Kövér László: a szécsényi országgyűlés bebizonyította a magyarok államszervező készségét

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Nógrád megyei önkormányzat és Szécsény önkormányzatának a szécsényi országgyűlés 310. évfordulója alkalmából tartott ünnepi közgyűlésén (MTI Fotó: Komka Péter)

A szécsényi országgyűlés a mostoha történelmi körülmények ellenére újból bebizonyította a magyarok államszervező készségét és társadalomépítő képességét; a magyar utókornak ezért nem szabad elfelednie, ami 310 esztendővel ezelőtt Szécsényben történt – mondta Kövér László a Nógrád megyei városban pénteken.

Az Országgyűlés elnöke az 1705-ös szécsényi országgyűlés 310. évfordulóján a Nógrád megyei önkormányzat és Szécsény városa ünnepi közgyűlésén a rendi konföderációvá alakult szécsényi országgyűlés eredményének nevezte azt is, hogy a Habsburgok trónfosztása nélkül választották II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé, vagyis a kialakuló magyar államszervezet legitim vezetőjévé. Kövér László felidézte: idegen közjogi béklyóba verve, erőforrások, pénz és hadsereg, érdemi nemzetközi szövetségesek nélkül, csak a kuruc magyarság szabadságvágyára támaszkodva tört ki a szabadságharc.

Szécsényben 310 esztendővel ezelőtt az újjászülető, független és keresztény magyar állam szívhangjait rögzítette a történelem; olyan államét, amely esélyt akart adni a magyarok között a felekezeti és társadalmi békére, amely megszüntette a katolikusok és protestánsok közötti templomi vitákat, amelyben a katolikus Rákóczi Ferencet, protestáns kuruc seregének tagjait és a rendi nemeseket a magyarság nemzeti szabadságvágya, az önrendelkezés akarata kötötte össze, előrevetítve a modern nemzeti közösség kialakulását

– fogalmazott a házelnök. Hangsúlyozta: “nekünk, mai magyaroknak” az új veszélyeket és új esélyeket egyaránt hordozó 21. századi világunkban az emlékezés mellett cselekednünk is kell.

2010-ben, majd 2014-ben arra kaptunk megbízást a magyar választópolgároktól, hogy építsük újjá a magyar államot, erősítsük meg a magyarok összetartozását, olyan államot építsünk, amely érvényesíteni tudja a nemzeti érdekeket, mely védi Magyarország és Európa keresztény gyökereit és értékeit

– hangoztatta, hozzátéve: ezt legjobb tudásunk szerint teljesítjük.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Stayer László polgármester a Nógrád megyei önkormányzat és Szécsény önkormányzatának ünnepi közgyűlése előtt Szécsényben (MTI Fotó: Komka Péter)
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Stayer László polgármester a Nógrád megyei önkormányzat és Szécsény önkormányzatának ünnepi közgyűlése előtt Szécsényben (MTI Fotó: Komka Péter)

A Kubinyi Ferenc Múzeumban tartott ünnepi közgyűlésen Stayer László, Szécsény polgármestere arról beszélt:

a szécsényi helyszínválasztás oka lehetett, hogy Rákóczi “hazajött” a kurucokkal szimpatizáló szerzetesekhez, de a mezőváros biztonságos is volt. Hat püspök, 36 főrend és 25 vármegye mintegy ezer küldötte számára kellett biztosítani megfelelő ellátást a szécsényi Borjúpáston csaknem három héten át

– tette hozzá.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott: Rákóczi az, akit minden magyar ismer, akire minden magyar büszke, és akit minden magyar szeret.

Neki elhisszük, amikor azt mondja, magam személye elé helyezem a közügyeket, mögé ma is beállnánk a zászló alá

– mondta az elnök.

Pálmány Béla, a parlament nyugalmazott levéltárosa az ünnepségen úgy összegzett: rendhagyó, páratlanul jelentős országos rendi gyűlés volt a szécsényi. Mint ismertette, többek között törvénykönyvet alkottak itt a kuruc seregeknek, meghatalmazták Rákóczit, hogy béketárgyalásokat folytasson Béccsel, itt születtek meg a vallási békét segítő törvények is.

1705. szeptember 12-e és október 3-a között a szécsényi rendi gyűlésen fogadták el a Rákóczi-szabadságharc legfontosabb állami és politikai döntéseit.

Forrás: MTI

Kiemelt fotó: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Nógrád megyei önkormányzat és Szécsény önkormányzatának a szécsényi országgyűlés 310. évfordulója alkalmából tartott ünnepi közgyűlésén (MTI Fotó: Komka Péter)