Becsó Zsolt: maradtunk itt még a városban polgárok, akik évről évre emlékezünk Förster Kálmánra

Születésének 135. évfordulóján Förster Kálmánra emlékezett szerdai rendezvényén a Polgári Salgótarjánért Alapítvány. A város első polgármesterének városközponti szobránál, a nevét viselő emlékparkban Becsó Zsolt országgyűlési képviselő Förster Kálmán életútjának rövid ismertetése után úgy fogalmazott: vezetése alatt a gazdaság alapjainak szélesítésével kenyeret tudtak kínálni az ide érkezőknek is. Az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás és a kultúra szintemelése pedig mind azt a célt szolgálták, hogy a munkásoknak polgári erkölcsöt és kultúrát, igényes műveltséget nyújthassanak – tette hozzá.

Förster Kálmán nem proletárokkal, hanem szorgos és dolgos polgárokkal kívánta Salgótarjánt benépesíteni – fogalmazott. Becsó Zsolt véleménye szerint ezt az irányt az “erőltetett szocialista nagyipar elsöpörte”, miközben a városépítő polgármester a pécsi evangélikus szeretetotthon segítségére szorult és redőnyszerelésből tartotta fenn magát.

A mélyen vallásos és talpig becsületes Förster Kálmán 1943 után nem vállalhatta a polgármesterséget: ahogyan Poprádról távoznia kellett, miután nem dörgölőzött a megszállókhoz – mint teszik azt egyes hazaárulók Brüsszelben most -, úgy az uralomra törő nyilasokat is megvetette.

A második világháború után, ahogyan az ország, Förster Kálmán sem a győztes oldalon találta magát – mondta az országgyűlési képviselő. Jöttek az új hódítók az új ideológiával, a salgótarjáni igazoló bizottság pedig – “nyilván csupa ócska komcsi” – méltatlannak találta Förster Kálmánt – fogalmazta meg Becsó Zsolt, hozzátéve az is, hogy “még a nyugdíját is megvonták attól, aki felépítette nekik várost”.

A kommunistáknak nem volt szükségük polgárokra, így a munkásokat sem a polgári erkölcs és lét irányába terelgették, inkább proletárt, vagy csak egyszerűen prolit akartak csinálni belőlük. Kaszinók helyett jöttek a kocsmák; a színjátszó- és olvasóköröket felváltották a pártszemináriumok és a KISZ gyűlések; a dalkörök helyére a munkásőrség mozgalmi dalai érkeztek;az ipartestületek helyére a kommunista szombatok jelentkeztek be. Az igényességet felváltotta a trágárság, a valláserkölcsöt ateizmusra cserélték, a családi házakat felváltották a bérkaszárnyák, a plébániatemplom magasát lenyomták az ikertornyoknak csúfolt Garzonnal.

Az országgyűlési képviselő hozzátette: maradtak itt még a városban polgárok, akik eddig és ezután is évről évre emlékeznek rá születésnapján, 2012 óta szobránál, még akkor is, ha “a helyi hatalomnak ez mostanában derogál”.

Az eseményen Fenyvesi Gábor, a Polgári Salgótarjánért Alapítvány vezetője köszöntötte a résztvevőket. Az emlékezésen megjelent többek mellett Becsó Károly országgyűlési képviselő, Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és a salgótarjáni közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának képviselői is. Förster Kálmán szobránál szerdán délután a Zenthe Ferenc Színház is elhelyezte az emlékezés virágait, miután bemutatták a trianoni történések századik évfordulója alkalmából készített emlékfilmjüket.

 

3100.hu Fotók: A Polgári Salgótarjánért Alapítvány Förster Kálmánra, a város első polgármesterére emlékezett születése 135. évfordulóján, 2020. július 29-én