Diákoknak tartott EU órát és helyi civil szervezetek vezetőivel is találkozott Salgótarjánban Zupkó Gábor

Salgótarjánban járt a napokban Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. A diplomatát a közelgő Európai Parlamenti választásokról; a 2021-ben induló uniós költségvetési ciklusról, azon belül Nógrád megye és Salgótarján lehetőségeiről; de arról is kérdeztük, hogy mennyire értik, ismerik az uniót a magyarok. Zupkó Gáborral a Europe Direct salgótarjáni irodájában beszélgettünk.

A korábbi Európai Uniós választások költségvetési ciklus elején, közepén, de mindenképpen az adott ciklus alatt voltak. Most azonban éppen a következő költségvetés elfogadása előtt állunk, amire természetesen a brexit is hatást gyakorol. Nem tűnik egyszerűnek ez a helyzet…

Kezdjük a választásoktól. Ami nagyon fontos, hogy mindenki, aki választhat, menjen el szavazni. Az EU nem Brüsszelben, hanem mindenütt van, Magyarországon és Salgótarjánban is van. Minden döntés, ami az Európai Uniós intézményekben születik, az befolyásolja mindennapi életünket Magyarországon, Budapesten és Salgótarjánban is. Így a költségvetés is. A döntéseket pedig általunk megválasztottak hozzák – vagy az Európa Parlamenti választáson megválasztottak, vagy az uniós kormányok képviselői, akiket szintén mi választunk.

Ezért fontos, hogy elmenjünk szavazni, olyanok kerüljenek oda, akiket mi szeretnénk, ők pedig döntenek a minket érintő kérdésekről is.

Az uniós költségvetést hét éves keretben határozzák meg, a következő ciklus 2021-ben indul. Ennek a meghatározása a következő időszak fontos feladata lesz. Eredendően az Európai Bizottság célkitűzése az volt, hogy még ebben a parlamenti időszakban elfogadják a költségvetést, de ez jelenleg úgy tűnik, már nem fog megvalósulni. Így a következő Európa Parlamenti választásokon újonnan megválasztottak fognak dönteni.

Minden uniós jogszabály, rendelet keresztülmegy egy demokratikus döntési folyamaton. Stratégiai kérdésekben, átfogó jogszabályokban, költségvetésekben a parlament és a kormányzati képviselőket tömörítő tanács együttesen dönt, de vannak olyan szabályok, melyeket csak a kormányzatok képviselői hoznak meg. Semmiképpen sem “elvont, bürökratikus irodisták” döntik el ezen kérdéseket.

Sok a kihívás, többek között a költségvetés meghatározása. Valóban, ennek előkészítési folyamata egybeesik a választással. Az már biztos, hogy az új mandátumú Európai Parlament dönt majd erről az Európa Tanács mellett, hiszen ezt a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A bizottság azért szerette volna a választások előtt elfogadtatni a költségvetést, hogy 2021. január 1-re már minden szükséges előkészítési folyamat megtörténjen. Az intézményrendszert is fel kell készíteni ugyanis, hogy addigra a jóváhagyott költségvetés kifizetésre előkészített legyen. Attól félünk, hogy ha túl későn fogadják el a költségvetést, akkor nem tud felkészülni az intézményrendszer, de ha ősszel végigmegy az elfogadás folyamata, akkor még látjuk ennek reális lehetőségét.

A brexit pedig egy rendkívüli, szokatlan kihívás. Ebben még ma is nagyon sok a bizonytalanság, de a 27 maradó tagország konszenzusa kialakult, amit pedig rendkívül fontosnak tartok, hogy ez a konszenzus egységes.

A 27 tagország együttesen és határozottan kijelentette, hogy az előttünk álló kihívásokra a válaszokat az unió keretei között tudják megtalálni, együtt akarnak maradni.

3100.hu Fotó: Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Fenyvesi Gábor, a salgótarjáni Europe Direct irodának helyet adó Fejlődő, Élhető és Szerethető Varosért Egyesület elnöke és Fenyvesiné Mester Erika, a salgótarjáni Europe Direct iroda vezetője
3100.hu Fotó: Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Fenyvesi Gábor, a salgótarjáni Europe Direct irodának helyet adó Fejlődő, Élhető és Szerethető Varosért Egyesület elnöke és Fenyvesiné Mester Erika, a salgótarjáni Europe Direct iroda vezetője

Az uniós költségvetés a mi szempontunkból azért is nagyon fontos, hiszen a több mint 250 európai régió egyik sereghajtójának területén, Észak-Magyarországon beszélgetünk éppen. Várható-e változás a kohéziós politikában a választás következtében és csökkenhet-e a büdzsé? Salgótarján szempontjából ez kiemelten fontos, hiszen az önkormányzat lényegében csak uniós és magyar költségvetési források segítségével tud nagyobb fejlesztéseket megvalósítani.

