Átadták a városi kitüntető címeket, posztumusz díszpolgári címet adományoztak Dóra Ottónak

3100.hu Fotó: A díjátadók és a kitüntetettek

Salgótarján várossá nyilvánításának 94. évfordulója, a Magyar Kultúra Napja és a József Attila Művelődési Központ 50 éves jubileuma alkalmából rendeztek városi ünnepségeket tegnap Salgótarjánban. A városi önkormányzat döntése értelmében Salgótarján posztumusz díszpolgári címet adományoztak a 2015. november 29-én elhunyt Dóra Ottónak, a megyei jogú város 2014-ben megválasztott polgármesterének.

Délután a művelődési központ üvegcsarnokában nyitották meg Kerekes László kiállítását, majd a dr. Förster Kálmán Emlékparkban és a művelődési központ Kő Pál domborművénél koszorúzási ünnepséget tartottak.

A József Attila Művelődési Központ színháztermében rendezett városi díszünnepélyen Fekete Zsolt alpolgármester mondott ünnepi beszédet. A rendezvényen adták át a város kitüntető címeit és díjait. (A díjazottak részletes méltatása összefoglalónk végén található.)

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a salgótarjáni és a Nógrád megyei társadalmi életben huzamosabb időn át folytatott, kiemelkedő és széles körben megbecsült közéleti tevékenysége elismeréseként posztumusz “Salgótarján Díszpolgára” kitüntető címben részesítette Dóra Ottót, Salgótarján tavaly novemberben elhunyt polgármesterét.

A huzamosabb időn át kimagasló színvonalon folytatott pedagógiai, intézményvezetői és közéleti tevékenysége, valamint a megyei és városi Szlovák Kisebbségi Önkormányzatban folytatott kiváló munkája elismeréseként “PRO URBE” kitüntető emlékéremben részesült Czene Gyula.

A város egészségügye területén, valamint a fogászati ellátás keretében, huzamosabb időn át végzett magas színvonalú tevékenysége elismeréseként posztumusz “PRO URBE” kitüntető emlékéremben részesült dr. Koncz Gábor László.

A huzamosabb időn át folytatott, kiemelkedő szobrászművészeti tevékenysége elismeréseként “PRO ARTE” művészeti díjban részesült Bobály Attila.

A huzamosabb időn át végzett, magas színvonalú pedagógiai, eredményes intézményvezetői és közéleti munkája, valamint a város civil életében végzett példaértékű tevékenysége elismeréseként “Salgótarjánért Emlékérem” elnevezésű kitüntető emlékéremben részesült Nándori Ferencné.

A huzamosabb időn át folytatott magas színvonalú irodalomtörténészi, muzeológusi, intézményvezetői, valamint közművelődési tevékenysége elismeréseként “Kultúráért”-díjban részesült Dr. Kovács Anna.

A város egészségügye területén huzamosabb időn át végzett magas színvonalú tevékenysége elismeréseként az “Egészségügyért”– díjban részesült Antalné Dr. Zsélyi Éva.

A huzamosabb időn át végzett, magas színvonalú pedagógiai tevékenysége elismeréseként “Salgótarján Közoktatásáért”– díjban részesült Kovács Gábor.

A huzamosabb időn át végzett, magas színvonalú óvodapedagógiai tevékenysége, valamint eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként “Salgótarján Gyermekeiért és Ifjúságáért”–díjban részesült Novodonszki Mária.

A huzamosabb időn át folytatott kimagasló edzői és sporttevékenysége, valamint a város sportéletében az ifjúságért végzett lelkiismeretes munkája elismeréseként “Salgótarján Sportjáért”–díjban részesült Orosz Mihály.

A szociális ellátás területén huzamosabb időn át végzett magas színvonalú tevékenysége elismeréseként posztumusz “Szociálpolitikáért”–díjban részesítették Forgó Sándornét.

A roma és a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében végzett példamutató és magas színvonalú nevelőmunkájuk elismeréseként “Nemzetiségért és kisebbségért”–díjban részesítették a Salgótarjáni Összevont Óvoda Baglyasi Tagóvoda dolgozóinak közösségét.

