A Salgón, a Karancson és a Cserhátban is előfordul a 2021-es év fájának választott lisztes berkenye

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 2013 óta minden évben, így tavaly ősszel már nyolcadik alkalommal tette lehetővé, hogy az egyesület által működtetett Év fája tematikus honlapon keresztül szavazzanak a következő év fafajára az erdész szakemberek és mindenki más, akit érdekel az erdők és a fák világa. Az OEE közölte: 2020-ban is élénk érdeklődés mellett, majd egy hónapon keresztül zajlott az online szavazás, amelyen összesen 2188 érvényes szavazatot adtak le.

Végül 1004 vokssal a lisztes berkenye (Sorbus aria) lett a 2021-es év fafaja.

Nehéz, de nem lehetetlen feladatra vállalkozik az, aki megpróbálja megtalálni a faj egy-egy egyedét. A berkenyék ugyanis rendkívüli alakváltozatosságot tudnak mutatni, ez által pedig laikusként nem egyszerű feladat megkülönböztetni őket. Az általunk megkérdezett természetvédelmi szakemberek lajstroma szerint térségünkben lisztes berkenye előfordul például a Salgón és a Kis-Salgón található védett sziklás-sztyepperdőkben, de találni egyedeket a Szilvás-kőn vagy a Pécs-kőn is. A faj jelen van a Karancs tömbjében az Ivánka-hegyen, a Farkas-kőn vagy a Czeberna-völgyben; ahogyan a Mátra letörésein (a Naszály-bércen vagy éppen a Nyikomon) is. Található lisztes berkenye a Kelet-Cserhát gerincén a Macska-hegy, a Purga és a Tepke környékén, továbbá Nagybárkány mellett a Kerek-Bükkön és Garáb térségében a Kis-kő-tetőn is.

A lisztes berkenye középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj.

A második helyen a kecskefűz végzett, mellyel Nógrád megyén belül az Ipoly és a Zagyva alsó szakasza mentén lehet találkozni. A közkedvelt húsvéti barkát is erről a fáról szedik a leggyakrabban. Lehetett szavazni a fehér nyárra is, mely jellemzően az Alföldön fordul elő, az ottani tájkép meghatározó fafaja.

 

Tömegesen érkeztek fenyőrigók a Mátrába a bőséges berkenyetermésre

A telelő madarak száma nagyban függ a bogyós növények termésének mennyiségétől. 2020 novemberében az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigó csapatok érkeztek a Mátra erdeibe, mely legfőképpen a különböző berkenye fajok jó termésével indokolható – közölte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A meghagyott berkenyék, a barkócaberkenye, a madárberkenye, a zólyomi berkenye, a dunai berkenye bogyói most több helyütt százával, vagy akár ezrével vonzzák a fenyőrigókat a Mátrában.

Fenyőrigó (Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
Fenyőrigó (Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata egyik kiemelt feladatának tekinti a középhegységi erdőkben – az erdőgazdálkodókkal együttműködve – a minél változatosabb erdőszerkezet elérését. Ez természetvédelmi szempontból azért fontos, mert az erdő szerkezeti sokszínűsége komolyan befolyásolja annak biológiai sokféleségét is.

Az erdőszerkezet változatossága több színtéren is növelhető – ennek egyik alapköve a hazai erdőkből gyakran eltávolított, gazdasági szempontból kisebb értéket képviselő elegyfák meghagyása. Ezen fák jelenléte kiemelt természetvédelmi szempont egy erdő kezelése során. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiemeli, hogy a berkenyék is olyan elegyfajok, melyek oltalmára kiemelt figyelmet fordítanak az erdészeti beavatkozások tervezésekor.

A több százas, hangoskodó fenyőrigó csapatok fantasztikus látványt nyújtanak, egyben jól szemléltetik azt is, hogy milyen fontos a fafajok sokszínűségének fenntartása az erdeinkben – teszi hozzá az állami természetvédelem területileg illetékes szervezete.

 

Országos Erdészeti Egyesület nyomán / Kiemelt fotó: A lisztes berkenye (Fotó: Wikipedia/Julie Anne Workman)