Ha jól értesültem, akkor ezek a források eddig is hatékonyan és jól hasznosultak: útfelújítások és útépítések során, óvodák felújításában, a megyeháza energetikai korszerűsítésében, kórházi beruházásokban – csak néhány példát említve. Segíteni az uniós átlagot el nem érő gazdasági fejlettségű régiók uniós átlaghoz történő felzárkózását a továbbiakban is fontos cél lesz. Látni kell, hogy ez nem egy “jótékonysági program”, Európa ugyanis csak akkor lehet versenyképes a világban, ha minden régiója hozzá tud járulni a versenyképességéhez. A következő hétéves költségvetési javaslat nyilvános, a kohéziós célok megtalálhatóak benne. Lesz forrás, Magyarországnak is lesz forrása, de úgy tűnik, hogy valamivel kevesebb forrás fog rendelkezésre állni ezen a területen.

Szembesülni kell ugyanis az aktuális eseményekkel. Nagy-Britannia kilépésének költségvetési hatása is van, hiszen egy “nagy befizető” esik ki. Mindenki hasonló mértékben – többet – fizet majd be emiatt a költségvetésbe, de a nagy befizetőknél nincs ambíció arra, hogy jelentősen többet fizessenek be. Ez a bevételi oldalt befolyásolja. Az elmúlt időszakban több olyan célmeghatározás történt, amelyről a tagországok és az uniós polgárok úgy gondolják, hogy uniós szinten ezekre többet kellene fordítani. Belső biztonság megerősítése, védelem, migráció megelőzése, Európa versenyképességének növekedése – ezekre fordítsunk többet. Mindezekből az következik, hogy talán egy kicsit szűkösebb a bevételi oldal, ugyanakkor megjelenik több új cél, a hagyományosan nagy költségvetési alapoknál így hatékonyságnövelésre és/vagy büdzsé-csökkentésre lehet szükség.

Mely területeket érintheti ez?

A javaslat szerint valamivel kevesebb jutna az agrár, vagy éppen a kohéziós költségvetésre. Tehát úgy tűnik, hogy valamivel kevesebb jutna, de a csökkenés nem olyan mértékű, hogy hatékony felhasználással, ha valóban a működő gazdaságra, vagy az annak megteremtésére fordításra használjuk fel, akkor legalább olyan hatást érhet el, mint az eddigi programok. Erre a tagállami kormányok, így a magyar is készül.

De a vitának még nincs vége, a román soros elnökség fő jelszava, hogy a kohézió és a konvergencia maradjon az unió kiemelt témája.

Folyik még a vita arról, hogy pontosan milyenek lesznek a fő számok és arányok, de a régiók – így természetesen Nógrád megye és Salgótarján is – számíthat rá, hogy lesznek források a gazdaságfejlesztésre, a közszolgáltatások fejlesztésére, arra, hogy ez a térség is felzárkózhasson az uniós átlaghoz.

Vagyis kicsit kevesebb forrás – legalábbis kohéziós célokra -, de elvárt a korábbiaknak megfelelő hatás. Az út ehhez a szigorúbb döntési eljárás és hatékonyság számon kérése lesz?

A költségvetés nagyságrendje és ambíciója hasonló a korábbiakhoz. Ugyanakkor megjelentek újabb fejezetek, vagy kisebb fejezetekben nagyobb volt a növekedés. Tehát nem lesz kevesebb pénz, csak más az eloszlás, a részletek megvitatása folyamatban. De a források egyaránt megjelennek majd Magyarországon. Ettől függetlenül az valóban igaz, hogy mind az uniós intézményeknek, mind a tagországi hatóságoknak arra kell figyelnie, hogy ami forrás rendelkezésre áll, az tényleg oda kerüljön, ahol a legtöbb hasznot hajtja.