A huzamosabb időn át végzett, magas színvonalú köztisztviselői munkája elismeréseként “Salgótarján Közszolgálatáért”–díjban részesült Araczki László.

A huzamosabb időn át végzett, magas színvonalú rendőri tevékenysége elismeréseként “Salgótarján Közbiztonságáért”–díjban részesült Bertók József.

A város gazdasági életében és fejlődésében kiemelkedő szerepet betöltő, kimagaslóan eredményes tevékenysége elismeréseként “Salgótarján Gazdaságáért”–díjban részesítették a VASSZER Raktártechnika Kft-t.

A salgótarjáni kulturális élet jelentős anyagi támogatásában, mecénálásában mutatott példás tevékenysége elismeréseként a “Kultúra mecénása”-díjban részesítették az Imbusz Trade Kft-t.

A Nógrád Megyei Népművelők Egyesületétől Kerekes László – díjat vehetett át B. Szolnoki Ildikó és Antalné Prezenszki Piroska.

Az 50 éves József Attila Művelődési Központ közel fél évszázados múltú kiscsoportjainak munkáját ismerte el. Díjazott lett a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület, a Bélyeggyűjtő Kör és a Liszt Ferenc Kamarakórus.

A díjátadásokat követően az alkalomhoz méltóan színvonalas ünnepi műsorban közreműködtek: a Liszt Ferenc Kamarakórus, Kiss Péter zongoraművész, Pálfalvi Tamás trombitaművész, Kubinyi Júlia népdalénekes és Szokolay Dongó Balázs népzenész, a Nógrád Táncegyüttes, a Hip-hop Break Team, Oláh Gergő és Radics Gigi énekesek.

 

3100.hu Fotó: A díjátadók és a kitüntetettek

 


 

A díjazottak részles méltatása

Dóra Ottó középiskolai tanulmányait a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskolában végezte, ahol középfokú pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést. 1990-ben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán történelem-népművelés szakos általános iskolai tanári diplomát szerzett. Pályáját a kállói tanács ügyintézőjeként kezdte, 1986-tól a Nógrád Megyei KISZ Bizottság alkalmazásában állt. 1989 és 1991 között a salgótarjáni Medves Hotel igazgatói tisztségét töltötte be, majd ezt követően 1994-ig egy kereskedelmi vállalkozással foglalkozó társaság vezetőjeként tevékenykedett. 1998-tól a Nógrád Megyei Közgyűlés tagja volt. A 2002. évi önkormányzati választásokat követően, négy évre, a megyei közgyűlés elnökének választották. Ezen időponttól a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, illetve 2004-ben a Regionális Területfejlesztési Tanács soros elnöke is volt. 1995-2002 között a Magyar Szocialista Párt Nógrád Megyei Szervezetének ügyvezető alelnökeként, és emellett parlamenti szakértőként dolgozott. 2006 őszétől a salgótarjáni közgyűlés MSZP-frakcióvezetője volt. Dóra Ottót 2014 októberében választották Salgótarján Megyei Jogú Város polgármesterévé. Azonban városvezetői tervei megvalósítására alig egy évet kapott a sorstól. Emberséggel viselt, súlyos betegség után, életének 53. esztendejében, 2015. november 29-én távozott közülünk.

Czene Gyula a tanítóképző elvégzése után 1968-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte történelem szakos középiskolai tanári és pedagógus szakos felsőfokú előadói diplomáját. Pályafutását Kisterenyén kezdte. 1980-tól 1997-es nyugdíjazásáig a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója volt. Egyik alapítója és évekig országos titkára volt az Iskolai Esélyegyenlőségért Országos Egyesületnek. Az erdei iskolai mozgalom egyik alapítójaként, közreműködött az Erdei Iskola Országos Egyesület létrehozásában, s annak elnökségi tagja lett. Beválasztották az Iskolaigazgatók Országos Egyesülete elnökségébe is. Évekig tagja volt az SBTC elnökségének. Több helyi és országos civil szervezetben tevékenykedik ma is eredményesen, tagként vagy vezetőként. 20 éve a MÚOSZ tagja, rendszeresen jelennek publikációi különböző témában. Czene Gyula több cikluson keresztül városunkban önkormányzati képviselő is volt. 2002-től aktív tagja a salgótarjáni Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak és tevékenységével nagymértékben hozzájárult a magyar-szlovák határmenti kapcsolatok szélesítéséhez. Kiemelkedő pedagógiai, civil és közéleti tevékenysége elismeréseként 1997-ben a “Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje” kitüntetést, 2010-ben – feleségével – városunktól “Nemzetiségért és kisebbségért” – díjat kapott.

