Civitas Fortissima – Illés Boglárka: emlékezni kell hőseinkre

Fontos, hogy emlékezzünk hőseinkre, hőstetteikre, Balassagyarmaton azokra a katonákra, polgárokra, tanulókra és vasutasokra, akik elűzték a várost megszálló csehszlovák katonaságot – mondta Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke szerdán az MTI-nek. Az 1919. január 29-i helytállás miatt az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei településnek, ez a nap Balassagyarmat hivatalos ünnepe 1998 óta.

A 101. évfordulón rendezett megemlékezésen Illés Boglárka koszorút helyezett el a városháza falán lévő emléktáblánál, és felkereste a Civitas Fortissima Múzeumot. Az intézmény részletgazdagon mutatja be az 1919-es balassagyarmati eseményeket, de az első világháborús emlékek, korabeli és korhű fegyverek, bútorok, eredeti térképek, iratok, vagy akár egy elhunyt golyóütötte tárcája is közelebb hozzák ezt az időszakot a fiatalokhoz – méltatta a Matúz Gábor által alapított és vezetett múzeumot az MTI-nek. Illés Boglárka kiemelte, hogy nagyon sok fiatal volt szerdán a múzeumban. Elismerően szólt arról, ahogyan Balassagyarmaton beépítik a fiatalok mindennapjaiba az emlékezést.

Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke és Hack Angelika, a Fidelitas alelnöke a Civitas Fortissima emléktáblánál (Fotó: MTI/Komka Péter)
Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke és Hack Angelika, a Fidelitas alelnöke a Civitas Fortissima emléktáblánál (Fotó: MTI/Komka Péter)

A Civitas Fortissima téren tartott ünnepségen Csach Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester felidézte, hogy az első világháború után évekig tartó élelmiszer-, szénhiány, nyomor és nélkülözés volt a helyiek osztályrésze is, de a gyarmatiak nem szűntek meg szolidárisak lenni egymással, és a városba kerülőkkel. Az akkor 12 ezer lakosú város már 1915 szeptemberében 15 ezer katonát, menekültek százait és egy kolerásokkal teli katonai kórházat is befogadott.

A városvezető elképzelhetetlen csodának nevezte, hogy ilyen előzmények, sorscsapások után közfelkiáltással mindegyikük az ellenszegülést, a megszállók elleni felkelést választotta. A többi már dicsőséges magyar történelem – tette hozzá.

Megemlékezés a balassagyarmati Civitas Fortissima téren 2020. január 29-én (Fotó: MTI/Komka Péter)
Megemlékezés a balassagyarmati Civitas Fortissima téren 2020. január 29-én (Fotó: MTI/Komka Péter)

Szólt arról, hogy 1919. január 28-án a cseh megszállók már sejtették, hogy a magyarok támadásra készülnek a laktanya ellen, és többször szerették volna felhívni Csata-Párkánynána települést, hogy értesítsék a cseh utánpótlást, hiszen Losoncon ezer, Ipolyságon 700 támadásra fogható katona állomásozott. De a szolgálatban lévő balassagyarmati fiatal lány, Komenda Gizella postai telefonkezelő minden híváskor üres vonalat kapcsolt, mondván: nem működnek a vonalak.

A hazaszeretet esszenciája ez: helyt állni ott, ahová rendelve vagyunk. Elvégezni azt az apróságot, ami a dolgunk – fogalmazott Csach Gábor.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az 1919-es városvédő harc emlékére tartott ünnepi képviselőtestületi ülésen (Fotó: MTI/Komka Péter)
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az 1919-es városvédő harc emlékére tartott ünnepi képviselőtestületi ülésen (Fotó: MTI/Komka Péter)

Az első világháború után a balassagyarmati polgárok Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozva fegyvert fogtak, és kiverték a megszálló csapatokat. Ezzel megakadályozták, hogy az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege még délebbre tolja az ország határait, és elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradjon.