Jelentősen növekszik majd a bölcsődei ellátást biztosító települések száma Nógrádban is

 

Minden településen, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt család igényli a bölcsődét, a 2018 év végi határidőre kötelező valamilyen formában megszervezni, biztosítani az ellátást. A részleteket – egy országos “road show” részeként – a nógrádi polgármesterek előtt Bölcsődei Tájékoztató Napon ismertették kedden délután a salgótarjáni Megyeházán. Nógrád megyében jelenleg hat településen biztosított valamilyen formában bölcsődei ellátás, a jogszabályváltozás eredményeképpen 2018 év végére ez a szám akár harminc fölé is emelkedhet.

 

Az ellátás biztosítása történhet a “hagyományos” bölcsődei formában, de mini-, családi- és munkahelyi bölcsőde működtetésével is. A bölcsődékben maximum 12-14, a mini bölcsődékben legfeljebb 7-8, a családi- és munkahelyi bölcsődékben maximum 5-7 gyermekkel működhetnek majd csoportok. Előbbi három esetében önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil vagy egyházi szervezetek lehetnek fenntartók, míg utóbbinál bármely foglalkoztató élhet a lehetőséggel, amennyiben a munkavállalói igénylik. Az állam – különböző mértékben – mind a négy ellátási formához támogatást biztosít, fejkvóta alapján.

A bölcsődék fejlesztését, illetve a legtöbb esetben kialakítását Európai Uniós források segítségével is megvalósíthatják az önkormányzatok és a munkáltatók. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében az adott megyék forrásainak terhére lehet kérelmeket benyújtani, illetve pályázható ilyen céllal a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program egyik ide tartozó kiírása is.

 

Balla Mihály, Nyugat-Nógrád országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: amennyiben az anyukák úgy döntenek, hogy visszamennének dolgozni (akár rész-, akár teljes munkaidőbe), akkor számukra a lehetőség nyitottá kell, hogy váljon – ehhez pedig elengedhetetlenek a helyben elérhető bölcsődei szolgáltatások, melyek Nógrád megyében eddig igencsak korlátozottan álltak rendelkezésre. Az új rendszerben viszont akár a klasszikus, akár a családi jellegű, akár a munkahelyi bölcsődék igénybe vehetőek lesznek.

 

 

Az országgyűlési képviselő kiemelte: a megyei TOP forrásokból az óvodai és bölcsődei férőhelyek növelése érdekében is pályázhatóak források, az pedig már most látszik, hogy egyre több településen kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Úgy fogalmazott: ez a változás is a kormány családsegítő és egyben családbarát intézkedéseinek sorába tartozik, melyek eredményeképpen nagy fejlődés tapasztalható ezen a területen. Néhány éve – amikor lényegében “másfél” bölcsőde működött a megyében – szinte esélye sem volt egy nógrádi anyukának, hogy a három év alatti gyermek mellől visszamehessen dolgozni – tette hozzá Balla Mihály.

 

Számel Edina, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályának gyermekvédelmi szakreferense előadásában rámutatott: a bölcsődei férőhelyek száma országos tekintetben bár évről-évre emelkedik, de még nem érte el a szükséges szintet. Nógrád megye mutatói az országos átlagokhoz és tendenciákhoz mérten is alulmaradnak. A megyeszékhelyen 1999-ig 6 bölcsőde működött, aztán hosszú ideig Salgótarján volt az egyetlen megyeszékhely, amely nem biztosított ilyen szolgáltatást. 2014-ben a kormány által biztosított lehetőség teremtette meg egy – jelenleg 52 férőhellyel működő – új bölcsőde létrehozását. Az elmúlt évben 6 megyei városból 4 nyújtott bölcsődei szolgáltatást, illetve 2 kisebb településen volt biztosított az ellátás Nógrádban. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy Nógrád megye 131 települése közül 6 település 7 intézményében, összesen 221 bölcsődei férőhely volt biztosított.

