A Füleki Szakközépiskola minden diákja el tud helyezkedni a munkaerőpiacon

Élő szerződésük van a füleki cégekkel, így diákjaik a harmadik és negyedik osztályban már havi hetven órás szakmai gyakorlaton vesznek részt. Varga Attilával, a Füleki Szakközépiskola igazgatójával az iskola által kínált lehetőségekről is beszélgetett Illés Kósik Andrea, mely interjú a Füleki Hírlap legutóbbi számában jelent meg.

– Mennyi diákja van és milyen szakokat kínál jelenleg a Füleki Szakközépiskola?

– 285 diákunk van asztalos, autószerelő, műszaki adminisztrátor, mezőgazdász, elektronikai szakember, valamint CNC-programozó és hegesztő szakon. A hároméves szakképzés befejezése után felépítményi képzést is kínálunk. Az utolsó öt évben nem változott a kínálatunk, mert ezek azok a szakok, amelyek iránt hosszútávon kereslet van.

– Az iskola múltja szoros összefüggésben van a helyi ipari termeléssel. 1906-ban alapították a füleki zománcgyárat, s az 1948-tól Kovosmaltként ismert üzem mellett már iparitanuló-iskola is működött. Milyen változásokon ment keresztül az iskola a szocializmus évei alatt?

– Az iskola 60 éves múltra tekinthet vissza. Története során sok mindent megélt, például a nyolcvanas években volt 150 vietnami és 50 angolai diákunk is, akik államközi szerződések alapján tanultak nálunk. A szocializmus évei alatt a Kovosmalt és a Mier üzemekben lehetett megszerezni a szakmai gyakorlatot duális képzéssel, mely a nyolcvanas évek végéig működött. Akkoriban a munkáltatóval volt szerződése a 15 éves gyereknek, akit a munkaadója havonta két hétre felszabadított a gyakorlati munka alól, hogy az iskolában elméleti tudást szerezzen. Főleg fémmegmunkálás, szerszámlakatos, géplakatos, zománcozó és asztalos szakokon tanultak a diákok, majd a 80-as évektől elektronika és elektromechanika szakokon.

– 1992-ben felszámolták a Kovosmaltot. Ez kihatott az iskolára is…

– A duális képzés 1989 után minden iskolában megszűnt. Nálunk is teljes átépítésre került sor. 1994-ben hegesztőiskolával bővültünk, 1996-tól Szakközépiskola lettünk, 2000-től pedig az Összevont Szakközépiskola nevet kaptuk. A szakok tekintetében mindig igyekeztünk figyelni az iparban tapasztalható tendenciákat, így aki nálunk végez, és dolgozni akar, az megtalálja a számításait. Rekvalifikációs központként is működünk, ennek keretében 30-40 alkalmazottat foglalkoztató kis cégekkel dolgozunk együtt: felkészítjük számukra az új munkaerőt. Átképző központunkban egyéni igényeket is kielégítünk, száz százalékos sikerrel.

– Idén szeptembertől Szlovákiában is bevezették a duális képzést.

– A duális képzés nem recept, csak segít elsajátítani a specifikumokat egy adott cégen belül. Ebben a képzésben a diák már 15 évesen a cég alkalmazottja, amely kiküldi a diákot az iskolába nyolc hónapos elméleti képzésre. Nagy sajtója volt Szlovákiában a duális képzésnek, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert bár négy hónapjuk volt a cégeknek arra, hogy felvegyék a diákokat, országos szinten is nagyon alacsony a duális képzésben tanulók száma. A cégek nem vállalják azt a rizikót, hogy 15 éves emberekkel kössenek szerződést, akik még öt évig tanulni fognak. Nincsenek erre felkészülve, ők profitorientáltak, ez nekik túl nagy invesztíció.

– Az Önök iskolája nem kapcsolódott be a duális képzésbe, de kínálnak helyette mást. Garantálni tudják a munkalehetőséget a kitanult fiatalok számára?

