KRAFT-index: a Rétsági járás a legéletképesebb Nógrád megyei kistérség

Nemzetközileg is teljesen újszerű, adatelemzésen alapuló kutatással vizsgálta meg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK-FTI) a magyar vidéki járások életképességét. A KRAFT-index rangsora alapján a Dunakeszi járás a legfejlettebb és legnagyobb fejlődési potenciállal bíró magyar kistérség, melyet a Balatonfüredi és Budakeszi járások követnek a speciális ranglistán.

Nógrád megye hat járása közül a rétsági kevés híján az első harmadba tartozik, míg a szécsényi az utolsók között található.

A kutatás során az iASK-FTI munkatársai összesen húsz különböző szempontot vettek figyelembe egy-egy járás vizsgálatakor. (Szemben például az Eurostat régiókat vizsgáló fejlettségi mutatójával, mely kizárólag az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-t figyeli). A módszertan alapját tehát összetett számítás képezi, amely többek között a Központi Statisztikai Hivatal elérhető adatain alapul. A vizsgálat így egyebek mellett kiterjedt az ezer lakosra jutó regisztrált kkv-k számára, az ezer lakosra vetített álláskeresők számára, az adózók arányára, de vizsgálta például a televízió előfizetők arányát, a kulturális rendezvényen résztvevők számát, vagy az ezer lakosra vetített összes zöldterület méretét is.

A 175 járás rangsorát Dunakeszi térsége vezeti (index: 0,773) és Encs környéke zárja (-0,465). Nógrád megyéből a 60. a Rétsági járás (0,337), majd jóval hátrébb következik a 123. Balassagyarmati (0,086), a 126. Pásztói (0,072) és a 128. Bátonyterenyei járás (0,052). Kisebb ugrást követően található a listában megyénkből a 146. helyen a Salgótarjáni járás (-0,087), majd a sereghajtók között, a 170. helyen pedig a Szécsényi járás (-0,350).

"Hőtérképen" a magyar vidéki régiók fejlettségi szintje és fejlődési potenciálja (Grafika: iASK-FTI)
“Hőtérképen” a magyar vidéki régiók fejlettségi szintje és fejlődési potenciálja (Grafika: iASK-FTI)

Minden régióban – még az elmaradottakban is – vannak olyan települések, amelyek a jó példát, a fejlődés magját jelenthetik. Bennük megvan a potenciál, az innovációs képesség, illetve jelen van a kulturális és társadalmi tőke, ami elengedhetetlen a fellendüléshez. Ezekre a “magokra” lehet és kell is építeni, ennek megfelelően lenne érdemes véleményünk szerint kialakítani a vidékfejlesztési programok szakmai tartalmát. Biztosak vagyunk benne, hogy ha megtaláljuk ezeket a magtelepüléseket, és ki is használjuk őket, igazi sikertörténeteket lehet a vidéki kistérségekben megvalósítani, ami az egész ország gazdasági és társadalmi fejlődésére is nagy hatással lesz – hangsúlyozta Miszlivetz Ferenc a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója.

A KRAFT-index kiemelt célja, hogy rámutasson az egyes kistérségek erősségeire, illetve gyengeségeire, iránytűt biztosítva a jövőben megvalósuló különböző célzott vidékfejlesztési programok számára.

 

iASK-FTI nyomán / Kiemelt fotó: A Karancs-völgye és az Észak-Cserhát a Karancs csúcsán álló kilátóból (Fotó: Feledi Gergely)