A lévai születésű Dr. Koncz Gábor László 1964-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen Fogorvostudományi Karán szerezte diplomáját. Még abban az évben kezdett el Salgótarjánban fogorvosként dolgozni. Szakvizsgáját 1967-ben tette le. Elismerésre méltó szakmai munkát végzett 1978-80 között Algériában is. Pályája 50 éves jubileuma alkalmából 2014-ben vehette át aranydiplomáját. Dr. Koncz Gábor László a pályája kezdetétől legjobb tudása szerint végezte fogszakorvosi gyógyító munkáját. Szakmailag kiemelkedően képzett, nagy súlyt fektetett arra, hogy a korszerű ismereteket megszerezze, illetve a gyakorlatban is alkalmazza. A betegellátás érdekében rendkívül sokat vállalt. Nagy teherbírásával, személyes példamutatásával elismerést vívott ki magának kollégái és betegei körében. Nyugdíjba vonulása után Kazár, Mihálygerge, Egyházasgerge fogorvosa és tovább folytatta városunkban is magánrendelését. Salgótarján és környéke fogászati ellátásának mintegy öt évtizedig megbízható, kiváló szakmai felkészültségű, meghatározó személye volt. Dr. Koncz Gábor László a sokoldalú, elhivatott orvos, életének 75. évében, 2015. december 21-én elhunyt.

Bobály Attila az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát 1976-ban végezte el rajz-biológia szakon, mestere Blaskó János volt. Szobrászatot Laborcz Ferenc és Kovács Ferenc szobrászművészek irányítása mellett tanult. Alkotásait többnyire kőből és bronzból kivitelezi, de fát is szívesen farag. Számtalan egyéni és csoportos kiállításon szerepelt hazánkban és külföldön. Köztéri szobrai állnak megye- és országszerte, valamint Nagy-Britanniában. Városunkban alkotásai megtalálhatóak tereinken, több intézményünkben és a Salgótarjáni Pantheonban is. A művész résztvevője, segítője volt a méltán népszerű Salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításoknak. 1984-ben felvételt nyert a Művészeti Alapba, és tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének is. 1991 óta tagja a Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Szobrász Társaságnak. Az elmúlt három évtizedben több díjat is elnyert műveivel. 2005-ben művészet kategóriában Nógrád Megyei Prima Díjat kapott. Két fia – az édesapa nyomdokaiba lépve – szintén szobrászművészi pályát választott. Bobály Attila több évtizedes, magas színvonalú szobrászművészeti tevékenységével nagymértékben hozzájárult Salgótarján hazai és nemzetközi elismertetéséhez, hírneve öregbítéséhez. Művészi munkássága méltóvá teszi őt annak a városnak az elismerésére, amelyben alkotó éveit élte, éli.

Nándori Ferencné, a tanítóképző elvégzés után, pedagógusi pályafutását Bercelen kezdte, majd Balassagyarmaton tanított. Családjával 1960-ban költözött Salgótarjánba. Városunkban a Csizmadia úti – mai nevén – Dornyay Béla – általános iskolában több mint négy évtizedig tanított. 1972-ben az egri tanárképző főiskola földrajz-rajz szakán szerzett diplomát. Az intézménynek 1976-tól, három éven át, igazgatóhelyettese, majd 199l. évi nyugdíjazásáig igazgatója volt. Nyugállományba vonulása után még 10 évig tanított. 22 volt évig lakókörzete, a Forgách út és környékének tanácstagja, 1990-től – egy cikluson át – települési képviselője. A több mint 30 éve alakult Tájak Korok Múzeumok Egyesületének csaknem a kezdetek óta tagja, néhány évig országos vezetőségben is dolgozott. 1998-tól, mint a salgótarjáni tagcsoport szervező titkára, számtalan előadást, kirándulást, színház- és múzeumlátogatást szervezett. A 2013-tól önállóan működő salgótarjáni egyesületnek, amely a város egyik legnagyobb civil szervezete, kezdetben alelnöke volt, jelenleg tiszteletbeli elnökségi tagja. A fáradhatatlanul és elhivatottan tevékenykedő Nándori Ferencné, diplomaszerzésének 60 éves jubileuma alkalmából, 2015-ben vehette át a gyémánt díszoklevelet.

