat minket erről, és mindehhez bankkártyánk adataira van szüksége? Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében próbáltak meg így átverni embereket, a NAV azonban felhívta a figyelmet: ők minden esetben Ügyfélkapun keresztül, illetve postán vagy adószámla-kivonaton értesítenek a túlfizetésekről.

Kiemelt fotónk illusztráció! (Pixabay)