“Bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki”

30 éve történt a csernobili atomerőmű katasztrófája. Megkerestük az első beszámolókat, melyek a Nógrád hasábjain megjelentek annak idején.

 

1986. április 29.: Szerencsétlenség az atomerőműben

Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában hétfőn este kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottságot hoztak létre. Az eseményről kiadott közlemény elhangzott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremjában is. A szerencsétlenség okáról, a reaktor sérülésének jellegéről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről nem ismeretesek részletek.

 

1986. április 30.: Intézkedések az atomerőmű-baleset után

Mint szovjet részről korábban már közölték, a Kijevtől 130 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőműben szerencsétlenség történt. A helyszínen kormánybizottság dolgozik, amelynek vezetője Borisz Scserbina, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese. Tagjai minisztériumok és főhatóságok vezetői, kiemelkedő tudósok és szakértők – jelentette kedden este a TASZSZ szovjet hírügynökség a Szovjetunió Minisztertanácsára hivatkozva.

Az előzetes felmérések szerint a szerencsétlenség az atomerőmű négyes számú energiablokkjának egyik helyiségében történt. Összeomlott a reaktor épületszerkezetének egy része, megsérült a reaktor és bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki. Az erőmű további három energiablokkját leállították. Ezek sértetlenek és jelenleg tartalékállapotban vannak. A szerencsétlenség következtében két ember meghalt.

Megtették a legsürgetőbb intézkedéseket a szerencsétlenség következményeinek elhárítása érdekében. Az atomerőmű és közvetlen környéke területén a sugárzás mértekét stabilizálták, a sérülteket megfelelő orvosi ellátásban részesítik. Az atomerőműhöz tartozó lakótelepről és közelben fekvő, három további lakott településről a lakosságot elszállították – jelentette a TASZSZ.

 

1986. május 1.: Tájékoztató a csernobili atomerőműben bekövetkezett reaktorbaleset várható következményeiről

A Polgári Védelem Országos Parancsnokságán szakértők bevonásával szerdán megbeszélést tartottak, amelyen elemeztek és értékelték a csernobili reaktorbaleset következetében kialakult helyzetet, a külföldi tapasztalatokat, a foganatosított intézkedéseket, és meghatározták a tennivalókat. Intézkedéseket tettek a háttérsugárzás szintje ellenőrzésének fokozására, az eddigi mintavételi helyek számának, a mérések gyakoriságának növelésére. Megállapították: a legfrissebb mérési adatok alapján a légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő, a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől. A szakértők folyamatosan elemzik a meteorológiai körülményeket. az előrejelzett es várható változásokat, és az esetleg bekövetkező légköri szennyeződés valószínűségét. Megállapították, hogy a meteorológiái viszonyok függvényében a háttérsugárzás mértéke emelkedhet, de a várható legmagasabb szint esetén sem éri el a kritikus értéket. (MTI)

 

1986. május 4.: Szovjet vezetők Csernobilban – Állandóak az ellenőrző mérések

Magas rangú szovjet vezetők szemleutat tettek a csernobili atomerőmű térségében.

Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség jelentette, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára pénteken a helyszínen tájékozódott az atomerőmű térségében kialakult helyzetről. A kormánybizottság tagjainak, az Ukrán KP Központi Bizottsága, az ukrán kormány, a kijevi terület és Csernobil város párt-, és tanácsi szervei vezetőinek társaságában áttekintették azokat az intézkedéseket, amelyeket a csernobili atomerőmű négyes számú blokkjában keletkezett szerencsétlenség gócának felszámolása, a környező térségben a helyzet normalizálása, valamint a helyi lakosság megsegítése érdekében hoztak.
Rámutattak arra, hogy a szerencsétlenség és következményeinek felszámolása szervezetten, minden szükséges eszköz igénybevételével halad. Újabb határozatokat hoztak a megkezdett munkák meggyorsítása érdekében.

Nyikolaj Rizskov és Jegor Ligacsov lakott településeket kerestek fel, ahol találkoztak az atomerőmű térségéből ideiglenesen kitelepített lakosokkal. Érdeklődtek az iránt, hogyan sikerült megszervezni életüket, kereskedelmi és egészségügyi ellátásukat, foglalkoztatásukat, az iskolák és gyermekintézmények munkáját.

Az atomerőmű térségében tett látogatáson részt vett Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán KP KB első titkára, Borisz Scserbina, a kormánybizottság elnöke, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettese, Alekszandr Ljasko, az Ukrán Minisztertanács elnöke, Grigorij Revenko, az Ukrán KP kijevi területi bizottságának első titkára.

A csernobili atom reaktor-szerencsétlenség térségében a radioaktivitás lényegesen csökkent — mondotta a nyugatnémet ARD televíziónak adott nyilatkozatában Borisz Jelcin, az SZKP KB PB póttagja, a moszkvai pártbizottság első titkára, aki Hamburgban részt vesz a Német Kommunista Párt kongresszusán.