Dr. Kovács Anna a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakán diplomázott 1976-ban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakát 1979-ben végezte el. Múzeumi pályafutása 1978-ban indult a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. 1983-tól a múzeum irodalomtörténész muzeológusa lett, szakterülete Nógrád megye irodalmi emlékeinek gyűjtése, kutatása és tudományos feldolgozása. Doktori diplomáját 1987-ben kapta meg. 2003-tól, 5 évig, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet vezetőjeként – többek között – olyan jelentős fejlesztési és múzeumi programokat valósított meg munkatársaival, mint a Bányamúzeum földalatti kiállításának és a Mihályfi-gyűjteményt bemutató képtárnak kialakítása. Számtalan, a magyar irodalomtörténet tárgyköréhez kapcsolódó országos és nemzetközi konferenciát, kiállítást szervezett. Dr. Kovács Anna irodalomtörténeti munkásságával, Madách- és Mikszáth-kutatásaival, több mint 60 publikációjával, Balázs János naiv cigány festő költészetét, naplóit feldolgozó köteteivel, jelentős mértékben hozzájárult megyénk és városunk kulturális értékeinek megismertetéséhez. Jelenleg a Mikszáth Társaság elnöke. Szakmai munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Többek között 1996-ban megkapta Nógrád Megye Közgyűlése Madách-díját.

Antalné Dr. Zsélyi Éva 1980-ban diplomázott a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Pályakezdőként került a Salgótarjáni Megyei Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztályára, ahol 1986-ig dolgozott. Belgyógyászatból 1985-ben szerzett szakvizsgát. 1987-től városunk 20. számú felnőtt háziorvosi körzetében végzi gyógyító tevékenységét. Háziorvostanból szakvizsgáját 1997-ben tette le. Jelenleg vállalkozó háziorvosként több mint ezer lakos egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Antalné Dr. Zsélyi Éva évtizedek óta magas színvonalon dolgozik az egészségügy alapellátásban. Mindig fontosnak tartotta a korszerű betegellátás biztosítását, rendelője fejlesztésére folyamatosan gondot fordít. Feladatait mindenkor a szakma szabályainak megfelelően, a korszerű diagnosztikai, terápiás eljárásokat felhasználva végzi. Hivatástudata, lelkesedése, a prevencióban végzett tevékenysége kiemelkedő. Háziorvosi tevékenysége során mindig a legnagyobb empátiával fordult betegei felé, akiket időt és energiát nem kímélve gyógyít, gondoz, tanácsokkal segít. A doktornő 35 éve a lakosság legnagyobb megelégedésére végzi mindennapi feladatait. Embersége, szakmai munkája példamutató minden alapellátásban dolgozó orvos számára.

Kovács Gábor 1993-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. Salgótarjánban a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolában kezdte pedagógusi pályafutását, ahol több mint két évtizede fáradhatatlanul dolgozik. Emellett Hét évig tanított a Dolgozók Esti Gimnáziumában és másfél évtizede Balassi Bálint Gimnázium esti tagozatának tanára. Egész pedagógusi életpályájára jellemző a folyamatos önképzés, a gyermekek nevelése érdekében végzett igényes szakmai tevékenység. 2001-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezető szakát. Oktatói munkájával párhuzamosan, az 1998-2002 közötti időszakban, Salgótarján Megyei Jogú Város Közoktatási Bizottságának külsős tagjaként tevékenykedett. Ezt követően, négy évre, Nógrád Megye Közgyűlése Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságának elnökévé választották. Felkészültsége és szakmai tudása igen alapos és széles körű: ezt bizonyítja sikeres és hálás tanítványainak több nemzedéke. Munkabírása, ötletgazdagsága, problémaérzékenysége és a tanítás iránti elkötelezettség tiszteletre méltó. Kovács Gábor – betegsége mellett is – hivatástudattal végzett, lelkiismeretes munkája példaértékű, elismerést vált ki a tanítványai, a szülők és kollégái körében.

