A hazai méhcsaládok mintegy tizede Nógrádba érkezett az akácvirágzás idejére

Végéhez érkezik az akácvirágzás időszaka – ezekben a napokban az ország 1 millió 200 ezer méhcsaládjának mintegy tizede Nógrádban található meg – tudtuk meg Fekete József salgótarjáni méhésztől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület általános elnökhelyettesétől. Az akácvirágzás alatt nincsenek problémák, de a tavasztól őszig tartó teljes időszakot tekintve egyre nehezebb a méhek és a beporzó rovarok helyzete – hívta fel a figyelmet a szakember. A hártyásszárnyúak életterének csökkenése miatt ugyanis egyre több méh pusztul el – világtendencia, hogy a nektárt és virágport adó növények eltűnnek, illetve monokultúrák jönnek létre, amelyek csak viszonylag rövid ideig virágoznak.

Fekete József emlékeztetett rá: nemrégiben 25. alkalommal rendezte meg az OMME a Méhek Napját. Ezzel a rendezvénnyel kezdetben a növényvédelmi munkák veszélyeire hívták fel a figyelmet, ma azonban már a hártyásszárnyúak – köztük kiemelten a méhek – védelmére helyeződött a hangsúly. Hazánkban is egyre jelentősebb probléma ugyanis, hogy átalakult a méhlegelő szerkezete.

Nógrád megyében döntően három növényből áll a méhlegelő. Az egyik a repce, a másik a napraforgó, a harmadik pedig – természetes méhlegelőként – az akác. Mindhárom esetben nagyjából 10-14 napig tart a virágzás. A köztes időszakokban azonban, tavasztól őszig a méhek gyakran a minimális virágport sem találják meg. Kritikus a helyzet az akácvirágzás után, a száraz, meleg időjárás beköszöntével, amikor minden elvirágzik és gyakorlatilag “sivatagnak” tekinthető a méhek szempontjából a megye – mutatott rá Fekete József.

A szakember kiemelte: a köztes időszakokon segítene sokat, ha a lakosság és az önkormányzatok olyan növényeket ültetnének, melyek egyrészt nekik kellemes, kedves virágok, cserjék, fák, de egyben olyanok is, melyek a méhek eltartásában is segítenének. Ilyen például a fásszárúak között a hárs, mely akác után virágzik, de ezek lehetnek virágok, cserjék is – az OMME honlapján megtalálhatóak a javaslat fajok.

Ha csak egy erkélyládába ültet valaki néhány növényt, akár étkezés során felhasználható gyógynövényt, ezzel már segít, hogy a környezete sokszínűbb legyen, hogy a méhek túléljék a kritikus időszakokat. Talán már közhely, de tudni kell, hogy minden harmadik falat élelemhez a méhek kellenek… – emlékeztetett rá Fekete József.

Elmondta azt is, hogy Magyarországon a világ többi részéhez képest talán kicsit jobb a helyzet, a tengeren túlon és Európa nyugati részében már most komolyabb a probléma. A megporzó rovarok fogyásának elsődleges oka egyértelműen a monokultúrák kialakulása. “Mindenütt az emberi tevékenység a normális, szervezett keretek közé szorított gazdálkodás irányába halad. Ez egy részről egy természetes, gazdaságos dolognak tekinthető. Ugyanakkor ezzel a sokszínűség tűnik el” – mutatott rá a szakember.

Az OMME általános elnökhelyettese kérdésünkre elmondta: 1 millió 200 ezer méhcsalád van az országban, méhsűrűség szempontjából világelsők vagyunk. Nógrádban jelentősen fellendült a méhészkedési kedv az elmúlt években, megyénkben jelenleg több mint 38 ezer méhcsalád található. Az akácvirágzás idején ettől jóval több található a megyében, a vándorló méhészekkel akár 100 ezer méhcsalád is Nógrádba érkezik.