A salgótarjáni polgármesterjelölteket kérdeztük – 3. rész

Megszólítottuk a salgótarjáni polgármester-választás jelöltjeit: Egyedi Norbertet (Mi Hazánk Mozgalom), Fekete Zsoltot (Salgótarján, Szeretem! Egyesület, Demokratikus Koalíció, Jobbik, Lehet Más a Politika, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, Párbeszéd Magyarországért, Tarjáni Városlakó Egyesület), Nagy Attila Tibort (Munkáspárt) és Szabó Csabát (Fidesz-KDNP). Bár mind a négy jelölt rendelkezésünkre állt, de a Munkáspárttól végül nem érkeztek válaszok (többszöri érdeklődésünk után sem), illetve a személyes interjú lehetőségével sem éltek.

A jelöltek véleményét, meglátásaikat, terveiket és céljaikat egy háromrészes interjúsorozatban ismerhetik meg olvasóink. Összesen 15 kérdést fogalmaztunk meg feléjük, a jelöltek válaszait párhuzamosan jelentetjük meg, három részben. Az egy-egy kérdésre adott reagálás maximális hosszát meghatároztuk, azt túllépni három – szabadon választott – téma esetében adtunk lehetőséget.

Sorozatunk első részében a bemutatkozás mellett az elvándorlás kérdése, a fiatalok helyzete és a tömegközlekedés területe került fókuszba. A második részben a fejlesztési lehetőségekről, a városi adópolitikáról és a turizmusról kérdeztük a polgármesterjelölteket. A harmadik – záró – részben a legégetőbb problémákról, élhetőségről, biztonságról és a parkolási helyzetről is kértük a jelöltek véleményét.

Talán egyetért abban, hogy a fiatalok elvándorlása, ennek nyomán a város elöregedése; illetve az előbbiekkel szoros összefüggésben álló alacsony bérszínvonal biztosan Salgótarján legégetőbb problémái közé sorolható. Ha ezeken felül három problémakört kellene említeni, amelynek orvoslását prioritásként kezelné a következő önkormányzati ciklusban, melyek lennének ezek?

Egyedi Norbert: Úthálózat rendbetétele, fejlesztése és a parkolási gondok megoldása. Meglévő területeink rekultiválása. Vonzó városkép kialakítása és a közhangulat javítása.

Fekete Zsolt: Még több kikapcsolódási lehetőség az itt élők számára, a tömegközlekedést, ahogyan arról már volt szó, meg kell oldani, és a biztonságérzeten is javítani kell. Ezek azok a komfortérzet növelő intézkedések, amik talán a legfontosabbak ahhoz, hogy az itt élők jól érezzék magukat szeretett városukban.

Szabó Csaba: Az egyik a tömegközlekedés kérdése, erről már volt szó. Nem hagyható ki a prioritások közül az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége. Ezen a területen nem látni hosszú távú koncepciót azon túl, hogy a már említett önfenntartó város fantazmagóriáját hirdeti a jelenlegi városvezetés azzal, hogy energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve valósulnak meg fejlesztések. Elvitathatatlan, hogy minden egyes kiadáscsökkentés egy kis lépés az álmodott cél felé, de ilyen apró léptekkel ezt a célt még az unokáink életében sem fogja elérni Salgótarján. Ettől sokkal komplexebb gazdaságfejlesztési csomagokban szükséges gondolkodni. Ennek érdekében szakértőket foglalkoztató irodát állítunk fel, mely jelentős részben a Modern Városok Programon belül foglalkozik majd a gazdaságfejlesztési kérdésekkel. Elengedhetetlen lesz továbbá a program koordinációját a képviselői vagy piacigazgatói szintről legalább alpolgármesteri szintre felemelni. A harmadik pedig a városban élő nyugdíjas lakosság életminőségének javítása. Ezt célozza majd a Gondoskodó Salgótarján program elindítása a Miskolcon már bevált Salkaházi Sára Program mintájára. Az idősebb lakosság ajtóriasztó ékeket igényelhet majd az önkormányzattól, az önkormányzattal való kapcsolattartás könnyebbé tételére létrehozunk egy ingyenes telefonszámot, létrehozzuk a városrészi gondnoki hálózatot de kirándulások és kulturális programok szervezése is szerepel majd a programban a szépkorúak számára.

