Még ma is dolgozik a 61 évvel ezelőtt a Bányagépgyárban gyártott mozdony

A zagyvapálfalvai Bányagépgyár egykoron mozdonyokat is gyártott. Az első itt (akkori nevén a Pálfalvi Bányagépgyártó és Javító Vállalatnál) gyártott “mintapéldány” a mai napig húzza a kocsikat, a Kemencei Erdei Múzeumvasúton teljesít szolgálatot.

 

A fellelhető információk alapján a mozdony még a gyártási évében, 1956-ban Királyrétre került, majd az 1970-es évek végén helyezték át Kemencére. Itt 1992-ben a kisvasúttal együtt leállították, csak 1994-ben indították be egy különvonat kedvéért. A kisvasút újraindítása óta azonban folyamatosan dolgozik, immáron 61 évesen.

 

Kemencén az első vasútvonalat 1910-ben a környező erdők faanyagának szállítására építették. Az ’50-es évekre több mint 80 kilométernyi hálózat épült ki. Sajnos 1992-re nagy részét felszámolták. Civil kezdeményezésre 2000-ben indult újra a személyszállítás és azóta már több mint 100 ezer ember utazott vonataikon. A vonal változatos tájakon kanyarog ezért közkedvelt célpontja mind turistáknak, családoknak, diákcsoportoknak és minden környékre látogató embernek. A vonatok menetrend szerint kora tavasztól késő őszig közlekednek, de télen is számos alkalommal van lehetőség utazásra. Az árvizekkel többször sujtott erdei múzeumvasutat az Ipoly Erdő Zrt.-vel kötött megállapodás alapján a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület elhivatott tagjai és önkéntesei működtetik, lehetőségeikhez mérten fejlesztik és egyben végzik a szükséges karbantartásokat is.

 

A második világháború előtt az Orenstein & Koppel gyártott hasonló (MD-2 típusjelű) mozdonyokat. A háborút követően aztán a német tulajdonú vállalatból magyar-szovjet vegyesvállalat lett, a portfóliót pedig egyre inkább az olajipari gépek gyártása felé tolták el. Ahogyan innen kivezették a bányamozdonygyártást, úgy vezették be Zagyvapálfalván – immáron súlytólégbiztos kivitelben, MD-40 típusjellel. (A tervezők a súlytólégrobbanás veszélyét úgy küszöbölték ki, hogy a veszélyes fémrészeknél hőrelét helyeztek el, amely a hőmérséklet emelkedésekor önműködően kikapcsolta a motort.) A főkonstruktőr Schmied László volt, a terveket Oláh Mihály és Ispán Bertalan szerkesztő technikusok készítették, a megvalósítást Uramecz József háromtagú lakatos csoportja végezte – derül ki a Szabad Nógrád korabeli beszámolójából.

 

(Fotó: Szűcs Zoltán | Kemencei Erdei Múzeumvasút | Facebook)
(Fotó: Szűcs Zoltán | Kemencei Erdei Múzeumvasút | Facebook)

 

A bányagépgyáriak örülnek a külföldi megrendelésnek, s azt szeretnénk, ha Zagyvapálfalva, ez az alig 7000 lakosú Nógrád megyei község méltóan képviselné hazánkat ezután már nemcsak táblaüvegével, hanem motormozdonyaival is a világpiacon

– írta ’56 közepén a Szabad Nógrád.

 

A szóban forgó, Kemencén szolgálatot teljesítő mozdony a legnagyobb valószínűség szerint 1956-ban, egy koreai export-megrendelés mintapéldányaként készülhetett. A vállalatnak fennállása óta ez a koreai megrendelés volt az első exportált terméke. A súlytólégbiztosság mellett más újítás is volt. A régebbi motormozdonyok alig vontattak 860 kilogrammnyi terhet, ugyanakkor a motorikus oldalról 1700 kilogramm mozgatására is képesek lettek volna. A beépített motor alacsony hatásfokú kihasználtsága részben a kisméretű sebességváltóra volt visszavezethető, de még inkább a kis önsúlyra.

 

(Fotó: Csintalan Gergely | Kemencei Erdei Múzeumvasút | Facebook)
(Fotó: Csintalan Gergely | Kemencei Erdei Múzeumvasút | Facebook)

 

Az újfajta, zagyvapálfalvai mozdonyokat már ezek ismeretében kívánták kialakítani, de csak az önsúly megnövelése valósulhatott meg. Schmied László a Szabad Nógrád már említett számában ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a nagyobb sebességváltót egyelőre nem tudják beépíteni, mert előfordul, hogy a Fogaskerékgyártól még a kisebb méretűből érkezik elegendő mennyiség. A Zagyvapálfalván gyártott mozdonyokkal ugyanakkor próbáltak “ízlésesebb, tetszetősebb” formavilágot is elérni. A fülke megszokottnál kisebb mérete sem volt véletlen. A megrendelő kérésére lett a szokottnál kisebb, hiszen amint azt a lap 61 éve megfogalmazta: a vezető “koreai létére az átlagosnál apróbb ember lesz”.

Az 1956 tavaszi 4 bányamozdonyt újabb 4 követte még ugyanazon évben, szintén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részére. Aztán a mozdonyt továbbfejlesztették, erősebb motorral gyártották, illetve készült mezőgazdasági motormozdony is Zagyvapálfalván.

 

kisvasut.hu | Nógrád Megyei Hírlap archívum nyomán
(Kiemelt fotó forrása: Molnár Márk | Kemencei Erdei Múzeumvasút | Facebook)
CLOSE
CLOSE