Könyv készült a Szent Margit-kápolna történetéről

Kovács Péter: a “Karancs-Kápolna a palócok szent hegyén – A kápolna és helyreállításának története” című könyve a Szent Margit-kápolnát és annak helyreállítása történetét mutatja be – mondta el a 100,4 Rádió 1-nek Deák János, a Karancs-Kápolna Alapítvány kuratóriumi tagja. A megjelenésre váró könyv a legteljesebb képet nyújtja a kápolna történetéről, mely tárgyban ilyen összefoglaló írás eddig még nem jelent meg.

Kovács Péter, a könyv szerzője a 100,4 Rádió 1 megkeresésére elmondta: az írás az egyik eredménye annak a gyűjtő munkának, amelyet Karancsalja történelmének feltárásához folytat. Tíz éve költözött Salgótarjánból a községbe, ekkor szembesült azzal, hogy nincs feldolgozva a település története. A Kápolna-hegyen helyreállított kultikus hely története többek között a falu vallásos életének kutatása során ragadta meg a szerzőt, aki megfogalmazta azt is, hogy bár közigazgatásilag a kápolna területe Karancslapujtőhöz tartozik, maga a kegyhely a Karancs-környéki népek közös kincsének tekinthető.

A 64 oldalas, színes fotókkal illusztrált könyv nyomdakész, jelenleg az előállítási költséget igyekszik előteremteni az alapítvány. Ebben a jó szándékú adakozókra is számítanak a megvalósítók. A támogatók a Karancs-Kápolna Alapítványnak eljuttatott pénzadománnyal, vagy akár az szja 1 százalékának felajánlásával is segíthetik a helytörténeti kiadvány nyomdába kerülését (Karancs-Kápolna Alapítvány, 3182 Karancslapujtő, Rákóczi út 95., adószám: 19162221-1-12). A könyvet 2018 nyarán tervezik kiadni.

A könyvet a Karancs-környéki embereknek és az ide érkező turistáknak szánják. A munkáról Kovács Péter azt mondta a 100,4 Rádió 1-nek, hogy a kápolna történetének megismeréséhez támaszkodott levéltári és könyvtári dokumentumokra, a Karancs-környéki falvak “élő krónikásainak” emlékeire, és a helyben található, még fellelhető dokumentumokra, feljegyzésekre is. A szerző természetesen nagymértékben támaszkodott a Szőllős Géza kuratórium elnökkel való többszöri beszélgetésekre, aki a ’90-es évek elején az egyik meghatározó szereplője volt az újjáépítésnek, évtizedek óta szívén viseli a kápolna “ügyét”.

 

Kiemelt fotó: A Szent Margit-kápolna 2018 januárjában (Fotó: Feledi Gergely)