A város első polgármesterére emlékezik hétfőn Salgótarján

1885. július 29-én született Dr. Förster Kálmán, aki Salgótarján város első polgármestereként 21 éven át volt a település első embere. Két – egymással nem összefüggő – eseményen is rá emlékezik város.

2019. július 29-én, hétfőn 16:30-tól a Polgári Salgótarjánért Alapítvány szervezésében kerül sor a Förster Emléknapra. Az egykori polgármester városközponti szobránál Szabó Csaba mond emlékezőbeszédet, majd Dr. Förster Kálmán szobránál elhelyezik az emlékezés virágait.

A Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. a Zenés Nyári Esték programsorozatának következő eseményét viszi a városközponti Dr. Förster Kálmán Emlékparkba. A város első polgármesterének születésnapján, 18 órától kezdődően a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar Kamarazenekarának műsorát hallgathatják meg az érdeklődők.

 

Dr. Förster Kálmán (1885-1971)

Förster Kálmán Szepesolasziban született 1885. július 29-én. Iskoláit itt kezdte, majd Iglón folytatta, ezt követően pedig a lőcsei gimnáziumban érettségizett. A kassai és eperjesi tanulmányai után egyetemi éveit Budapesten fejezte be.

Diplomája megszerzése után 1910-ben Poprád városának polgármestere lett, vagyis alig 23 évesen kezdte meg közigazgatási pályafutását az akkori Magyarország legfiatalabb tisztségviselőjeként. Poprádon 1918-ig, az első világháború befejezéséig látta el hivatali teendőit. Mivel a csehszlovák államiság eszméjével nem tudott azonosulni, az elvárt hivatali esküt nem tette le a csehszlovák kormányra, ezért távoznia kellett szülőföldjéről.

A Förster család Budapestre költözött, néhány hónap bizonytalanság után a belügyminiszter rendelete alapján 1919 végétől 1921-ig Újpest helyettesítő polgármestereként dolgozott. Az akkorra már nagy közigazgatási tapasztalattal rendelkező Förster Kálmánra bízták ezt követően Salgótarján várossá alakulásának előkészítését. Munkája elismerése is szerepet játszott abban, hogy egyedüli pályázóként ő lett Salgótarján első polgármestere. Ezt a címet 1922 és 1943 között megőrizte, feladatát nagy szakmai sikerrel látta el.

Hogy mennyi és milyen munkát jelentett számomra a hihetetlenül elhanyagolt Salgótarjánnak valamennyire való rendbe hozása, azt csak az tudja kellőképpen méltányolni, aki Salgótarjánt 1922 előtt és 1943 után, vagyis 21 év polgármesteri működésem elején és annak végén látta – írja visszaemlékezésében Förster Kálmán.

1943 elejétől több személyeskedő és politikai támadás érte (visszaemlékezései alapján legfőképpen azért, mert nem tudott “beilleszkedni a mindinkább terjedő nyilasgondolkodásba”), mindezek miatt nyugdíjazását kérte. 1944 elején Bodajkra költözött feleségével, aki még ugyanebben az évben elhunyt. A második világháborút követően a közhivatalokban és máshol vezető beosztású személyek tevékenységét igazoló bizottság tekintette át. A salgótarjáni bizottság nem volt jó véleménnyel Förster Kálmánról, nem adtak számára igazolást és még a nyugdíját is megvonták. Az evangélikus egyház szeretetotthonába került Pécsre, ahol pénzügyi munkával, illetve a redőnyjavítás kitanulásából származó jövedelméből tartotta fenn magát és második – salgótarjáni származású – feleségét.

Förster Kálmán 1967-ben járt Salgótarjánban utoljára. Magas kort ért meg, 1971. szeptember 24-én hunyt el. Első felesége mellé temették el Zircen.

 

A cikkünkben felhasznált visszatekintés alapja a Nógrádi Tudománytár 3. – Dr. Förster Kálmán visszaemlékezései című kötet / 3100.hu Fotó: Dr. Förster Kálmán szobra Salgótarján központjában