Novodonszki Mária óvodapedagógusi pályáját 1974-ben kezdte. 1982-től a salgótarjáni Gyermekkert Tagóvodában dolgozik. Több éven keresztül az intézmény vezető helyettese volt, majd 2004-től tagóvoda vezetője. Az I.L.S. Alapítványi Középiskolában 1996-2002-ig óraadó tanárként tevékenykedett. Sokrétű tudását munkájában folyamatosan hasznosítja – ezt bizonyítják szakmai elismerései is. Az óvodaügy iránt elkötelezett, a gyermekek érdekeit mindig szem előtt tartó óvodapedagógus – és vezetőként is ezt a szemléletet képviseli. A nevelőmunkája eredményeiről, tapasztalatairól rendszeresen tart előadásokat, publikál szakmai folyóiratokban. Pedagógiai munkájában kiemelt feladatának tekinti a befogadó nevelés megvalósítását, az egyéni képesség kibontakoztatását, a tehetséggondozást. Fontos számára, hogy eredményesen segítse a hátrányokkal küzdő gyermekek egyéni fejlesztését, a hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A “Gyermekkert a Gyermekekért Egyesületet” megalapításával is ezt a célt kívánta szolgálni. Novodonszki Mária óvodapedagógusként, tagóvoda vezetőként több mint négy évtizede elhivatottan és magas szakmai színvonalon végzi munkáját.

Orosz Mihály hosszú évek óta, mint a Salgótarjáni Hegymászó Club vezetője, nagy gondot fordított az utánpótlás nevelésére, az extrém sportok népszerűsítésére óvodások, általános iskolások, felsőoktatásban részt vevők körében egyaránt. 1972-ben a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Erősáramú Karán villamosmérnöki diplomát szerzett. Közel két és fél évtizede kapcsolódott be a Salgótarjáni Hegymászó Club tevékenységébe, amelynek jelenleg klubvezetője. Tagja az Országos Hegymászó Szövetségnek. Jó szakmai kapcsolatot tart fenn a város óvodapedagógusaival, a gyermekekkel és a szülőkkel. Eredményes közreműködésével Salgótarjánban szervezik, az országos szinten is egyedülálló sportrendezvényt, az Óvodások Országos Műfalmászó Találkozóját, amely minden évben egyre több családot, gyermeket mozgósít az ország területéről, illetve a határon túlról is. Városunk több intézményében kezdeményezte és valósította meg mászófal felépítését, ezzel is gazdagítva a helyi extrém sportolási lehetőségeket. Emellett barlangtúrákat is szervez a családoknak. A sport iránti elkötelezettség, városunk hírnevének növelése és az ifjúságért végzett lelkiismeretes munka jellemzi Orosz Mihály tevékenységét.

Forgó Sándorné 1976-ban érettségizett a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában. Szakmai ismereteinek bővítésére folyamatosan törekedett, ezért 2012-ben mérlegképes könyvelő oklevelet szerzett. 1997-től 2015 decemberéig pénzügyi előadóként dolgozott az Egészségügyi és Szociális Központban. A szociális ellátás területén kimagasló, elismerésre méltó szakmai munkát végzett. Majd két évtizeden át tevékenységét a humánus és szakszerű ügyintézés jellemezte. Kötelességtudóan végzett munkáját meghatározta a szakma szeretete. Mindig törekedett munkatársaival, az ügyfelekkel és a társszervekkel való korrekt kapcsolat kialakítására, a jó együttműködésre. Folyamatosan figyelemmel kísérte a Salgótarján közigazgatási területén élők szociális helyzetét. Tevékenységével hozzájárult a szociális ellátást segítő szolgáltatások biztosításához, zavartalan működtetéséhez. Munkáját pontosan, lelkiismeretesen és nagy szakmai elhivatottsággal végezte. Kollégái és az ellátottak embersége, segítőkészsége, megbízhatósága és türelme miatt is szerették és tisztelték. Forgó Sándorné, alig két hónapja, 57 éves korában távozott közülünk.

