Két órát vitáztak a képviselők az ingatlanadóról

 

Salgótarján Közgyűlése eheti ülésén döntött a magánszemélyek ingatlanadójának bevezetéséről. Az adót 140 négyzetméter hasznos alapterület felett kell majd fizetni. A képviselők két órát vitáztak a kérdésről, melyet végül név szerinti szavazással: a baloldali frakció támogatásával, az ellenzéki képviselők nem szavazatai mellett fogadtak el.

 

Bevételnövelés

A szóban forgó előterjesztés részleteit már az ülést megelőzően összefoglaltuk – ez alább lehet elolvasni.

 

3100.hu | Megadóztatják a 140 négyzetméter feletti salgótarjáni lakóingatlanokat

Az erre vonatkozó előterjesztés a város honlapján jelent meg. A kérdést 2016. november 29-i ülésén tárgyalja majd Salgótarján Közgyűlése. Az építményadó mellett a szociális ellátások kérdéskörében is döntés születik majd: a 65 év feletti kisnyugdíjasok könnyebben juthatnak hozzá a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásokhoz.

 

Fekete Zsolt elmondta: a költségvetés helyzete, a költségvetési egyensúly megteremtése igényli a nagyobb ingatlannal rendelkező magánszemélyek lakásaira való adó megállapítását. Úgy fogalmazott: a város összlakosságára nézve talán ez viszonyul a legkisebb tehernek. Kérdésre kiderült, hogy 25-30 millió forintnyi bevételnövekményt várnak az intézkedéstől, ennek pedig minimum harmadát a tömegközlekedés plusz támogatására fordítanák.

A vita során a városvezetés hangsúlyozta: a költségvetés egyensúlyban tartásának érdekében szükséges a döntést meghozni, mivel a rendkívüli állami támogatások csak egy részét fedezik a város hiányának.

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol teljesen megfeszül a város teljesítőképessége

– fogalmazott Fekete Zsolt polgármester. Ha 380 millió forintos igényünk teljes egészében támogatásra kerül, akkor most nem kellene így összeraknunk a következő évet – tette hozzá.

 

A hasznos alapterület

A NAV “Az összes hasznos alapterület értelmezése az Áfa tv. alkalmazásában” című tájékoztatójában úgy fogalmaz: az OTÉK hivatkozott pontjaiban foglaltak azt eredményezik, hogy az összes hasznos alapterület számítása során figyelembe kell venni az összes építményszint hasznos alapterületét, azaz a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészbenközrefogott tér vízszintes vetületben számított területének azon részét, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter. Építményszint alatt az építmény mindazon használati szintje értendő, amelyen helyiség van, azzal, hogy nem minősül építményszintnek a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. A teljes tájékoztatás ide kattintva érhető el.

 

A városvezetésnek nem az a víziója, hogy adóbevételekből pótolja ki a városfenntartáshoz szükséges összegeket, hanem rövid- és hosszútávú fejlesztési tervek segítségével kívánják megvalósítani – mondta Fekete Zsolt. A Modern Városok Programban rengeteg ilyet vázoltak fel, és ha más városokhoz hasonlóan már elindult volna Salgótarján is ezen az úton, akkor 2017-ben ennek akár már a költségvetésre is érezhető hatással lehetnének – tette hozzá.

Molnár Károly baloldali frakcióvezető azt is kiemelte: a megörökölt rossz és működésképtelen költségvetési struktúrában már korábban is számos költség-megtakarítást eredményező lépést tettek meg, ettől sokkal kevesebb volt a bevételnövelő intézkedések száma. Szerették volna minél inkább kitolni azt a dátumot, amikor a város lakosságát is be kell vonni a közteherviselésbe – tette hozzá. Kiemelte: az adó hatálya alá eső ingatlanok esetében az egy havi rezsiköltség sem hasonlítható össze az adó éves mértékével.

 

Mennyien lehetnek az érintettek?

Képviselői kérésre Araczki László, a polgármesteri hivatal Adóhatósági Irodájának vezetője ismertetett részleteket.

Ebből kiderült: Salgótarjánban 11010 lakás található a földhivatali nyilvántartás szerint. Ebből 12 lakás haladja meg a 140 négyzetmétert. Lakóház 5762 van a városban – ezekből azonban nem tudni, pontosan mennyi esik majd adókötelezettség alá. A nyilvántartás ugyanis a 100 négyzetméter feletti lakásokat és üdülőket jegyzi, ezek száma 2033. Az önkormányzat által kalkulált arányszám ebből az adófizetési kötelezettséggel érintett lakásokra 50-60 százalék.

