A magyar fiatalok helyben boldogulásáról tartottak konferenciát Hollókőn

A magyar fiatalok helyben boldogulásáról tartottak konferenciát szerdán a Nógrád megyei Hollókőn az Együtt Európáért Alapítvány kutatása nyomán, amely azt vizsgálta, hogy a Kárpát-medencei fiatalok milyen mértékben és motivációval hagyják el szülőföldjüket.

Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a konferenciát köszöntő videoüzenetében kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben rendkívül kedvező folyamatok indultak el Magyarországon, a kormány folyamatosan bővíti a fiatalok továbbtanulását, családalapítását, munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő intézkedések, támogatások, lehetőségek körét.

Mohay Gergely, az Emmi osztályvezetője szólt arról, hogy a vizsgált csoport nem homogén, a különböző élethelyzetekre más-más válaszokat kell adni. Előadásában kifejtette: az Eurostat adatai szerint 2019-ben a 18-29 éves fiatalok 13,2 százaléka – körülbelül 230 ezer fiatal – nem dolgozott, nem tanult Magyarországon, rájuk rejtett erőforrásként kell tekinteni.

Kormányzati célként nevezte meg, hogy helyesen “találják el” a különböző csoportokat, és jól döntsenek abban, hogy melyiket hogyan segítsék. Hozzátette, az Európai Unió is központi kérdésként kezeli a fiatalok munkanélküliségének csökkentését, és az Európai Tanács is több ajánlást fogalmazott meg.

Mohay Gergely a munkát és az oktatást nevezte a két kivezető útnak, és megemlítette az Ifjúsági Garancia Programot és a Második esély, újratöltve című programot. Kitért arra is, sok esetben az a gond, hogy a fiatalok pályaválasztása nem megalapozott.

A magyar fiatalok helyben boldogulásáról tartottak konferenciát Hollókőn (Fotó: Balla Mihály | Facebook)
A magyar fiatalok helyben boldogulásáról tartottak konferenciát Hollókőn (Fotó: Balla Mihály | Facebook)

Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, fontos a pénzügyi tudatosság, amikor a fiatalok külföldi munkavállalásról döntenek. Azt mondta, hogy a fő szempont általában a magasabb fizetés, de nem veszik figyelembe a megélhetés költségeit, azt, hogy sok munkáltató nem legálisan foglalkoztat, nem fizeti a dolgozója nyugdíj- és egészségbiztosítását, így végül az előny csak látszólagos. Szerinte ezért kell több tudatosság, több pénzügyi ismeret, ami három éve már az alaptanterv része az oktatásban.

A hazai előnyök között említette a diákhitel formáit és a családi otthonteremtési támogatásokat, mondván, a támogatásokban Magyarország a legerősebb, és ezt is figyelembe kell venni, amikor a fiatal arról dönt, itthon marad vagy külföldre megy. Példaként említette, hogy diákhitel a legtöbb országban nincs vagy csak piaci alapon áll rendelkezésre.

Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy a Pénzügyminisztérium más szervezetekkel együtt létrehozta az Okosan a pénzzel című honlapot, amely élethelyzetekre lebontva, közérthetően ad pénzügyi információkat.

 

Forrás: MTI