A Salgótarjáni Összevont Óvoda Baglyasalja városrészben működő tagóvodájának dolgozói közössége hosszú évek óta eredményesen tevékenykedik a lakókörzetében emelkedett számban élő, az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek és családok esélyegyenlőségének segítése érdekében. Folyamatos feladatuk az Anyaotthonból érkező gyermekek nevelése is. Kiemelt figyelmet fordítanak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek személyiségének differenciált fejlesztésére, egyéni útjának követésére. A hagyományápolás eszközrendszerének segítségével pozitív eredményeket értek el a családok megnyerésében és az óvodai nevelés fontosságának elismertetésében. Változatos programok szervezésével, kézműves technikák megismertetésével ösztönzik a családokat az együttműködésre. Létrehozták a Baglyasi Óvodásokért Egyesületet, amely az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek támogatását és az óvodások iskolai beilleszkedését segíti. A szabadidő hasznos eltöltésére, a város gyermekei részére, minden évben megszervezik a Kézműves tábort. A gyermekek, családok kötődése a Baglyasi Tagóvodához kiemelkedő. Jelzi a dolgozói közösség munkájának eredményességét, a hittel és szeretettel végzett nevelőmunka sikeres megvalósítását.

Araczki László a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte meg diplomáját, ahol 1983-ban üzemgazdász végzettséget kapott. Ezt követően a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, majd a BRG szécsényi telephelyén dolgozott. 1989 és 2007 között az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságán tevékenykedett. Munkáját a salgótarjáni KIGSZ-ben folytatta. 2008-tól a Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Adóhatósági Irodáján irodavezető-helyettesi tisztséget töltötte be. 2011-ben irodavezetőnek nevezték ki. Feladatait kiemelkedő szakmai hozzáértéssel, precizitással és nagy munkabírás végzi. Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi, a helyi jogszabályokat, illetve azok változásait és munkatársait is erre ösztönzi. Irányításával az Adóhatósági Iroda a bevételi ütemtervet minden évben teljesíti, sikerült vállalkozóbarátnak megmaradnia és a jogszabályi keretek között segítséget nyújtani a hozzáforduló vállalkozásoknak. Célját, egy összetartó, szakmailag felkészült iroda létrehozását, sikeresen megvalósította. Araczki László, a közigazgatásban eltöltött évek alatt, elismerésre méltó, kimagasló szakmai tudásával, kollégáival való együttműködésével, eredményes és sikeres munkát végez a közigazgatásban.

Bertók József rendőr őrnagy hivatásos szolgálatát 1990-ben kezdte meg a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Salgótarjáni Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Őr- és Járőrszolgálati Alosztályán, mint járőr. 1992-ben járőrvezetővé léptették elő. A főiskola elvégzése után 2005-ben, kimagasló teljesítményének köszönhetően, a Körzeti Megbízotti Alosztályra került, csoportvezető beosztásba. Két év múlva alosztályvezető-helyettessé nevezték ki. 2006-tól napjainkig szakaszparancsnoki beosztásban is tevékenykedik a Nógrád megyei csapatszolgálati századnál. Példaértékű munkája, szlovák nyelvtudása és parancsnoki képességei alapján 2011-ben a Határrendészeti Alosztály élére került. 2015 novemberétől a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztály Közrendvédelmi Alosztályán kiemelt főelőadói beosztásban teljesít szolgálatot szakirányítóként. Bertók József rendőr őrnagy a rendőri munkát hivatásának tekinti. 25 éve, folyamatosan magas színvonalon látja el feladatát, mindig szem előtt tartva Salgótarján lakóinak, intézményeinek, társadalmi és civil szervezeteinek érdekeit, a közbiztonságba és közrendbe vetett bizalmát.

