Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 2013 óta minden évben, így tavaly ősszel már nyolcadik alkalommal tette lehetővé, hogy az egyesület által működtetett Év fája tematikus honlapon keresztül szavazzanak a következő év fafajára az erdész szakemberek és mindenki más, akit érdekel az erdők és a fák világa. Az OEE közölte: 2020-ban is élénk érdeklődés mellett, majd egy hónapon keresztül zajlott az online szavazás, amelyen összesen 2188 érvényes szavazatot adtak le.
Végül 1004 vokssal a lisztes berkenye (Sorbus aria) lett a 2021-es év fafaja.
Nehéz, de nem lehetetlen feladatra vállalkozik az, aki megpróbálja megtalálni a faj egy-egy egyedét. A berkenyék ugyanis rendkívüli alakváltozatosságot tudnak mutatni, ez által pedig laikusként nem egyszerű feladat megkülönböztetni őket. Az általunk megkérdezett természetvédelmi szakemberek lajstroma szerint térségünkben lisztes berkenye előfordul például a Salgón és a Kis-Salgón található védett sziklás-sztyepperdőkben, de találni egyedeket a Szilvás-kőn vagy a Pécs-kőn is. A faj jelen van a Karancs tömbjében az Ivánka-hegyen, a Farkas-kőn vagy a Czeberna-völgyben; ahogyan a Mátra letörésein (a Naszály-bércen vagy éppen a Nyikomon) is. Található lisztes berkenye a Kelet-Cserhát gerincén a Macska-hegy, a Purga és a Tepke környékén, továbbá Nagybárkány mellett a Kerek-Bükkön és Garáb térségében a Kis-kő-tetőn is.
A lisztes berkenye középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj.
A második helyen a kecskefűz végzett, mellyel Nógrád megyén belül az Ipoly és a Zagyva alsó szakasza mentén lehet találkozni. A közkedvelt húsvéti barkát is erről a fáról szedik a leggyakrabban. Lehetett szavazni a fehér nyárra is, mely jellemzően az Alföldön fordul elő, az ottani tájkép meghatározó fafaja.
Tömegesen érkeztek fenyőrigók a Mátrába a bőséges berkenyetermésre
A telelő madarak száma nagyban függ a bogyós növények termésének mennyiségétől. 2020 novemberében az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigó csapatok érkeztek a Mátra erdeibe, mely legfőképpen a különböző berkenye fajok jó termésével indokolható – közölte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A meghagyott berkenyék, a barkócaberkenye, a madárberkenye, a zólyomi berkenye, a dunai berkenye bogyói most több helyütt százával, vagy akár ezrével vonzzák a fenyőrigókat a Mátrában.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata egyik kiemelt feladatának tekinti a középhegységi erdőkben – az erdőgazdálkodókkal együttműködve – a minél változatosabb erdőszerkezet elérését. Ez természetvédelmi szempontból azért fontos, mert az erdő szerkezeti sokszínűsége komolyan befolyásolja annak biológiai sokféleségét is.
Az erdőszerkezet változatossága több színtéren is növelhető – ennek egyik alapköve a hazai erdőkből gyakran eltávolított, gazdasági szempontból kisebb értéket képviselő elegyfák meghagyása. Ezen fák jelenléte kiemelt természetvédelmi szempont egy erdő kezelése során. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiemeli, hogy a berkenyék is olyan elegyfajok, melyek oltalmára kiemelt figyelmet fordítanak az erdészeti beavatkozások tervezésekor.
A több százas, hangoskodó fenyőrigó csapatok fantasztikus látványt nyújtanak, egyben jól szemléltetik azt is, hogy milyen fontos a fafajok sokszínűségének fenntartása az erdeinkben – teszi hozzá az állami természetvédelem területileg illetékes szervezete.