A MASZSZ azt kéri az országgyűlési képviselőktől, hogy ne szavazzák meg a cafeteria változásait

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, hogy ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának tervezett változtatását, mert véleményük szerint azzal a dolgozók fizetésének csökkentéséről is szavaznak.

Kordás László, a szövetség elnöke kedden Salgótarjánban sajtótájékoztatón ismertette: miután a kormány nem fogadta el javaslatcsomagukat, a törvényalkotási bizottság ülésén pedig nem kapott szót, így szeretnék meggyőzni a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy “ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, “így, amikor eljön az igazság pillanata”, és februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták tőlük az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy ki az a képviselő, aki ezt “megszavazta, és elvette tőle” – tette hozzá.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett, hogy a kormány egy hónapja benyújtott törvényjavaslata megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, így az önkéntes pénztárakba való befizetés hozzájárulása, az iskolakezdési támogatás, az albérleti hozzájárulás, az üzemi étkezés, a lakásmegtakarítások azonosan adóznak a bérrel. Ez nagy problémát jelent, mert a munkáltatók, nyilatkozataik szerint, nem költenek többet bérre és béren kívüli juttatásokra, és azzal, hogy a juttatások adóterhe nő, a dolgozók nettó jövedelme csökkenni fog – mondta az elnök.

Számításaik szerint egy most 395 ezer forintos cafeteria éves szinten 90 ezer forinttal csökken, “ennyit vesz el az állam az emberektől”. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek – mondta.

Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három pontban változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadik pont a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartása. “Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy mérlegelik a javaslatok tartalmát, de e pillanatban nem látunk olyan módosító javaslatot, ami azt tükrözné, hogy az elvárásainkból, javaslatainkból bármit is befogadott volna a kormány” – fogalmazott.

Az elnök szerint a munkáltatók első lépésben várhatóan még nem változtatnak a cafeteria rendszerén, de a második lépés már lehet az, hogy ezt az összeget pénzben adják a dolgozóknak, hiszen ugyanannyit adózik, mint a bér, és így a cafeteria lassan megszűnik. Kitért arra is, ha a béren kívüli juttatások átvándorolnak munkabérbe, akkor országos szinten statisztikailag kimutatható lesz, hogy a bérszínvonal emelkedik, ” úgy, hogy a munkavállalók helyzete valójában romlik”. Szólt az irányított fogyasztásról is, hiszen a cafeteria 70-80 százaléka valószínűleg a SZÉP-kártyára vándorol, és azoknak a szálláshelyeknek, vendéglátóhelyeknek a bevétele nő, ahol el lehet költeni a juttatást. A törvényjavaslat szerint a szálláshelyet, vendéglátást és szabadidőt tartalmazó SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria elem.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője Salgótarjánban hangsúlyozta, hogy ha januárban hatályba lép ez a törvény, akkor az őszi bértárgyalásokra külön stratégiával készülnek azzal a céllal, hogy a munkavállalók nettó pozíciója a lehető legkisebb mértékben romoljon.

 

Forrás: MTI
3100.hu Fotók: Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Demeter László, a szövetség területi képviselet-vezetője a keddi salgótarjáni sajtótájékoztatójukon