Elismeréseket adtak át Salgótarjánban a várossá nyilvánítás 97. évfordulóján

Salgótarján várossá nyilvánításának 97. évfordulója – és a Magyar Kultúra Napja – alkalmából tartottak díszünnepséget vasárnap este a József Attila Művelődési Központban. Fekete Zsolt polgármester évértékelőjét követően a több évtizedes hagyományoknak megfelelően itt adták át a városi kitüntető címeket és díjakat, illetve a Nógrád Megyei Népművelők Egyesülete által alapított Kerekes László-díjakat.

A városi kitüntető címre és díjakra javaslatok és vélemények érkeztek az alpolgármesterektől, a települési képviselőktől, a bizottsági tagoktól, Salgótarján város díszpolgáraitól, a rendvédelmi szervektől, a költségvetési szervek és a köznevelési intézmények vezetőitől, valamint a helyi civil szervezetektől. Ezek figyelembevételével Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése tavaly decemberében döntött az elismerések adományozásáról. Íme a kitüntetettek névsora és az ünnepségen elhangzott méltatásuk.

 

Salgótarján Díszpolgára lett dr. Simonyi Sándor

A jelentős találmányokkal rendelkező, pilinyi születésű dr. Simonyi Sándor a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, 1976-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Pályafutását a salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban kezdte, ahol 1976 és 1985 között – műszaki főosztályvezetőként való kinevezéséig – több beosztásban is dolgozott. 1985 és 1992 között a Csepel Autógyár elektronikai részlegének vezetője volt.

A sikeres kutatómérnök 1994-ben megalapította a TRIGON Electronica Kft.-t, amelynek azóta is ügyvezető igazgatója. A TRIGON járműelektronikai, mechatronikai járműautomatikai rendszerek fejlesztésével gyártásával és műszaki kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. 2007-től 2013-ig megbízást kapott a Salgótarjáni Innovációs Központ Kft. vezetésére is. 2011-től a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi docense. 2014-ben egyik létrehozója és vezetője az Magyar Gépjárműipari Innovációs Konzorciumnak, tagja – többek között – a Magyar Mérnökakadémiának.

Kiemelkedő munkásságát számos díjjal ismerték el. Egyebek mellett megkapta Salgótarján Pro Urbe díját és Nógrád Megye Príma díját. 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Dr. Simonyi Sándor magas színvonalú munkája nagymértékben hozzájárult Salgótarján gazdasági értékeinek gyarapításához.

 

“Pro Urbe” díjat vehetett át Drexler Szilárd

Drexler Szilárd természetszeretete a Rónafalun töltött gyermekkorából ered. Salgótarjánban a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, építész-technikus képesítést szerzett. Az építőiparban helyezkedett el, majd több mint egy évtizedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél dolgozott, amelynek társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese is volt. “Madárbarát kert” elnevezéssel országos programot indított el.

Bagoly-tanya néven turisztikai bázist működtetett Salgóbányán, Környezeti Tanácsadó Irodát és Madárparkot hozott létre. Több turisztikai és természetismereti kiadvány szerzője, társzerzője. Rendező-operatőrként ismeretterjesztő- és dokumentumfilmeket készít. A Tarjáni Városlakó Magazin szerkesztőbizottságának tagja, a Karancs-Medves Alapítvány kuratóriumi elnöke. Közel egy évtizede “A Mi vidékünk” címmel népszerű blogot vezet Salgótarján és környéke természeti gazdagságáról. Egyik főszervezője a Medvesi Fotós Maratonnak, Közép-Európa legnagyobb outdoor fotós eseményének. Jelenleg a Novohrad – Nógrád Geopark Nonprofit Kft. irodavezetőjeként dolgozik.

Drexler Szilárd lokálpatrióta szemléletű tevékenységével hosszú évek óta nagyban hozzájárul Salgótarján és környezete értékeinek megőrzéséhez, széles körű megismertetéséhez.