Valóban van olyan ambíció, hogy meg kell erősíteni az ezzel kapcsolatos intézményrendszereket. Van olyan javaslat, hogy a források visszatartására vagy megvonására is legyen lehetőség azoknál a tagországoknál, melyek nem tudják az uniós források felhasználásával kapcsolatos intézményrendszert megfelelően működtetni. Ez mindannyiunk érdeke, ez a mi pénzünk. Az uniós pénz az uniós adóbefizetők pénze. Mindannyiunknak, így a magyar polgároknak is az az érdeke, hogy a legjobban kerüljön felhasználásra. Mindenkinek javítani kell az uniós források hatékony felhasználásának feltételeit – az uniós és a tagországi intézményeknek is.

A 2000-es évek elején, közepén a csatlakozáshoz kapcsolódóan igen intenzív tájékoztató kampány zajlott hazánkban, elsősorban a felnőtt lakosságot megszólítva. Mára a középiskolai oktatás része lett az uniós ismeretek átadása. Mennyire értik, ismerik az uniót és annak működését a magyarok?

Az uniós intézményrendszert talán azért érezzük egy kicsit távol magunktól, mert egy némileg kevesebbet tudunk róla, mint kellene. Ez mondjuk a mi felelősségünk, Európai Uniós tisztviselők felelőssége is. Éppen ezért járom én is az országot, hogy találkozzak az állampolgárokkal, beszéljünk erről, válaszoljak a kérdésekre.

Zupkó Gábor Salgótarjánban töltött napja során találkozott többek között diákokkal, civil szervezetek tagjaival és a megye vezetőivel is. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője EU órát tartott a Madách Imre Gimnázium tanulóinak, egyben együttműködési megállapodást írt alá az intézmény és a Europe Direct helyi irodája között. Szintén EU órát tartott az Óbudai Egyetem salgótarjáni központja hallhatóinak, illetve a Bolyai János Gimnázium tanulóinak, de betekintést nyert a Seagull Család és KarrierPONT működésébe is. Zupkó Gábor a Megyeházán Skuczi Nándorral, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökével és Becsó Zsolt országgyűlési képviselővel találkozott, majd városi civil szervezetek vezetőivel és tagjaival folytatott kötetlen beszélgetést a József Attila Művelődési Központ klubtermében.

Ugyanakkor meglepő lehet, de jobban értjük az Európai Uniót, kicsit többet tudunk róla, mint a tagországok átlaga. Ennek több oka is lehet. Merem remélni, hogy az információs irodák is hatékonyan működnek, de ahogyan említette, a középiskolai tanrendben is vannak uniós tanórák – ez nem minden tagországban van így. Mi magunk, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete is fenntartunk olyan programokat, melyekben önkéntesek járnak uniós órákat tartani akár társadalmi szervezetekhez, több száz középiskola részvételével rendezzük a 4 for Europe vetélkedőket. Minél intenzívebb, társadalmi kapcsolatokra építő információs tevékenységet kívánunk folytatni.

Éppen a Europe Direct salgótarjáni irodájában ülünk. Ez az iroda és az ön országjárása is arra hivatott, hogy közelebb hozzák hozzánk az uniót, de ettől jóval szerteágazóbb a tevékenységük.

Fontos annak tudatosítása, mi magyar polgárok mindannyian uniós polgárok is vagyunk. Magyarságunkból talán már Szent István óta európaiságunk is következik. Vannak lehetőségeink demokratikus módon befolyásolni az eseményeket, de ehhez nagyon fontos a megfelelő információ. Ezt napról napra kell végezni, ezt szolgálják az ilyen irodák, ahol személyesen vagy akár e-mailen keresztül lehet válaszokat kapni őket érdeklő javaslatokról, szakpolitikai kezdeményezésekről.

De ott vannak kollégáink iskolákban, intézményekben, idősek klubjában, kamarákban, vállalkozói klubokban, hogy az őket érintő kérdésekről tájékoztatást adjanak. Az irodák munkáját mi, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete segítjük, koordináljuk és alkalmanként – mint most – személyesen is megjelenünk. Mint ahogyan mondtam, Európa itt is itt van, Nógrádban is itt van, a nógrádi polgárok európai polgárok is, a szükséges információknak pedig el kell jutnia a lakossághoz. A lakosságnak pedig élnie kell a jogokkal, ami az európai polgárságukból adódik.

 

3100.hu kiemelt fotó: Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője Salgótarjánban