Ebben a helyzetben érte a nógrádi járásokat a koronavírus-járvány

Koronavírus dosszié címen új felületet indított a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ahol a járvány gazdasági és társadalmi hatásaihoz kapcsolódó adat-összeállításokat, elemzések lesznek elérhetőek. A felületet az alapoktól indítja a KSH, első elemzésüket Területi különbségek a koronavírus-járvány árnyékában címmel tették közzé.

Az elmúlt három hónapban globális méretűvé vált koronavírus-járvány erős hatást gyakorol hazánk gazdasági folyamataira és a lakosság mindennapjait is átírja. A hatások az ország egyes részeit eltérően érinthetik. Ennek mértéke nagyban függ attól, hogy az ottani gazdasági-társadalmi szerkezet milyen jellemzőkkel bír, illetve a leginkább érintett területek vagy csoportok mekkora súlyt képviselnek a térségben – közli a KSH. A közreadott adatokból villantunk fel néhány témát, elsősorban Nógrád megyére fókuszálva.

 

Nógrád megyén belül a Salgótarjáni járásban él a legtöbb idős ember

Sokszor hangsúlyozott tény, hogy a járvány kapcsán különösen veszélyeztetettek a 65 év felettiek, akik a magyar lakosság közel ötödét (19,3%) képviselik. Nógrád megyén belül a salgótarjáni és a bátonyterenyei járásokban él lakosságarányosan a legtöbb 65 év feletti, a lakosok negyede tartozik ebbe a korcsoportba. A pásztói és balassagyarmati járásokban kicsivel az országos átlag feletti, a szécsényi és a rétsági járásokban annak megfelelő, illetve kicsivel az alatt található lakosságarányuk.

A 65 éves és annál idősebbek ezer lakosra jutó száma járásonként (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
A 65 éves és annál idősebbek ezer lakosra jutó száma járásonként (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

A 65 éves és annál idősebb magyar lakosság többsége családjával él együtt, háromtizedük egyedülálló. Az egyedül élők aránya a rétsági járásban a legalacsonyabb, de még a szécsényi és a pásztói járásokban is az országos átlag alatti. A balassagyarmati, bátonyterenyei és salgótarjáni járásokban átlagos arányuk: 30-32 százalék. Az egyedül élő idősek aránya főként az Alföld és Dél-Dunántúl egyes járásaiban, illetve a főváros kerületeinek többségében haladja meg lényegesen az országos átlagot.

 

A Pásztói járás háziorvosaira hárul a legnagyobb teher

A háziorvosi szolgálatot 6100 háziorvos és házi gyermekorvos látja el hazánkban, mintegy 1400 – többnyire ezer főnél kevesebb lelket számláló – településen nem működött helyben háziorvosi praxis. Egy háziorvosra átlagosan 1872 bejelentkezett és évi 12 ezer eset jut. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Nógrád megyén belül a pásztói járásban magasabb, mint az országos átlag. A balassagyarmati és a szécsényi járásokban átlagos; a salgótarjániban kevéssel, a bátonyterenyeiben már 20 százalékkal kevesebb az országos mutatónál ez az érték. A háziorvosok leterheltsége a Rétsági járásban a legkedvezőbb Nógrád megyében.

Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és idősebb népesség százalékában járásonként (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és idősebb népesség százalékában járásonként (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

Az önkormányzatok a szociálisan nehéz helyzetben levőket szociális alapszolgáltatásokban részesíthetik, amik a koronavírus-járvány időszakában még inkább felértékelődnek – olvasható a KSH elemzésében. Ezek közül a legtöbben a szociális étkeztetést (184 ezer) és a házi segítségnyújtást (92 ezer) vették igénybe, és inkább jellemző ez a kistelepüléseken. Nógrád megyén belül a bátonyterenyei, a szécsényi és a rétsági járásokban részesülnek (rendkívüli intézkedések nélkül) a legtöbben házi segítségnyújtásban, az országos 4,9 százalékos érték felett, a pásztói és a salgótarjáni járásokban átlagos, vagy kevéssel az alatti mértékben, míg a legkevesebben a balassagyarmati járásban.

 

Pásztó és Szécsény térségét érintheti a legérzékenyebben az ipari termelés visszaesése

2013 és 2019 között jelentősen javult a munkaerőpiaci helyzet hazánkban: nőtt a 15-64 év közötti korosztály gazdasági aktivitása, ami bővülő foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség mellett ment végbe. A foglalkoztatottság minden megyében nőtt, a legnagyobb mértékben a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségekben is, így a területi különbségek valamelyest csökkentek. A 15-64 évesek munkanélküliségi rátája minden megyében csökkent, országosan 11,3%-ról 3,5%-ra mérséklődött 2010 óta. A legnagyobb munkanélküliség 2019-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Baranya megyéket jellemezte. A kedvező munkaerőpiaci tendenciákat töri meg a mostanra kialakult járványügyi veszélyhelyzet.

Az ipari vállalkozások székhely szerinti adatai alapján számított egy lakosra jutó termelési érték alakulását nézve a kibocsátás várható visszaesése elsősorban a Dunántúl északi és középső részeit, Dunaújváros körzetét, Budapest egyes kerületeit, Észak-Magyarország ipari hagyományokkal rendelkező járásait, valamint az M5-ös autópálya mellett elhelyezkedő járásokat érintheti leginkább. Ugyanis ezekben a körzetekben a népességarányos teljesítmény legalább 20-szorosa a legkevésbé iparosodott járásokénak. Az ipari vállalkozások egy lakosra jutó összes termelési értéke a balassagyarmati és a rétsági járásokban a legmagasabb Nógrád megyében: több mint 1 millió 700 ezer forint. A sorban a bátonyterenyei járás következik még 1 millió forint feletti; majd a salgótarjáni, kevesebb mint 1 millió forint; végül pedig a pásztói és szécsényi járások, kevesebb mint 500 ezer forintos egy lakosra jutó összes termelési értékkel.

Ipari vállalkozások egy lakosra jutó összes termelési értéke járásonként (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Ipari vállalkozások egy lakosra jutó összes termelési értéke járásonként (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt kialakult globális helyzet igen érzékenyen érinti a 2019-ben újra dinamizálódó hazai járműgyártást is, az iparág európai recesszióját pedig tovább mélyítheti. Hazánkban a járműipar a legnagyobb súlyú és az egyik leginkább exportorientált területe a feldolgozóiparnak, kibocsátása jelentősen kihat az egész gazdaság teljesítményére is. Mintegy 700 olyan vállalkozás működik hazánkban, amelynek a járműgyártás a főtevékenysége. Nógrád megye közepesen érintett, miután Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékhez hasonlóan a dolgozók 2-5 százaléka áll alkalmazásban a járműgyártáshoz kapcsolódó ágazatokban.

 

KSH nyomán