 

“Pro Arte” díjjal ismerték el dr. Géczi Imréné Mészáros Erzsébet tevékenységét

Mészáros Erzsébet kárpit- és festőművész diplomáját 1966-ban a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola textil szakán szerezte, amely korábbi jogelődje a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek, ahol aranydiplomáját vehette át 2016-ban.

Családjával 1966 óta él Salgótarjánban, művészi tevékenysége városunkban teljesedett ki. Magas színvonalú kárpit- és festőművészeti alkotásaival méltán szerzett országos ismertséget. 1967 óta tagja a Művészeti Alapnak, a mai Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, amelyben 12 évig képviselte Nógrád megye képző- és iparművészeit. Alapító tagja a Kárpitművészek Egyesületének. Alkotásai művészetének sokszínűségéről tanúskodnak. Gobelinjeivel, tűzzománc-, valamint akvarelltechnikával készült munkáival több évtizede szerepel hazai egyéni és csoportos tárlatokon. Impozáns gobelinjei megtalálhatóak régiónk több közintézményében. Palócmenyecskék című népművészeti albumában bemutatta Palócország gazdag a hagyomány- és motívumvilágát.

Mészáros Erzsébet közel félévszázados, magas színvonalú alkotóművészeti tevékenységével nagymértékben hozzájárult Salgótarján hazai és nemzetközi elismertetéséhez. Művészi munkássága méltóvá teszi őt annak a városnak az elismerésére, amelyben alkotó éveit élte, éli. A díjat a művésznő férje vette át.

 

“Pro Arte” díjban részesült Salgótarján Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata

Salgótarján Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata 1998 októberében jött létre. Fő feladata a valamikor jelentős szlováksággal rendelkező városunkban megőrizni a szlovák hagyományokat, a szlovák nyelv ápolását, erősíteni a határ menti együttműködést és a testvérvárosi kapcsolatokat, kiemelten Salgótarján és Besztercebánya között. A megalakulásuk óta eltelt két évtizedben – közéleti tevekénységük mellett – végzett eredményes munkájukkal sokat tettek a nemzetiségi művészeti élet szervezése, valamint a szlovák nemzetiségiek kultúrájának megismertetése terén. Kiemelkedő rendezvényük a kiváló hazai és határon túli együttesek, zenekarok részvételével évente megrendezett Tarjáni Folk és Szlovák Napok.

A szlovák nemzetiségi kultúra tradícióinak ápolása és bemutatása érdekében számos kiállítást, író-olvasó találkozót, vetélkedőt szerveznek. Aktívan közreműködnek a Besztercebányai Operaház salgótarjáni bemutatóinak szervezésében. Jelentős szerepük van városunk művészeti életének szlovákiai megismertetésében. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat kiemelkedő tevékenysége révén megvalósuló kulturális értékcsere biztosíthatja a szlovák és a magyar nép kultúrájának határon átívelő összekapcsolódását Salgótarjánban és térségében. A díjat Egyed Ferdinánd, a szervezet elnöke vette át.

 

“Salgótarján Szolgálatáért” díjjal ismerték el Bobál Gyula életútját

A 2019-ben századik születésnapját ünneplő Bobál Gyula a ma már Szlovákiában található Gácsról származik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. Városunkhoz kötődő, hosszú életpályája során a nyomdászsegédi beosztástól kezdve a főszerkesztőségig és a Magyar Újságíró Szövetség Nógrád megyei elnöke tisztségig, a szakma minden lépcsőfokát bejárta.

Bobál Gyula Salgótarjánban 1948-ban kezdte újságírói pályafutását. Részese volt a Szabad Nógrád című megyei lap megalakításának, 1954-ben a Palócföld folyóirat létrehozásának, majd alapító szerkesztője volt az 1964-től naponta megjelenő Nógrádi Népújságnak. Emellett több üzemi lapot és periodikákat is alapított. Évtizedeken át meghatározó személyisége volt a megye és Salgótarján sajtó-, irodalmi és közéletének. Évekig a Nógrád megyei írócsoport vezetője volt. Folyamatosan szervezte a megyei újságíróképzést, tevékeny részese volt több újságíró generáció felnevelésének. A több évtizede nyugdíjas újságírónak még napjainkban is megjelennek rövid írásai az online médiumokban.

