A Mátrában is érzékelték a műszerek a bejrúti robbanás lökéshullámát

A piszkés-tetői obszervatórium Magyarország legnagyobb távcsöveivel és legfejlettebb obszervatóriumi műszerparkjával (Fotó: László Molnár & András Pál / Konkoly Observatory | Twitter)

A Heves és Nógrád megyék határán álló, a Mátra gerincén, Galyatető közelében található piszkés-tetői műszerek megépítéséig hazánk nem játszott jelentős szerepet az európai infrahang-megfigyelési térképen, 2017 májusában csatlakoztunk a hatvan hangállomásból álló infrahang-hálózathoz. Az emberi fül által nem felismerhető, rendkívül messzire elterjedő hanghullámok észlelése számos természeti jelenség – így robban(t)ás, szélvihar, földrengés – tanulmányozását teszi lehetővé.

A libanoni fővárosban augusztus 4-én történt hatalmas robbanás, amelyben több mint 2700 tonna, a kikötőben évek óta, különösebb óvintézkedések nélkül tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe. A katasztrófában legalább százhetvennyolcan meghaltak és mintegy hatezren megsebesültek.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közösségi oldalán közölte, hogy a robbanóerő 1,1 kilotonna TNT erejével egyezett meg. Mindez egy 3,5-4,5 közötti erősségű földrengés erejével ért fel, amit a Bejrúttól 200 kilométernyire található Cipruson is érezni lehetett.

Az obszervatórium oldalán azt írták, hogy a robbanást a magyarországi szeizmológiai mérőállomások nem regisztrálták, ugyanakkor a piszkés-tetői infrahang állomás detektálta a robbanást követő lökéshullámot. A Piszkés-tető és Bejrút közötti közel 2100 kilométeres távolságon – másodpercenkénti 340 méteres hangsebességgel számolva – a menetidő körülbelül 1 óra 42 perc. A detektálás is ennek megfelelően, ennyivel a robbanást követően történt meg.

Ezt látja a szakember: zölddel a mátrai mérőállomás detekciói (Forrás: CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium | Facebook)
Ezt látja a szakember: középen, zölddel a mátrai mérőállomás detekciói (Forrás: CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium | Facebook)

A Természet Világa egy infrahangokkal foglalkozó korábbi cikkében azt írja: légköri terjedésének érdekességét az adja, hogy minimális csillapodás mellett nagyon nagy távolságra, akár több ezer kilométerre is képes eljutni egy jel. Nagyon erős forrás esetén akár többször is képes a Föld körül körbemenni az infrahanghullám. Ennek egyik oka az alacsony frekvencia miatti enyhe csillapodás, a másik pedig a légkör pillanatnyi állapotától függően kialakuló úgynevezett vezetőcsatornák. Utóbbiakban az infrahanghullám a felszín és a troposzféra vagy a sztratoszféra tetején kialakuló reflektáló réteg közt megrekedve – mintegy oda-vissza “pattogva” – képes a forrástól nagy távolságban is érzékelhető maradni a földfelszínen.

 

Kiemelt fotó: A piszkés-tetői obszervatórium Magyarország legnagyobb távcsöveivel és legfejlettebb obszervatóriumi műszerparkjával (Fotó: László Molnár & András Pál / Konkoly Observatory | Twitter)