A 25 évvel ezelőtt alapított VASSZER Raktártechnika Kft. napjainkban meghatározó szereplője a magyarországi raktártechnikai termékek, rendszerek gyártó és forgalmazó bázisának. Jelenlétük a nemzetközi piacokon is biztosított. A salgótarjáni székhelyű kft. magyar és angol magánszemélyek tulajdonában lévő társaság. Telephelyeiken a kor követelményeinek megfelelő technikai és technológiai környezet áll rendelkezésre. Gyártó kapacitásukat és termékkörüket folyamatosan fejlesztik. Cégük eredményes munkáját 55 fős, kvalifikált szakembergárda biztosítja. A társaság vevőközpontú szolgáltatási palettája széles körű: a raktárrendszerek, raklapos és polcrendszerek tervezésétől és kivitelezésétől, az irattári, könyvtári és múzeumtechnológiai fejlesztésekig terjed. Termékeik a legmagasabb minőséget képviselik. A Dexion-Salgó márkanéven ismert polcrendszereiket több évtizede használják világszerte. Gyártmány- és gyártásfejlesztéseikkel a piac igényeihez, azok változásaihoz alkalmazkodnak. Innovációs tevékenységüket és eredményes termékfejlesztésüket a rendre elnyert pályázatok és külpiaci sikereik bizonyítják. Ezáltal is biztosított a cég hosszú távú versenyképes működése.

A Salgótarjánban működő Imbusz Trade Kft. huzamosabb ideje jelen van a város és az ország gazdasági életében. A cég kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytat elsődlegesen a fémáruk, szerelvények, minőségi és hobby kéziszerszámok, gépek forgalmazása terén. A városunkban található kiskereskedelmi egységük, a Mester Iparcikk Szaküzlet népszerű szakemberek és a barkácsolók körében. A társaság nemcsak magas színvonalú kereskedelmi tevékenységével segíti a város fejlődését, hanem Salgótarján kulturális életének egyik önzetlen és jelentős mecénása is. A Zenthe Ferenc Színház Ezüst fokozatú támogatójaként jelentős mértékben hozzájárul a társulat eredményes művészeti tevékenységéhez, előadásainak létrejöttéhez. Emellett a színház Székfoglaló Premier Bérlet elnevezésű támogatói programjához csatlakozva, évadról-évadra, támogatói bérleteket vásárol. Az Imbusz Trade Kft. kapcsolata a színházzal gyümölcsöző, rendszeres résztvevői a színház előadásainak, programjainak és egyéb rendezvényeinek. Személyes példával járnak elől a kulturális mecenatúrában. Anyagi támogatásukkal nagymértékben hozzájárulnak a salgótarjáni kulturális élet fejlődéséhez.

Szolnoki Ildikó az egyike azon népművelő egyéniségeknek, akinek élete összeforrott a közművelődéssel, a megyei segítő, koordináló munkával. 40 éves pályafutása során 8 évet dolgozott könyvtárosként, a többit népművelőként, ebből 27 évet dolgozott a megyei szintű közművelődési feladatellátásban. Munkája során intézményi programokat, projekteket dolgozott ki, rengeteg pályázatot írt, számtalan szakmai napot, tanácskozást, konferenciát szervezett a megye közművelődési szakembereinek. Fontosnak tartotta a megyei közművelődésben dolgozó kollégái folyamatos támogatását, naprakész információkkal, módszertani segítséggel támogatta a kistelepüléseken dolgozó munkatársakat. Segítette kistérségi stratégiák elkészítését, a településeken zajló közművelődési tevékenység, közösségi élet fejlesztését. Dolgozott közösségfejlesztő tanárként és a kulturális közfoglalkoztatásban oktatóként. Alapító tagja a Közösségfejlesztők Egyesületének és a Nógrád Megyei Népművelők Egyesületének. 2004 óta közreműködik a “Közösségi kezdeményezések szakmai támogató hálózatának” építésében, szakmai műhelyek kialakításában, működtetésében. Az újjászervezett Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodájának munkatársaként 2013-ban kidolgozta a települési értéktárak közösségi alapú gyűjtésének módszertanát, és három éven át segítette a megye kistelepülésein a helyi értéktárak kialakítását, majd az erre épülő értéktár klubok létrehozását és működését. Fáradhatatlan optimizmusa, toleráns emberszeretete, közvetlen kapcsolatépítő képessége, szakmai elhivatottsága példaértékű a közművelődési szakma előtt. B. Szolnoki Ildikó 2015. novemberétől a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodájából nyugállományba vonult.