Mennyire élhető város jelen pillanatban Salgótarján?

Egyedi Norbert: Jelen pillanatban Salgótarján csak árnyéka önmagának, mindenhol a pusztulás jelei mutatkoznak.

Fekete Zsolt: Ez rendkívül szubjektív kérdés, szerintem igen. De ahogyan korábban utalást tettem rá, alkalmazkodni kell a fiatalabb generációk igényeihez, ebben további szolgáltatásbeli fejlődésre van szükség.

Szabó Csaba: Két példával válaszolok. Az egyik, hogy Salgótarján lakosság évente nagyjából ötszáz fővel csökken. Ebben természetesen benne van a természetes halálozás is, de a többség elköltözik. Ez a szám pedig azt még nem is tudja kezelni, hogy mennyien vannak azok, akiknek már csak a lakcímük salgótarjáni, de életvitel szerűen már nem laknak itt. A másik példám egy salgótarjáni középiskolás végzős osztály, ahol készítettek egy felmérést arról, hogy mennyien szeretnének a felsőfokú tanulmányaik után visszatérni Salgótarjánba. Nos, a válasz elszomorító, mert ebből az osztályból mindössze ketten gondolták így. Rengeteg emberrel találkoztam az elmúlt fél évben a Merre tovább Salgótarján? konzultáció, az utcafórumok és programbemutató lakossági fórumok kapcsán. Ezek során megtapasztaltam, hogy nem tartják élhetőnek a várost, de amit még rosszabb megtapasztalni, hogy az emberek lehangoltak és boldogtalanok.

Biztonságos város jelen pillanatban Salgótarján?

Egyedi Norbert: Nem! Sem a közbiztonság, sem a komfortérzet nem megfelelő egy megyeszékhelyhez.

Fekete Zsolt: A mutatók alapján igen, az itt élők biztonságérzete viszont nem a legjobb. Ismereteim szerint a rendőrségi járőrhiány országos probléma, mi a saját eszközeinkkel igyekszünk növelni a lakosság biztonságérzetét: térfigyelő kamerákkal, és a belvárosban már segíti a közterület-felügyelők munkáját biztonsági személyzet is. Ez egyelőre bevált, szeretnénk kiterjeszteni a peremkerületekre is.

Szabó Csaba: Azt gondolom, hogy a rendőrség teszi a dolgát. Egyes városlakók, de fontos hangsúlyozni, hogy talán többségében környékbeli egyének szocializáltságára ők nem tudnak hatni, az viszont sokat elmond, hogy évekre visszamenőleg nem történt olyan erőszakos bűncselekmény a városban, amelynek ne fogták volna el az elkövetőjét. Több mint 60 térfigyelő kamera üzemel Salgótarján területén. Ennek ellenére van mit tenni a biztonság területén. A strandpapucsos biztonsági szolgálat nem biztos, hogy a legmegfelelőbb válasz a problémák kezelésére. Ezt nem üzleti alapon kell kezelni. Teljesen új alapokra szükséges helyezni a kapcsolatot a rendőrséggel és a polgárőrséggel és tovább kell fejleszteni a kamerahálózatot is. A jelenlegi városvezetésnek öt éve lett volna az ígért városőrség felállítására, helyette „külsős” biztonsági szolgálatot kaptunk a ciklus utolsó hónapjaira, amiért komoly összeget fizet az önkormányzat. Az én tervem ezzel szemben a közterület-felügyeleti rendszer felfejlesztése.

A korábban kiterjesztett fizetőparkolást megszüntette a 2014 őszén megválasztott városvezetés, ilyen övezetek jelenleg a szűken értelmezett belvárosban találhatóak. Valamit azonban kezdeni szükséges a városközponti parkolási helyzettel. Tervez-e intézkedéseket ebben a kérdésben?