Jelcin pénteken, főidőben, egy riporter kérdéseire válaszolva közölte, hogy a szerencsétlenség után a reaktort azonnal lekapcsolták, csakúgy, mint a komplexum másik három reaktorát, s hogy a láncreakció azóta megállt. „Helikopterekről homokkal, ólommal, borral teli zsákokat dobálnak le a szerencsétlenség térségébe, s így áthatolhatatlan kupolát képeznek, amely megakadályozza a levegő további szennyeződését” — mondotta Borisz Jelcin, maid hangsúlyozta, hogy a folyók mentesek maradtak a nukleáris szennyeződéstől.

A hazai műszaki ellenőrző szolgálat folytatja a levegő, a víz, a talaj, a növényzet és az élelmiszerek mérését. A legfrissebb mérési adatok szerin t Budapest térségében a levegő radioaktív sugárszintje csökkent, másutt lényeges változás nincs. A sugárzási szint mindenütt távol van az egészségre káros határtól.

A polgári védelem szakemberei a fokozott elővigyázatosság érdekében továbbra is ajánlják, hogy a gyermekek csak a tejipar által forgalomba hozott, ellenőrzött tejet fogyasszák, valamint, hogy a frissen szedett nagylevelű zöldségeket (paraj, saláta, sóska stb.) fogyasztásra, illetve főzésre történő előkészítés előtt bő vízben többször mossák meg.

Az ellenőrző méréseket megszakítás nélkül folytatják.

 

1986. május 5.: Nincs szükség gyógyszert adni – Sztanyik B. László nyilatkozata a radioaktív sugárzásról

A Szovjetunióban történt atomerőművi balesettel kapcsolatban a hazai közvéleményben számos kérdés vetődik fel. Ezek tisztázását segíti az a nyilatkozat, amelyet dr. Sztanyik B. László egyetemi tanár, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugár, biológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgatója adott vasárnap a magyar sajtó képviselőinek.

Bevezetőben arról szólt, hogy a csernobili atombalesetről, illetve az ázt követő radioaktív szennyeződésről szóló jelentésekben nagyon gyakran szerepelt az a szó: háttérsugárzás. Ezen azt értjük – mondotta -, hogy az emberiség egy olyan környezetben él, ahol mindenkit, mindenhol és mindig ér sugárzás egyrészt a világűrből, másrészt a földkéregből, az építőanyagokból, meg a saját szervezetéből. Ezt nevezzük háttérsugárzásnak.

Azok között a radioaktív anyagok között, amelyek ilyen atomerőművi baleset során kikerülhetnek a környezetbe, a legnagyobb jelentősége a radioaktív jódnak van. A Magyarországra bekerült szennyezett légtömegekben is van radioaktív jódizotóp amely nem valami ismeretien dolog. Ezzel mindennap foglalkozunk, az orvostudomány fölhasználja a pajzsmirigyműködés vizsgálatára. Ilyenkor százezer egységnyi radioaktív jódot kell adni ahhoz, hogy biztonságosan lehessen a pajzsmirigy működését megállapítani.

Ezt nap mint nap adjuk a betegeknek. A százezer egység óriási mennyiség azokhoz az értékekhez képest, amelyet a magyarországi légköri viszonyok mellett mért szennyeződések mutatnak. Nálunk több nap átlagában számolva egy egység lehetett egy köbméter levegőben.

A Nemzetközi Surgárvédelmi Szervezetnek vannak ajánlásai arra vonatkozólag, mennyi lehet az emberi szervezet és ezen belül az egyes szervek sugárterhelése. Azt lehet mondani, hogy a terhelés tízszer nagyobb lehet az egyes szerveknél, mint az egész testben. Mindaddig, amíg ezek a terhelési értékek ilyen alacsonyak, addig nem érdemes gyógyszert adni, mert több kárt csinálunk vele, mint hasznot. Vegyük például az úgynevezett jód tablettát, amely káliumjodidból áll. A kálium gyógyszer, s nem lehet büntetlenül hosszú ideig, korlátlanul szedni, másrészt jód- érzékenység is van.

A radioaktív jód a fűre is leülepszik, s a földfelszínre is leszáll. Minden szennyeződés a légkörből lassan-lassan a felületekre jut. A tehenek, amikor a füvet legelik, a radioaktív jódot is lenyelik, s a jód nemcsak a pajzsmirigybe kerül hanem a tejjel kiválasztódik. Ezért helyes, ha a lakosság és különösen a gyerekek által fogyasztott tejet ellenőrizzük. Azt tanácsoljuk, hogy ne fogyasszák frissen a kis- és magángazdaságok által előállított tejet, hanem azt gyűjtse be az ipar, mert megfelelő ellenőrzés után a tej természetesen fogyasztható. A nagy levelű saláta, sóska, paraj felületére ugyancsak lerakódik a szennyeződés, amely alapos, többszörösen megismételt mosással eltávolítható – fejezte be nyilatkozatát Sztanyik B. László. (MTI)

 

Kiemelt fotó: Emlékmű az 1986. április 26-án felrobbant 4-es reaktor szarkofágja előtt (Forrás: Pixabay)