Újranyitnák az egyik kőbányát a Karancsban

3100.hu Fotó: A Karancs tömbje a Karancsberény feletti országhatár felől

Újraindítaná az egyik andezitbányát a Karancsban a KM Építő Kft. – derül ki a Nógrád Megyei Kormányhivatal által közzétett, környezetvédelmi hatósági eljárás megindításáról szóló közleményből.

A tájékoztatásból kiderül: a KM Építő Kft. megvásárolta a Karancsberény 040. helyrajzi szám alatt található területet (Homorú-hegyi andezitbánya), ahonnan 9-10 éven keresztül, évi 200 ezer tonna ásványi nyersanyagot kíván kitermelni robbantásos eljárással, csak nappali üzemben. A külszíni bányából kitermelt kőanyagot a bányatelken belül kezelné, aprítaná és osztályozná a vállalkozás. Erre a tervezett tevékenységre vonatkozóan folytat le környezetvédelmi hatósági eljárást a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala.

A közleményből az is kiderül: ennek részeként közmeghallgatást is tartanak majd, melyet március 26-a, hétfő 17 órára tűztek ki a karancsberényi művelődési házba. Csabainé Freistág Erzsébet, Karancsberény polgármestere korábban a 3100.hu megkeresésére jelezte: tudnak a bányanyitási szándékról, de álláspontjukat azt követően alakítják majd ki, ha az önkormányzathoz hivatalosan is megérkeznek a kapcsolódó dokumentumok, melyekből a bővebb részletek is kiderülnek.

 

A kőbánya

Az érintett bányatelek területén, a Karancslapujtő és Karancsberény közötti közútról letérve, 3 kilométeres bekötőúton elérhető Homorú-hegyi kőbányában korábban 1979-től 2000-ig végeztek ásványi anyag, kőzetanyag kitermelést és feldolgozást. A korábban is művelt külszíni bánya – rekultiválatlanul maradt – területe 4,6 hektár, maga a bányatelek azonban közel 15 hektár. A vállalkozás az eddig érintett harmadot is újrabányászná, illetve a maradék kétharmadnyi – eddig érintetlen – bányaterületből is bevonna 7,5 hektárt a termelésbe. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a területről kitermelhető ásványi nyersanyag mennyisége 1 millió 845 ezer tonna.

A Nógrád Megyei Hírlap korabeli beszámolói is arról írtak, hogy a bánya működése különösebben semelyik környékbeli település életét nem zavarta, hiszen a legközelebbi lakóházak is mintegy 2,3 kilométerre vannak a területtől. A szállítás már érezhetőbb hatást válthat ki, amennyiben beindul a bányászat. A vállalkozás átlagosan napi 10-15, de maximum napi 40 teherautó-fordulóval kalkulál a Homorú-hegyi bánya – Karancslapujtő – Karancsalja – Salgótarján útvonalon.

A bányaterület, piros kerettel körülhatárolva a jövőbeni bányaművelés kapcsán érintett rész (Forrás: KM Építő Kft. - Karancsberény Külterület 040 hrsz. alatti anyagbánya Környezeti hatástanulmánya)
A bányaterület, piros kerettel körülhatárolva a jövőbeni bányaművelés kapcsán érintett rész (Forrás: KM Építő Kft. – Karancsberény Külterület 040 hrsz. alatti anyagbánya Környezeti hatástanulmánya)

 

Természetvédelmi kérdések

A bánya területe az országos ökológiai hálózat része, annak magterületére esik, emellett országos jelentőségű tájképvédelmi területbe tartozik az országos területrendezési terv alapján. Amennyiben a termelés beindul, az együtt jár a bányatelek még nem művelt keleti részén a növényi vegetáció, és a területen fellelhető védett állatok élőhelyének teljes megsemmisülésével – ezt a tevékenységet részletesen bemutató dokumentáció sem titkolja.

Hozzáteszik: a fajok mobilitási adottságai miatt többségüket nem fenyegeti a közvetlen pusztulás veszélye, de rosszul megválasztott fakitermelési időszakban denevérek, madarak is kerülhetnek közvetlen veszélybe, ezért a bánya újranyitása esetén számos élővilágvédelmi intézkedést kell végrehajtani. Ezek között jelöli meg a vállalkozás a védett növényfajok genetikai állománya megőrzésének biztosítására a maggyűjtést (vagy hasonló, adekvát módszert); a madarak fészkelési, fiókaröptetési ideje alatt a fakitermelés tiltását; az esetlegesen megtelepedő denevérkolóniák megfelelő időpontban való befogását, eltávolítását; a szalamandrák aktivitási időszakában, még a tehergépjármű-forgalom indulása előtt az aktív egyedek célzott gyűjtését és áttelepítését az illetékes nemzeti park igazgatóság felügyelete mellett; ugyanezt a bogár- és rovarközösségekre vonatkozóan; továbbá megfelelő szakértő bevonása mellett a forrásmedencék hidrológiai sértetlenségének biztosítását.

Bár természetvédelmi szempontból nem releváns, a tájképvédelem szempontjából megállapítható, hogy földrajzi elhelyezkedésénél fogva ez a bányaterület a saját völgyén kívülről, a környékbeli frekventált turisztikai látványosságok, kilátók és települések irányából sem látható.

 

3100.hu Fotó: A Karancs tömbje a Karancsberény feletti országhatár felől