Évtizedes távlatra szól a nógrádi gazdaságfejlesztés irányának kijelölése

Nagy Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával kapcsolatos egyeztetésen a salgótarjáni Megyeházán, 2020. december 12-én (Fotó: Skuczi Nándor közszereplő | Facebook)

Elkészült az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna tervezési stratégiája, benne Nógrád megye fejlesztési irányának kijelölésével – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter, a zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton este a salgótarjáni Megyeházán.

Palkovics László Nógrád megye és a megyeszékhely vezetőivel, országgyűlési képviselőivel tartott egyeztetés után elmondta, a megyékre és a megyei jogú városokra lebontott gazdaságfejlesztési elképzelést várhatóan januárban fogja elfogadni a kormány. A miniszter ismertetése szerint a zóna hat megye jövőképét határozza meg a fejlesztési irányok rögzítésével, tíz éves időtávlatban.

Palkovics László kiemelte: az elképzelések Nógrád esetében amellett, hogy a klasszikus ipar tudásalapú fejlesztésére szolgálnak, tartalmaznak olyan elemeket is, melyek a megye szépségeire és természeti környezetére építő gazdasági ágazatokat erősítik.

A miniszter hozzátette: január közepére zárják le a stratégiát, már meghatározva azt is, hogy adott fejlesztési elképzelések milyen uniós vagy magyar költségvetési forrásokból valósulhatnak meg.

A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke a megyespecifikus tervekről azt mondta: nem felzárkóztatásban, hanem versenyképesség-javításban gondolkodtak, ennek megfelelően zajlott a tervezés. Skuczi Nándor ismertetése szerint a meglévő előnyt kell kihasználni, ez pedig a természeti környezet és a magas, 40 százalék feletti erdősültségi területarány. Erre alapozva a rekreációs és rehabilitációs ágazatok, illetve az egészség- és sportturizmus került a középpontba, az alapoktól a csúcsszolgáltatásokig – közölte. A megyei közgyűlés elnöke emellett a zöld gazdaságot, a környezetbarát infokommunikációs iparágakat említette a prioritások között, hozzátéve, hogy kitörési pont lehet továbbá a gépjárműipari beszállítás erősítése vagy a hadiiparba bekapcsolódás is.

Skuczi Nándor összefoglalóan úgy fogalmazott, hogy olyan irányokat jelöltek ki, melyek illeszkednek úgy a teljes zóna gazdaságpolitikájába, mint a nemzetgazdaság építésébe, emellett pedig a legjobban szolgálják a megye érdekét és versenyképességének erősítését is.

Ismertetése szerint januárra véglegesítik a terveket, Nógrádban így akár a megyék között elsőként zárulhat le a tervezési fázis. A megyei közgyűlés elnöke köszönetet mondott a nógrádi országgyűlési képviselők munkájáért és a megyei jogú város polgármesterének közreműködéséért.

A kijelölt zónákban nemcsak a gazdaságfejlesztés, hanem az infrastruktúrával, a közlekedéssel, az energetikával, a vállalkozásfejlesztéssel és a szakképzéssel kapcsolatos programok is fontos szerepet kapnak. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A gazdaságfejlesztés fókuszában a zóna húzóágazatai, a jármű- és gépipar, a vegyipar, a műanyag- és gumiipar, az egészségipar, az elektronika és IT, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar, valamint a turizmus áll.

Balla Mihály országgyűlési: képviselő közölte: már közel két éve zajlik a következő uniós költségvetési ciklussal kapcsolatos tervezés. A Börzsöny-Cserhát-Mátra által közrefogott térség jövőképét Budapest agglomerációjaként határozták meg, turisztikai és gazdaságfejlesztési szempontból is. Nem csak “egyszerű összeszerelő üzemekben” gondolkodnak, inkább a nagyobb hozzáadott értékkel bíró szegmensekben – tett hozzá Balla Mihály.

Palkovics László újságírói kérdésre szólt a helyi felsőoktatás erősítésének felgyorsításáról és arról is, hogy a régió megyéi között a rivalizálás helyett a hálózatos, tervezett, közös fejlesztést ösztönzik. Akármilyen fejlesztésben is gondolkodunk, annak alapja a szakképzés – fogalmazta meg a miniszter, akinek értékelése szerint Nógrád megyében ez a terület jó állapotban van, amit tovább erősíthet majd a technikumok és az egyetemek közötti részbeni “átjárhatóság” biztosítása.

 

Kiemelt fotó: Nagy Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával kapcsolatos egyeztetésen a salgótarjáni Megyeházán, 2020. december 12-én (Fotó: Skuczi Nándor közszereplő | Facebook)