Reményeink szerint a bölcsődei rendszer átalakítása azt eredményezi majd, hogy ezek a számok nagymértékben emelkedni fognak. A 2016. január 1-i állapotnak megfelelő Központi Statisztikai Hivatali adatok szerint Nógrád megyében 33 olyan település van, ahol a 3 éves korú gyermekek száma meghaladja a 40 főt. Ha csak ezt vesszük alapul, akkor ennyi településen lenne most kötelező biztosítani az ellátást – természetesen a jogszabály értelmében 2018. december 31-ig kell megvalósítani. Az adatok azt viszont mutatják, hogy egy jelentős férőhelyszám-emelkedés fog bekövetkezni

– mondta Számel Edina.

Elősegíti azt is a rendszer átalakítása, hogy az édesanyák mielőbb visszailleszkedjenek a munka világába – folytatta, hozzátéve azt is, hogy ugyanakkor a területi egyenlőtlenségek megszüntetését is szolgálják az intézkedések.

 

 

A korábbi ellátórendszerhez képest sokkal differenciáltabb és rugalmasabb ellátási formák biztosításával a jövőben kisebb településeken is elérhetővé fog válni a bölcsődés korú gyermekek napközbeni elhelyezése. Ha a kisebb településeken megjelennek ezek az új típusú szolgáltatások, azok biztosan javítják majd az ott élők komfortérzetét, valamint megtartó erőt is jelenthetnek

– emelte ki a gyermekvédelmi szakreferens.

Számel Edina hozzátette: az ellátási forma kiválasztására és annak megszervezésére elegendő időt biztosít a jogszabály, az engedélyező hatóság pedig – ahogyan az eddigiekben, így a folytatásban is – minden segítséget megad majd a települések számára az ellátás megszervezéséhez.

 

Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma bölcsődei rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa a változásokat család- és foglalkoztatáspolitikai keretbe foglalva úgy fogalmazott: a nők foglalkoztatásában Magyarország már elérte az Európai Uniós átlagot, de a kisgyermekes nők foglalkoztatásának területén van még feladat. Alapvetés, hogy az anyai döntés szabadságát meghagyja a kormány: aki otthon szeretne maradni a kisgyermekkel, dönthet így, de lehetőséget kell annak is biztosítani, aki vissza szeretne, vagy akinek – a megfelelő megélhetési körülmények biztosítása érdekében – vissza kell mennie mielőbb dolgozni – fejtette ki. A miniszteri biztos kiemelte: ezért is fontos, hogy rendelkezésre álljanak ehhez a megfelelő lehetőségek, melyeknek egy nagyon fontos eleme a bölcsődei rendszer elérhetősége is – hogy az minden olyan településen, ahol arra szükség vagy igény van, elérhető legyen.

Az új rendszer direkt és indirekt módon is munkahelyteremtéssel jár. A bölcsődei ellátás lehetőségével élő anyák munkába állásával indirekt, a bölcsődei ellátás megteremtésével pedig direkt módon teremtődnek új munkahelyek.

 

 

Fűrész Tünde szerint fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a bölcsődei ellátás nem egy bébiszitter-forma. A dolgozó szülők gyermekeinek nyújt ellátást, nekik segít, hogy amíg a munkahelyükön vannak, biztonságban tudhassák a gyermeküket. A miniszteri biztos szólt arról is, hogy a bölcsődék fenntartói szedhetnek díjat a tevékenységért – ennek mértéke, nagyságrendje országosan különbözik. Alapvetően fontos változás az is, hogy az ilyen térítési díjat a szülők teljes mértékben el tudják számolni az arra nyitott munkáltatóiknál, akiknek ez nem jár plusz adóterhekkel – tette hozzá.

 

A Nógrád megyei polgármesterek részére az új rendszer felépítését, szakmai részleteit Kovácsné Bárány Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Családtámogatási és Gyermekjóléti Osztályának vezetője ismertette. A gyakorlati, módszertani feladatellátást érintően hasznos információkkal látta el az érdeklődőket Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke és Mátay Katalin, a Macske Napközbeni Gyermekellátást Nyújtó Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. dr. Szaniszló Éva, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályának vezetője a működési engedélyezési eljárás folyamatát ismertette előadásában.

 

Forrás és fotók: Nógrád Megyei Kormányhivatal