Egyedi Norbert: Mindenképpen. Többször jeleztem, hogy a Pécskő út elején lévő játszótér helyett inkább egy parkolót lehetne létesíteni, mely megoldhatná a belvárosban tapasztalható parkolási gondok egy részét. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség játszótérre, de annak egy zártabb, tisztább környezetbe kellett volna megvalósulnia. Teszem fel, a zeneiskola melletti játszótér 50 méterre található a most felújítás alatt lévőtől, és nem két forgalmas út kereszteződésében. Meg kell vizsgálni, hogy hol lehet akár egy parkolót is kialakítani a városkép megtartása mellett, és ezeket meg kell valósítani.

Fekete Zsolt: Mindenképp. De úgy kell megoldani a parkolási problémát, hogy az a salgótarjániakat ne sújtsa. erre már konkrét terveink vannak.

Szabó Csaba: Halaszthatatlan intézkedéseket tenni ezen a területen. Erre a kérdésre szerintem mindenki igennel válaszolna, aki legalább heti szinten egyszer próbál parkolóhelyet keresni a belvárosban egy munkanap napközbeni óráiban. A kiterjesztett parkolóövezeti rendszer megszüntetése nagyszerű kampányszlogenje volt a szocialistáknak 2014-ben, de az eredmény látható, érzékelhető. Úgy gondolom, hogy a Modern Városok Programban van csak a probléma mértékével egyenértékű lehetőség a helyzet orvosolására. Ezért is módosítani szükséges ezt a megállapodást, illetve az abban szereplő beruházások körének egy részét. A szakemberek majd megmondják, hogy minek van jelen pillanatban létjogosultsága: földalatti vagy hegyoldalba vájt parkolóház kialakításának, hiszen a belvárosban a földfelszíni lehetőség elfogyott. Hogy a lehetőségek közül melyik lesz a befutó azt jelen pillanatban nem tudom megmondani, de azt kijelentem, hogy a belvárosi parkolóhelyek számának bővítését meg fogjuk oldani.

Milyen többletjelentést hordoz a választási plakátjain olvasható fő szlogenje?

Egyedi Norbert: Hittel, elszántsággal, tisztességgel! Hit: hinnünk kell benne, hogy meg tudjuk valósítani álmainkat. Elszántsággal: elképzeléseinkhez ragaszkodnunk kell és elszántan küzdeni, hogy megvalósuljanak. Tisztességgel: mindenkivel tisztességesen kell bánni. Nem a politikai, faji- vagy nemzetiségi hovatartozás számít, hanem a hozzáértés és a szorgalom, és persze a közpénzek elköltésénél is a tisztes út választása.

Fekete Zsolt: Szerintem a szlogenünk, ahogyan az eddig végzett munkánk is önmagáért beszél: jövőt építünk.

Szabó Csaba: Biztonság, bizalom, bátorság. A biztonság magába foglalja, hogy meg kell teremteni a helyieknek a megfelelő lét- és közbiztonságot. S bár a bérszínvonal nagyon alacsonyan van, de a vállalkozások és az önkormányzat közötti párbeszéd ezt a helyzetet is erősítheti. A másik tényező a bizalom, hiszen ez egy jó kapcsolat alapja. A lakosságnak éreznie kell, hogy számíthat a vezetőire, de a befektetők bizalma is elengedhetetlen a város felé. S persze mit sem ér a munka a kormány bizalma nélkül. Az ország vezetői kell, hogy lássák: a támogatásokat az önkormányzat megfelelően hasznosítja. A harmadik elem a bátorság, miszerint egy önkormányzatnak szembe kell néznie a problémákkal és mernie kell segítséget kérni. Ezen három pillér köré csoportosítottuk a programunkat, egy boldogabb Salgótarjánért.

 

(3100.hu Fotó: Komka Péter)