Bobál Gyula kiemelkedő tevékenysége elismeréseként 2015-ben átvehette a Salgótarján Emlékérmet. Munkásságát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2017-ben Vastoll életműdíjjal jutalmazta.

 

“Salgótarján Jövő Nemzedékéért” díjat vehetett át Torják Vilmos

Torják Vilmos több évtizede kiemelkedő és meghatározó alakja a salgótarjáni zenei életnek és zeneoktatásnak. Városunk szülötte 1969-ben szerezte hegedű-, szolfézs- és általános iskolai énektanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetében. Majd elvégezte a fúvóskarnagy, a karmester és a karvezetés képzőt, valamint zenei könyvtáros képesítést kapott.

A Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskolában és jogelőd intézményeiben 1976-tól több évtizeden át dolgozott, mint hegedűtanár, kamarazene- és zenekari gyakorlatvezető. Irányította az Ifjúsági Fúvószenekar és az Ifjúsági Szimfonikus Zenekar művészeti munkáját. A salgótarjáni Bányász Fúvószenekar karmestereként is tevékenykedett. Négy évtizeden át volt hangversenymestere és művészeti vezetője a Nagybátonyi, ma Doráti Kamarazenekarnak, a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekarnak pedig 28 évig volt koncertmestere és karmestere. Számos sikeres hazai és külföldi hangverseny mellett, zeneszerzéssel is foglalkozik. 1998 óta képviseli a Salgótarjáni Kamarazenekar Egyesületet.

Példaértékű az a kiemelkedő szakmai munka, amellyel Torják Vilmos hosszú évtizedek óta hozzájárul városunk művészeti, művészetoktatási értékeinek létrehozásához és gyarapításához.

 

“Salgótarján Sportjáért” díj elismerést ítéltek oda Sramkó Tibornak

A salgótarjáni születésű Sramkó Tibor több évtizedes magas színvonalú sportszakmai tevékenységével és az utánpótlás nevelése terén végzett kiemelkedő munkájával nagymértékben hozzájárult sportéletünk fejlődéséhez.

Sramkó Tibor matematika-testnevelés szakos általános iskolai tanári diplomáját, valamint atlétikaedzői képesítését 1984-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerezte. A salgótarjáni Beszterce-lakótelepi Általános Iskolában kezdte pályafutását, ahol a 34. tanévét tölti. 1998-ben elvégezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a középiskolai tanári képesítést adó testnevelés szakot, majd tájékozódási futás és labdarúgás edzői, a későbbiekben pedig síoktatói végzettséget szerzett.

A Jó tanuló – jó sportoló városi és megyei kitüntetésben minden évben több tanítványa is részesült. A Salgótarjáni Dornyay Sportegyesület tájfutó és atlétika vezetőedzője és szakosztályvezetője. Számos sportrendezvény szervezésében vett részt a várositól a nemzetközi szintig. Kiemelkedő tevékenységét több alkalommal ismerték el. Többek között 2014-ben átvehette a Szlivka László Emlékplakettet. Sramkó Tibor sport iránti elkötelezettsége, kimagasló, több mint három évtizedes pedagógusi és sportszakmai munkája példaértékű.

 

“Salgótarján Gazdaságáért” díjat vehetett át az UNIÓ COOP Zrt.

A miskolci székhelyű UNIÓ COOP Zrt. cégtörténete több mint négy évtizeddel ezelőtt kezdődött. Az UNIÓ ÁFÉSZ 1977-ben jött létre, amely akkor az ország egyik legnagyobb szövetkezete lett. A folyamatos fejlődés eredményeként 1999-ben megalakult az UNIÓ COOP Rt., majd az üzletek működtetését 2002-től átvette az UNIÓ COOP Zrt. Az élelmiszer és vegyi áruk kiskereskedelmével és élelmiszeripari termeléssel foglalkozó cég napjainkban, három megyében közel 1700 dolgozót foglalkoztat.