Antalné Prezenszki Piroska 36 éves közművelődési tevékenységet tudhat maga mögött. Megadatott számára, hogy ma is ugyanabban az intézményben – a pásztói Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban – végezheti munkáját, ahol pályáját elkezdte. Népművelőként, könyvtárosként, majd 15 éven át az integrált intézmény vezetőjeként bebizonyította szakmai rátermettségét, elhivatottságát városa és a pásztói járásban dolgozó szakemberek iránt. Nevéhez fűződik a pásztói járásban többek közt a Közkincs Kerekasztal létrehozása, a közművelődési terület szakmai mentorálása, a kulturális hálózat kiépítése és életben tartása. Az országos és a megyei egyesületben is kiemelkedő munkát végez, a szakmai közösség mozgatórugója, 2015. őszétől a Nógrád Megyei Népművelők Egyesületének elnöke. Folyamatosan képezi magát a kulturális terület aktuális intézményi és intézményen kívüli tanfolyami, oktatási lehetőségein.

1964 telén a salgótarjáni acélárugyár fotókörének néhány tagja kezdeményezésére alakult meg a Nógrád Megyei Fotóklub. Az alapító tagok főbb célkitűzései között szerepelt a megyében lévő fotósok tevékenységének összefogása, szakmai erősítése, a bemutatkozás feltételeinek megteremtése és a fotókultúra népszerűsítése. A célkitűzés megvalósult, hiszen nógrádi fotósok több mint húsz országban, több száz pályázaton, kiállításon szerepeltek eddig sikeresen. Sokoldalú tevékenységük elismeréseként 1992-ben elnyerték a Kiváló Művészeti Együttes címet, Aranydiplomát kaptak és 2001-ben a Magyar Kultúra Napján Salgótarján Kultúrájáért kitüntetéssel jutalmazták, míg 2004-ben Salgótarjánért Emlékéremmel tüntették ki a művészeti közösséget. 1982-től Homoga József vezeti a Fotóklubbot, amely ma már egyesületként működik.

Salgótarjánban a legrégebben alakult művelődő közösség a Bélyeggyűjtő Kör. A József Attila Művelődési Központban a kezdetektől, 1966-óta működik. A Bélyeggyűjtő Kör vezetője Tóth Mihály, aki 46 éve aktív tagja a közösségnek. Az 1980-as évek közepétől a bélyeggyűjtés népszerűsége csökkenni kezdett, az iskolai és munkahelyi körök egymás után szűntek meg. Ennek dacára a városi kör tevékenysége aktív maradt, és a tapasztalt gyűjtők által alkotott mag baráti közösséggé kovácsolódott. Szaktanácsot adnak az érdeklődőknek, igazi kis közösségként működnek napjainkban is. Az évek során történeti bélyegkiállításaikkal gazdagították Salgótarján kulturális életét.

A Liszt Ferenc Kamarakórus Gúthy Éva Madách-díjas karnagy vezetésével 1969-ben alakult, így a kezdetektől jelen van a művelődési központ életében. Repertoárjukban magyar és európai szerzők kórusművei, madrigálok, motetták, modern kórusművek hallhatók. 1987-ben jelent meg első hanglemezük, melyen preklasszikus, klasszikus és kortárs magyar szerzők műveit énekelték. Rendszeres részvevői voltak a hazai és külföldi kórustalálkozóknak. 1985-ben “Fesztivál Kórus” minősítést kaptak kamarakórus kategóriában, 1987-ben az Országos Közművelődési Központ Nívódíját adományozták részükre, a Magyar Rádió három alkalommal jutalmazta a kórust “Kiváló teljesítményért” emlékplakettel.