A felére kell csökkenteni a kelet-nógrádi vaddisznóállományt

Vaddisznók (Sus scrofa) az Alkotmány úton Salgótarjánban 2013. február 22-én. A vadászati statisztikák szerint Magyarországon a vaddisznók száma egyre nő. Az elszaporodott állomány gyakran keresi fel a lakott területeket élelem után kutatva. (MTI Fotó: Komka Péter)

A kelet-nógrádi térségben is a főbb nagyvad-fajok populációjának csökkentését tűzi ki a Magyar Közlönyben megjelent, az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tervéről szóló agrárminiszteri rendelet.

Ennek részeként a Nógrád-cserháti tájegység vadgazdálkodási terve meghatározza a délen Apc, nyugaton Balassagyarmat, keleten pedig Zabar által határolt terület kitűzött állományméreteit is. A rendeletből kiderül, hogy a Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 94 százaléka alkalmas vadgazdálkodásra, a terület közel felét (48,3%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 44,9 százalék.

A rendelet meghatározza az egyes vadfajok fenntartandó legkisebb vadlétszámát, illetve az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot is. Ezek mentén a gímlétszám 700 és 2000, a dámállomány 200 és 300, az őzállomány 1700 és 3100, a muflonlétszám 200 és 450, míg a vaddisznóállomány 700 és 2500 egyed között lenne optimális.

A 3100.hu által megkérdezett szakember szerint a rendelet abból a szempontból nem tartalmaz újdonságot, hogy követi azt az immáron több mint két évtizedes irányvonalat, mely elsősorban a túlszaporodott gímszarvas, őz és vaddisznó állományok további, folyamatos csökkentését helyezi előtérbe.

A rendelet erre vonatkozóan konkrétumokat is tartalmaz: az őzek esetében a terítéket fokozatosan növelni kell a kívánt állományméret eléréséig, a gímszarvasállománynál pedig a vadászati nyomást fokozatos emelése a kívánatos. A vaddisznóállomány esetében a rendelet 10 éven belül a jelenleg becsült létszám felére csökkentését tűzte ki a Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben.

 

Az állományok jelentősége és minősége

A gímszarvasállomány mind mennyiségét, mind pedig gazdasági vonatkozásait tekintve jelentős, a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadban helyezkedik el, az állomány minősége országos viszonylatban közepes. A területen a dámszarvas a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag feletti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadba tartozik, az állomány minősége közepes.

Az őz a mennyiségi viszonyokat nézve kis jelentőségű nagyvad a területen, a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben található. Az őzagancsok minősége gyenge, az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag alatti negyedben helyezkedik el. A Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a muflonnal rendelkező vadgazdálkodási tájegységek felső felébe tartozik, ennek megfelelően jelentősége nagyobb, ugyanakkor az állomány minősége gyenge.

A vaddisznó szerepe nagyon jelentős, a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben helyezkedik el a Nógrád-cserháti tájegység.

A mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj errefelé, a jelentett létszámok alapján az átlag alatti negyedben, míg a teríték alapján az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége. A fácán közepes jelentőségű apróvadfaj, a jelentett létszámok szerint az alsó negyedben, a teríték alapján a felső negyedben helyezkedik el.

 

Kiemelt archív fotó: Vaddisznók az Alkotmány úton Salgótarjánban 2013. februárjában (MTI Fotó: Komka Péter)