Az önbevallásnak elsőként – a normál rendtől eltérően – jövő év március 15-ig kell majd eleget tenniük az érintetteknek. Az érintettek tájékoztatást kapnak majd arról, hogy adófizetési kötelezettségük keletkezik, ebben minden szükséges információt a lakosság rendelkezésére bocsátanak. Ellenőrzés is lesz majd, melyet szúrópróba-szerűen tervez elvégezni a hivatal.

     

Pataki Csaba, a Jobbik képviselője azon véleményének adott hangot, hogy a döntés hordereje okán szükség lett volna társadalmasításra, illetve arra is, hogy a bizottságok is tárgyalják a kérdést. Kijelentette: ő személyesen semmilyen olyan döntést nem fogad el, mely “a lakosság további sarcolását” eredményezi. Emlékeztetett: a legutóbbi közmeghallgatás alkalmával kijelentette a városvezetés, hogy a költségvetést érintő kérdéseket csak társadalmasítás után fogják előterjeszteni.

 

Turcsány László, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője emlékeztetett rá: megegyező mértékű, 25-30 millió forint bevétel érkezett be korábban a parkolási rendelet eredményeképpen, amelyet olyanok is fizettek, akik nem a városban laktak.

Nem gondolom, hogy az a rendszer tökéletes volt, lehetett volna rajta alakítani. De bevételt hozott.

Megéri-e ezt az adót bevezetni?

– kérdezte arra alapozva, hogy 25-30 millió forintért inkább szét kellene nézni a rendszerben, hogy hol van még mozgástér. Mert van még a rendszerben lehetőség – jelentette ki.

A Fidesz-KDNP képviselői azon véleményüknek is hangot adtak, hogy az adónem a város motorjának tekinthető társadalmi réteget sújtja. Ez egy újabb szög abba a koporsóba, hogy minél többen menjenek el innen – tették hozzá. A várost nagymértékben azok viszik előre, akiket ez az adónem sújtani fogja – fogalmazta meg Tolnai Sándor. Hangsúlyozta azt is: jelenlegi állapotában, a rendelkezésre bocsátott háromnegyedévi számok alapján a város költségvetése tartalmaz annyi belső tartalékot, hogy ezt az adót ne kelljen kivetni.

Innentől kezdve elkezdek vezetni egy papírt, amire felírjuk, hogy pénzmaradványokkal kapcsolatban milyen döntéseket hoz majd a város az elkövetkezendő hónapokban. Mert van tartalék a rendszerben. Ki fog derülni, hogy ezek a pénzmaradványok fedeznék azt az összeget, melyet ez az adónem bevételként eredményezni fog

– tette hozzá Tolnai Sándor.

 

A képviselők mintegy kétórás vitát követően, név szerinti szavazással fogadták el az előterjesztést: a baloldali frakció 8 igen szavazata és a jobboldali képviselők 5 nem szavazata mellett.

 

Szociális enyhítés

Lényegében vita nélkül, 13 igen szavazattal fogadták el az előterjesztést, mely a város által biztosított egyes szociális ellátásokhoz való hozzájutás feltételrendszerén enyhít. Az előterjesztés részleteit szintén összefoglaltuk korábban – alábbi bejegyzésünk második részében olvasható.

 

3100.hu | Megadóztatják a 140 négyzetméter feletti salgótarjáni lakóingatlanokat

Az erre vonatkozó előterjesztés a város honlapján jelent meg. A kérdést 2016. november 29-i ülésén tárgyalja majd Salgótarján Közgyűlése. Az építményadó mellett a szociális ellátások kérdéskörében is döntés születik majd: a 65 év feletti kisnyugdíjasok könnyebben juthatnak hozzá a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásokhoz.

 

A képviselők 9 igen és 4 tartózkodás mellet fogadták el az előterjesztést.