A társaság – a Salgó Center COOP megvásárlásával – a salgótarjáni, a karancsberényi és a karancslapujtői üzemében több éve gyártja például az országszerte kedvelt Nógrádi Ropogós pálcikát. A városunkban működő egységükben 32 főnek biztosítanak munkát. A felszámolásra került salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft üzletei közül többet megvásároltak Nógrád és Heves megyében. Városunkban, – a 2019 januárjában a Füleki úton megnyíló boltjukkal együtt – összesen 10 üzletet működtet a társaság. Legutóbb a Pécskő úton adták át felújított élelmiszerboltjukat. Jelenleg a cég salgótarjáni kereskedelmi egységeiben 263 fő dolgozik. Az UNIÓ COOP Zrt. teljesítményével jelentős mértékig hozzájárul a város szolgáltatási színvonalának emeléséhez és gazdasági életének fejlődéséhez. A díjat a társaság vezérigazgatója, Tóth László vette át.

 

Kerekes László-díjat vehetett át Andrássy Nóra és Végh József

Andrássy Nóra 35 éve dolgozik Salgótarján közművelődésének szolgálatában. Pályafutását rendezvényszervezőként kezdte a József Attila Megyei Művelődési Központban. Munkája mellett óvodapedagógusi diplomát, marketing és reklámmenedzser, valamint kulturális menedzser képesítést szerzett. Az elmúlt évtizedek során a közművelődés szinte minden területén dolgozott. Megkülönböztetett felelősséget érez a felnövekvő generációk iránt.

Az óvodásoknak és kisiskolásoknak gyermekszínházi bérlet-sorozatokat szervezett. Kezdeményezésére alakították ki a Kölyökzugot, ahol óvodára-iskolára felkészítő foglalkozások várják a gyermekeket. Szakmai munkáját a nyitottság, a kreativitás és az igényesség jellemzi. Kiemelkedő színvonalon szervezi a városi rendezvényeket. Egyik főszervezője – többek között – a Tarjáni Tavasz programsorozatának, a Városi Gyermeknapnak és az Adventi Sokadalomnak. A kezdetektől dolgozik a Nemzetközi Dixieland Fesztivál szervezőcsapatában. Kiemelkedő közművelődési tevékenysége elismeréseként 2014-ben Salgótarján “Kultúráért”- díjában részesült. Andrássy Nóra hosszú évek óta tagja a Népművelők Nógrád Megyei Egyesületének, amely mindig számíthat több évtizedes szakmai tapasztalatára és sokrétű tudására.

A Diósjenőn született Végh József népművelő harminchat éven át dolgozott megyénk közművelődésében: a diósjenői Művelődési Házban, a nagyoroszi Helyőrségi Művelődési Otthonban, majd a rétsági Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójaként. Folyamatosan jelen volt a megye kulturális életében. Újságíróként számos országos, megyei lap tudósítója, és több helyi újság elindítója, szerkesztője. Helytörténeti könyveiben elsősorban a nyugat-nógrádi települések múltjával foglalkozik. Számos kezdeményezése – így például a Rétsági Televízió elindítása – gazdagítja a megye kulturális kínálatát. Két irodalmi díj létrehozása is a nevéhez fűződik: a Spangár-díj 2004 óta várja a pályázatokat, a nemzetközi összefogással elindult Jókai-díjat 2007-től adják át Révkomáromban.

Munkája során több elismerésben is részesült. Kiérdemelte többek közt a Magyar Kultúra Lovagja és Diósjenő díszpolgára címet, Rétság város Pro Urbe-díját és a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettjét. 2013-ban bízták meg a penci Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely vezetésével, és itt tevékenykedik – immár nyugdíjasként – napjainkban is. Végh József több évtizedes közművelődési munkája, szakmai tudása és embersége példaértékű megyénk népművelői számára.