“Erdőben otthon vagyunk!”

 

Az Ipoly Erdő Zrt. – nem mellesleg remekül eltalált – jelmondatát vettük kölcsön abból az alkalomból, hogy kiderült: továbbra is Nógrád az ország leginkább erdő által borított megyéje. Ezt a frissen közzétett Erdőleltár adatai mutatják.

 

A NÉBIH megalkotta az első hazai statisztikai erdőleltározást és az ezen folyamat során előállt adatokat bemutató honlapot. Innen kiderül: Nógrád több mint 254000 hektáros területéből 113600 hektárt borít erdő, a megye területének közel 45 százalékát. A sorban megyénket Zala (közel 38 százalék), Komárom-Esztergom (mintegy 35 százalék), Vas, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén (egyaránt bő 33 százalékos aránnyal) követik. Ha az “egyéb fával borított területeket” meghatározás alá tartozó területeket és a cserjéseket is ide vesszük, akkor ezek összesített kiterjedése meghaladja a megye területének felét (130800 hektár).

 

Az erdőleltározás célja

Az erdőleltározás az erdei ökoszisztéma számos elemét, összetevőjét méri fel, veszi számba, elsősorban a vegetációt megcélozva. A leltározás nem terjed ki a faunára, de számos olyan kapcsolódási pontja van (fajlisták, holtfa adatok), amelyek segítségével összekapcsolható egy hasonló léptékű és szisztémájú fauna-leltárral. Az erdőleltár statisztikai alapokon nyugszik, a mintavételezés megtervezésétől kezdődően egészen a gyűjtött, felmért adatok feldolgozásáig, kiértékeléséig bezárólag. A mintavételezés nagyterületű erdőleltározást takar, így az eredmények is csak egy adott – minimális – terület nagyságig értelmezhetőek, további területbontásuk már a megbízhatóság és reprezentativitás romlása miatt nem ajánlott. Az adatok pontosságát 95 százalékban határozták meg a felmérést végző szakemberek.

Az erdőleltározás kiemelt céljai:

  • a politikai döntéshozók, a szakmai irányítók, valamint a további szakmai és társadalmi partnerek részére kiterjedt és megalapozott információszolgáltatás a hazai erdőkről;
  • az erdő ökológia állapotának felmérése, változásának nyomon követése;
  • az erdő gazdasági erőforrásainak felmérése, azok fenntartható kezeléséhez, hosszú távú prognózis készítéséhez a megfelelő információk szolgáltatása;
  • az erdővel kapcsolatos hazai és nemzetközi adatigények kielégítése.

 

Szemezgetés az adatokból

Wisnovszky Károly igazgató köszöntőjében azt írja:

Nehéz lenne néhány bekezdésben összegezni a felkínált lehetőségek tárházát, így csak biztatni tudok mindenkit, hogy ismerje meg alaposabban honlapunkat.

Igaza van, mi is csak néhány, általunk érdekesebbnek tartott adatot emelnénk most ki.

  • Erdőállományunk legnagyobb arányban 20 és 39 közötti életkorú. Sorrendben aztán a 40-59, a 0-19, a 60-79, a 80-99 és a 100 év feletti erdők következnek.
  • Erdeink magassága legnagyobb arányban 10 és 14,9 méter közötti, majd a 15 és 19,9 méter közötti magassági osztályba tartozó állományok következnek.
  • Nógrádban 3/5-öd – 2/5-öd arányban nagyobb az állami erdők területe, mint a magánerdőké. A legkisebb magánerdő-arányt Komárom-Esztergom, míg a legnagyobbat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták.
  • Ahogyan az országban mindenhol, nálunk is magról erednek erdeink a legnagyobb kiterjedésben, majd a tuskósarjról és a gyökérsarjról eredő erdők következnek.
  • Nagyjából középen állunk a megyék összevetésében az őshonos és az idegenhonos/intenzíven terjedő fajok által uralt erdőterületek arányát tekintve – előbbiből van több.

 

További információ, adatsorok és térképek az Erdőleltár honlapján, ide kattintva érhetőek el.

 

Kiemelt fotó: A salgói erdő (Forrás: Medves-fennsík | Facebook)