 

Kiadáscsökkentés

A rendkívüli közgyűlési ülésen döntöttek arról is, hogy összevonják a Polgármesteri Hivatal jegyzői- és népjóléti irodáit, tovább megszűnik a polgármesteri kabinet. Az intézkedésekkel a hivatali létszám 119-ről százra csökken. A létszámcsökkenés kapcsán fontos kiemelni, hogy a 19 álláshely egy része már most is nyugdíjba vonult alkalmazottak üresen hagyott feladatkörét takarja, mely feladatköröket szétosztottak a hivatalon belül.

A napirend tárgyalásánál szóba került, hogy pénzmaradvány felhasználásával jutalmat kapnak a hivatali dolgozók: egy havi bérük háromnegyedét.

Fekete Zsolt elmondta: bérfeszültség van az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők és munkatársak, illetve a kormánytisztviselők között. Előbbi szegmensben közel tíz éve nem emelkedtek a bérek, ezért a polgármesteri hivatalból sokan a jobb fizetést biztosító kormányhivatali munkakörökre váltottak. A polgármester elmondta: a hivatali dolgozók magas színvonalú munkát végeznek, ennek elismeréseként kapják meg a háromnegyed havi fizetésüket jutalomként. Ezzel a plusz összeggel sem lesz összeegyeztethető az ő bérük a hasonló munkakörökben, hasonló végzettséggel, a kormányhivatalnál dolgozókéval – emelte ki a polgármester.

 

Tolnai Sándor úgy reagált: egy egyszeri jutalom nem fog visszatartani senkit, aki munkahelyet akar váltani.

Nem tartom szerencsésnek, hogy az egyik oldalon megszorítjuk a lakosságot egy új adónemmel, a másik oldalon pedig a hivatal részéről egy jutalom-kifizetés történik. Valahogyan ennek szinkronban kellene lennie. Ez a kettő együtt szerintem vállalhatatlan.

 

Majd nézzen a hivatali dolgozók szemébe ezek után – reagált Fekete Zsolt. Kiemelte: a költségvetésben a hivatali fizetésekre elkülönített összegnél keletkezett pénzmaradvány teremtette meg annak lehetőségét, hogy egy ilyen jutalom kifizetésre kerülhessen. Látni kell: megnövekedett feladatot láttak el a hivatali dolgozók – tette hozzá.

 

Sikeresen szembeállított a hivatallal – reagált Tolnai Sándor.

Becsülöm a hivatali dolgozók munkáját. Ezért ők kapnak bért és egyéb bérkiegészítést. Mondhatnám én ilyen stílusban akkor azt: hogy polgármester úr nem becsüli a salgótarjáni vállalkozókat. Az ő munkájukat nem becsülik annyira, hogy ne vessenek ki rájuk megemelt adóterhet? Ne csináljunk ebből ilyen típusú megközelítést, mert ez nem igazságos. Nem lehetnek ellentétes irányú döntések: az egyik oldalon elvonni az emberektől, a vállalkozóktól, a másik oldalon pedig pluszokat adni. Én erre világítottam rá. Ennek a kettőnek együtt kellene mozogni!

 

Kérdésére elhangzott: a jutalom kifizetése összességében 23 millió 800 ezer forint kiadást jelent majd az önkormányzatnak.

 

 

Turcsány László hozzátette: a hivatali dolgozók bérszínvonalának emelése, jutalmazása támogatandó. Sokat dolgoznak, fizessük meg őket – de úgy, hogy a város lakossága ne érezze azt, hogy az itteni dolgozók úgy vannak jutalmazva, hogy tőlük veszik el a pénzt – mondta.

Nem tudunk igazságot tenni a kérdésben, de továbbra is azt gondolom, hogy az építményadó mértékét a költségvetésen belülről is ki lehetett volna gazdálkodni – és nem a hivatali dolgozók jutalmának elhagyásával. A frakciónk egyáltalán nem arról beszél, hogy a hivatali dolgozók nem érdemelnék meg a jutalmat, hanem arról, hogy ennek a kettő kérdésnek az üzenete együtt vállalhatatlan.

 

Fekete Zsolt úgy reagált: a város és hivatal biztos működésének alapja, hogy az itt jó minőségű és lelkiismeretes munkát végzőket megtartsák és munkájukat – ilyen formában is – elismerjék.

Úgy, hogy tudjuk: bérük jóval alatta van mind a köz-, mind a versenyszférában hasonló feladatokat ellátókéhoz képest

– tette hozzá.

 

A képviselők 8 igen és 5 tartózkodás mellett fogadta el a rendelettervezetet.