Emelkedik az építményadó az üzleti célt is szolgáló salgótarjáni magáningatlanok után

Új építményadóról szóló rendelet alkotott meg Salgótarján önkormányzata. Erre egyrészről azért volt szükség, mert az 1993-ban megjelent alaprendelet az évek során bekövetkezett törvényi változásokkal párhuzamosan mostanra már annyiszor módosult, hogy szerkezete átláthatatlanná vált. Markánsabb szerepet játszott ugyanakkor az, hogy a kormányhivatal törvényességi felhívással kereste meg az önkormányzatot, mert a 2017 elején életbe lépett, módosított rendelet egyik eleme nem felelt meg a törvényi környezetnek.

A kormányhivatal azért tett törvényességi felhívást az önkormányzat felé, mert a rendelet egy ponton szemben állt a helyi adókról szóló törvénnyel. Az önkormányzat a rendeletében az adott építményekre érvényes adó megállapításakor az üzleti célra szolgáló hasznos alapterület önálló figyelembevételét is lehetővé tette. Erre azonban nincs lehetőség, miután a törvény épületet, épületrészt és telket (egészében) különböztet meg adótárgyként. A város közgyűlése júliusi ülésén fogadta el azt az előterjesztést, melynek magyarázatában a következők szerepelnek.

A fentiek alapján – egyetértve a törvényességi felhívásban foglaltakkal – a magánszemély adózó olyan lakása, lakhatást szolgáló üdülője után, amely székhelyként, telephelyként, fióktelepként került feltüntetésre, bejelentésre, az adó alapját – az üzleti célra szolgáló hasznos alapterület helyett – az építmény egészének hasznos alapterülete után kellett volna megállapítani.

Emellett az új rendelet megalkotása mellett szólt az is, hogy az eredeti – 1993-es – hatálybalépés óta eltelt években számos, az adónemet érintő törvényi rendelkezés és önkormányzati döntés került abban átvezetésre. Ezen módosítások miatt viszont az egységes szerkezetű rendelet közel 30 év alatt formailag áttekinthetetlenné vált.

Az új rendelet átemeli a korábban hatályos szabályozás lényegi elemeit, immáron megfelelve a kormányhivatal által jelzett törvény(esség)i feltételeknek is. Szövegéből egyértelművé válik, hogy az üzleti célú használattal érintett lakások, lakhatást szolgáló üdülők esetében a teljes hasznos alapterület adóköteles, így az érintetteknél emelkedni fog az építményadó összege.

 

Ki fizet és mennyit?

Továbbra sem kell adót fizetniük a 140 négyzetméternél kisebb ingatlanban élőknek, ha oda nincs bejelentve vállalkozásnak székhelye, telephelye vagy fióktelepe. Nem kell építményadót fizetniük az egyedül élőnek minősülő nyugdíjasoknak sem.

A magánszemélyeknek, ha 140 négyzetméter hasznos alapterületnél nagyobb, üzleti céllal nem érintett lakásban élnek, négyzetméterenként 100 forint adót kell fizetniük (ami négyzetméterenként 150, illetve 200 forintra emelkedik a 210, illetve a 280 négyzetméter feletti területrészekre).

Ha az ingatlan egy része üzleti célt szolgál, ezen rész után a városközpontban négyzetméterenként 1400, a városközponthoz közeli utcákban 1300 forintot kell fizetni. Ez az összeg Somoskő, Salgóbánya, Eresztvény, Zagyvaróna, Rónafalu, Rónabánya, Somlyóbánya és Kotyháza területén 200 forint, a rendelet mellékletében meg nem nevezett területeken pedig 1000 forint négyzetmétereként. Ezek az összegek nem változnak.

Ugyanakkor az üzleti célra is szolgáló ingatlanok esetében január elsejétől mindezen túl, a további – “magánhasználatú” – épületrészekre 210 négyzetméterig 100 forintot, efelett pedig a fentebb ismertetett bontásban növelt összeget is meg kell fizetni.

Eddig az üzleti célt is szolgáló ingatlanok tulajdonosai vagy az üzleti célt szolgáló alapterület utáni összeget, vagy a magánhasználattal érintett alapterület utáni összeget fizették meg. Azt, hogy melyiket fizették, az döntötte el, hogy a kettő közül melyik volt a magasabb. Ez volt az a rendelet azon szakasza, mely ebben a formájában nem volt összhangban a helyi adókról szóló törvénnyel.

 

Például

Nézzük egy példát egy városközponti, 70 négyzetméteres lakásra, mely egy vállalkozás székhelyéül is szolgál 2 négyzetméteren. Ebben az évben az ingatlan magánszemély tulajdonosának építményadó-kötelezettsége 7000 forint volt. A jelenlegi rendelet megvizsgálta ugyanis, hogy melyik a magasabb összeg: a 2 négyzetméterre vonatkozó, övezeti besorolás szerinti 2800 forint, vagy a lakás teljes alapterületét lefedő 7000 forint. 2021-ben itt az adófizetési kötelezettség 9600 forintra emelkedik, miután a tulajdonosnak 2800 forint adót az üzleti célú terület, míg 6800 forintot a további ingatlanrész után kell megfizetnie.

Egy másik példával élve, ha ugyanebben a 70 négyzetméteres városközponti ingatlanban 6 négyzetméterre van bejelentve üzleti tevékenység, akkor 8400 forint helyett 14800 forint lesz az adókötelezettség.

És végül egy bonyolultabb példa: 220 négyzetméter hasznos alapterületű városközpont környéki ingatlanra, melyből 5 négyzetméter szolgál üzleti célokat. A négyzetméterenkénti 1300 forintos övezeti besorolásban az üzleti célú részre idén 6500 forint esett volna, de a tulajdonos a teljes alapterület utáni, magasabb összeget fizetett: 22500 forintot (210 négyzetméterig 100 forintot, az afeletti területre 150 forintot négyzetméterenként). Ennél az ingatlannál jövőre 28500 forint lesz az építményadó: 6500 forint az üzleti célú lakrész, 20500 forint a további területre eső összeg 210 négyzetméterig, és 1500 forint az efeletti részre, miután a díjmeghatározás sávosan emelkedik 210, illetve 280 négyzetméter meghaladásánál.

 

3100.hu Fotó: Salgótarján városközpontja (3100.hu Fotó: Komka Péter)