Báthory István emléke előtt tisztelegtek Salgótarjánban

Jövőre lesz 450 éve, hogy a gyulafehérvári országgyűlés Báthory Istvánt választotta erdélyi fejedelemmé. Ebből az alkalomból a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és a Báthory István Alapítvány közösen meghirdette a Báthory Emlékév 2021 eseménysorozatot. A fejedelemről Magyarországon elsőként Salgótarjánban állítottak szobrot, így hétfőn délelőtt többek között itt is koszorúzással tisztelegtek Báthory emléke előtt, egyben megnyitották az emlékévet.

Limbacher Gábor, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója beszédjében felidézte: Báthory István nem csak erdélyi fejedelem, hanem lengyel király és litván nagyherceg is volt, nem utolsó sorban pedig családja birtokolta a bujáki uradalmat, mely magába foglalta a mai Bujákot, valamint többek között Szirák, Bér, illetve Cserhátsurány településeket is.

Báthory Istvánra példaképként tekintettek a későbbi erdélyi fejedelmek, emellett pedig lengyel királyként is igen sikeres volt. A trón megszerzése nem volt könnyű: ügyes politikai cselekvése mellett el kellett vennie a nála tíz évvel idősebb Jagelló Annát is, emiatt pedig leszármazottai sem születtek.

A későbbiekben rendbe hozta a lengyel gazdaságot, és biztosította a területi integritást – érdemei közül kiemelkedik, hogy visszafoglalta az oroszok által elvett terület nagy részét, ebben zsoldos hadserege volt segítségére.

Limbacher Gábor kiemelte, példamutató volt Báthory azon törekvése, hogy az Erdélyi Fejedelemséget, Magyarországot és Lengyelországot egy államszövetségben egyesítse. Célja az volt, hogy a törökök fenyegetésével és a Habsburg hódítással szemben egy stabil egységet hozzon létre, ezt azonban sajnos már nem tudta megvalósítani, mivel 1586-ban, mindössze 53 évesen elhunyt.

Az 1930-as években, a Trianoni békediktátum okozta trauma után Magyarország a jövőt, a kiutat, a hitet, és nem utolsó sorban a példaképeket kereste.

Ekkor kapott újra nagyobb figyelmet Báthory István, akinek salgótarjáni szobrát 1933-ban, születésének 400. évfordulóján állították fel a Báthory téren.

Az alkotást, melyet Bóna-Kovács Károly szobrászművész készített, 2002-ben a baglyasaljai szoborparkba vitték, az eredeti helyére pedig az Erdei Sándor által készített másolat került. Később azonban megállapították, hogy Bóna-Kovács művét fel lehet újítani, így végül Szörényi Bella, akkor negyedéves restaurátor-hallgató újította meg a szobrot, ami visszakerülhetett a Báthory térre. Az Erdei Sándor által készített kópiát végül 2014-ben Salgótarján önkormányzata a lengyel testvérvárosnak, Gliwicének adományozta.

Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke Báthory István kulturális tevékenységét emelte ki. Báthory ugyanis Vilniusban, majd pár évvel később Kolozsváron is egyetemet alapított, ez utóbbit tekinti elődintézményének a Szegedi Tudományegyetem is. A Vilniusi Egyetem Nagyudvarában emléktáblát avattak tiszteletére, melyen kortársa, Marcin Kromer warmiai püspök elismerő szavai állnak. Okos Márton hozzátette, reméli, hogy az emlékévnek köszönhetően a magyarok is jobban megismerik Báthoryt és családját.

A szűk körű ünnepségen a bujákiak képviseletében részt vett Borbély Krisztina is, aki adventi népviseletbe öltözve tisztelgett Báthory István emléke előtt. Kifejtette, hogy nagyon büszke magyar, illetve palóc származására, ezért is fontos számára a hagyományok ápolása.

Csak annak a nemzetnek lehet jövője, aki ismeri a múltját és tiszteli őseit – fogalmazott Borbély Krisztina.

A Báthory Emlékév nyitányaként hétfőn számos más helyszínen, többek között Budapest XIV. kerületében, Kolozsváron, Medgyesen, Bukaresten, illetve Báthory István szülőhelyén, Szilágysomlyón is megemlékeztek. Az érdeklődők további információt és érdekességeket a rendezvénysorozat közösségi oldalán találnak.

 

3100.hu Fotók: Salgótarjánban jelentették be a Báthory Emlékév 2021 eseménysorozat indulását