– Mi nem a duális képzést vezettük be, hanem folytatjuk a jól bevált gyakorlatot: a mi diákjaink mennek a cégekhez kétéves elméleti oktatás után, azaz a harmadik és negyedik évfolyamban szakmai gyakorlatra. Amikor pedig kitanulták a szakmát, minden diákunk kap a cégtől szerződésajánlatot. Az Ekoltech és a Thorma cégekkel van szerződésünk, tehát a cégek nem a tanulmányaikat folytató diákokkal kötnek szerződést, hanem az iskolával. A diákjaink havonta 70 órás szakmai gyakorlatot folytatnak a füleki cégeknél, amelyért 200-220 eurót kapnak havonta, minden alkalmazotti bónusszal együtt. Az elméletet az iskolában, a szakgyakorlatot a cégeknél szerzik meg a diákok. 3–5 évig az iskola a felelős a diákért, szoros együttműködésben dolgozva a cégekkel: beépítjük a cég igényeit a tantervbe, napirenden találkozunk és értékelünk, és ha kell, átértékeljük a tantervet. Az együttműködés tehát a duális képzés elemeit tartalmazza, de a jogi háttere teljesen más.

– A szakképzés Szlovákiában az utóbbi időben sok negatív jelzővel is társult. A fent említett “jól bevált gyakorlaton” kívül Önök mivel tudják visszaszerezni a szülők, a diákok bizalmát? Mit tudnak ígérni?

– A kilencvenes évek végén és a 2000-es évek elején az volt a nézet, hogy van elég szakember. 2008-2010-től viszont szakemberhiányról beszélünk. Mi három éve vagyunk kapcsolatban a füleki cégekkel. Az általunk kínált valamennyi szak hiányszak. A következő 5 évben a nyugdíjba vonulók óriási hiányt fognak generálni ezekben a szakokban Szlovákiában – évente kb. 35 ezer ember fog hiányozni. Nálunk a CNC-gépprogramozó tulajdonképpen fémmegmunkáló, aki számítógépen keresztül vezérli a marógépet vagy a fúrógépet. Az asztalos is megtanulja kezelni a CNC-gépet és a hegesztő is robottal dolgozik. De ehhez is ismerni kell a technológiát, mert csak akkor lehet programozni a robotot, ha tudjuk, mit akarunk vele csináltatni. Saját CNC-gépünk, ipari robotunk van, nem kell cégektől kölcsönkérni, és a gyártást sem kell leállítani, mert ezek a gépek kifejezetten a képzést szolgálják. Hatalmas tanműhellyel és laboratóriummal rendelkezünk. Diákjaink külföldi szakgyakorlaton vehetnek részt Bécsben, Münchenben, Milanóban illetve Budapesten. A szülőknek ez nem jelent plusz kiadást, hiszen teljes ellátást, útiköltség-térítést és még zsebpénzt is kapnak a diákok. A tanulmányi és a szakgyakorlatokon elért eredmények alapján lehet a kiválasztottak közé kerülni, és Budapest kivételével a többi külföldi szakgyakorlaton az angol nyelv ismerete a feltétel, de egy-egy ilyen külföldi gyakorlat előtt a diákok hat hetes intenzív nyelvi felkészítőn vesznek részt.

– Minden diák el tud helyezkedni, aki Önöknél végez?

– Ha több diákunk lenne, több céggel is felvehetnénk a kapcsolatot még a diákok tanulmányai alatt, de még a szerződött cégek igényeit sem tudjuk kielégíteni, a helyi kisvállalkozókét pedig már végképp nem. Nemrég a pozsonyi Slovnaftból is jött olyan kérés, hogy küldjünk 20 diákot, mert foglalkoztatni tudnák őket, de ez képtelenség, hisz még a helyi igényeknek sem tudunk eleget tenni. Munkahelyet minden diáknak biztosítanak a velünk szerződött füleki cégek, de például a tavalyi végzősök közül még júniusban nem mindenki akart élni vele, bár végül szeptemberben valamennyi tavaly végzett diákunk elhelyezkedett. Negatív visszajelzéseket nem kapunk a cégektől, sőt sok olyan tapasztalat is van, hogy a kétéves szakokkal is sikeresek a diákjaink.

 

Kiemelt fotó forrása: Gömörilap – regionális hírportál