Isten éltessen még nagyon sokáig, Salgótarján!

 

Salgótarján várossá nyilvánításának 95. évfordulója a mai nap, 2017. január 27.

 

Salgótarján nagyközség várossá alakulását Förster Kálmán készítette elő, majd amikor 1922. január 27-én az acélgyári olvasóegylet nagytermében megtartotta alakuló közgyűlését Salgótarján rendezett tanácsú város képviselő-testülete, őt választották polgármesternek. A mai napon koszorúzást tartottak a Kohász Művelődési Központ falán található emléktáblánál, elhelyezték az emlékezés virágait a Dr. Förster Kálmán téren, majd este a József Attila Művelődési Központ színháztermében tartottak díszünnepséget. Itt Fekete Zsolt polgármester mondott ünnepi beszédet és évértékelőt, majd átadták a városi kitüntető címeket és díjakat. Az este második részében a Havanna Táncstúdió műsorát és Radics Gigi koncertjét hallgathatta meg a közönség.

 

Kitüntetettek, díjazottak

 

Az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, a nemzet sorsát és történelmét formáló nehéz időkben tanúsított példamutató helytállásáért, valamint a forradalom eszméjének, hősei emlékének ápolásáért végzett tevékenysége elismeréseként “Salgótarján Díszpolgára” posztumusz kitüntető címben részesült Jecsmenik Andor.

 

(Forrás: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata)
(Forrás: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata)

 

Jecsmenik Andor 1926-ban született Salgótarjánban. 1956-ban a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál dolgozott, ahol a forradalom alatt az üzemi munkástanács elnökhelyettesévé választották, az üzem nemzetőrségének is ő volt a parancsnoka. Többször járt küldöttség tagjaként Budapesten, 1956. december 8-án is a fővárosban tárgyalt. A salgótarjáni sortüzet követően letartóztatták, majd 12 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A börtönből amnesztiával szabadult hét év után, de néhány évvel később, 1966-ban újra letartóztatták. Munkatársai feljelentették a “Ne álmodj nép!” című verséért. Jecsmenik Andor újabb hét évet töltött a rácsok mögött. 1973-as szabadulása után esztergályosként vállalt munkát, salgótarjáni üzemekben dolgozott, majd 1986-ban nyugdíjba vonult. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1990-ben semmisnek nyilvánította az ellene hozott ítéleteket.

Súlyos betegségéig tevékenyen élt és mindvégig hű maradt elveihez. Hazafias helytállását 2006-ban Nógrád Megye Önzetlenség Díjával, 2011-ben Nagy Imre Érdemrenddel ismerték el. Költőként 2008-ban átvehette a Balassi Bálint Emlékérmet. 2013-ban hunyt el, idén lenne 90 éves. Jecsmenik Andor életútja, példamutatása a magyar függetlenséget, a társadalmi párbeszéd és egység megvalósítását szolgálta.

 

A huzamosabb időn át kimagasló színvonalon folytatott közéleti, közművelődési és újságírói tevékenysége, valamint a Kohász Művelődési Központ Egyesületben végzett kiemelkedő munkája elismeréseként “Pro Urbe” díjat vehetett át Gál Józsefné.

 

 

A salgótarjáni születésű Gál Józsefné (született Horváth Mária) 1969-ben a Kohász Művelődési Központban kezdett el dolgozni, mint népművelő gyakornok. Kiemelkedő aktivitása és szervezőkészsége alapján, 21 évesen tanácstagnak választották, mely tisztségét 14 éven át látta el. 1975-ben szerzett diplomát a Debreceni Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtáros szakán. Az Újságíró Stúdió elvégzése után, külső munkatársa volt a megyei napilapnak és társzerkesztője a városi Lámpás újságnak. 1990-től 2002-ig – a lap megszűnéséig – a Tarjáni Acél című üzemi újság felelős szerkesztőjeként dolgozott. Újságírói tevékenységét 1999-ben Bronz Toll Díjjal ismerték el.

Publicisztikai munkássága mellett, az Acélgyár 1995-ben megbízta az akkor válságos helyzetben lévő Kohász Művelődési Központ szakmai feladatainak újraszervezésével. Eredményes közművelődési tevékenységét majd két évtizeden át – az épület eladásáig – folytatta. A 2007-ben történt nyugállományba vonulását megelőzően, 5 évig a József Attila Művelődési Központ közművelődési csoportvezetője volt.

Szakmai és közéleti tevékenységét nyugdíjasként is töretlenül folytatta. A 2001-ben bejegyzett Kohász Művelődési Központ Egyesületben, kezdetben titkárként, majd elnökként tevékenykedő Gál Józsefné fáradhatatlanul dolgozik a civil szervezet tradíciós művészeti csoportjainak fennmaradásáért, rendezvényeik megtartásáért és a bányász-kohász hagyományok megőrzésért.

 

A 120 éve született Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész hagyatékának részét képező képzőművészeti alkotások Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történt ajándékozásáért, a salgótarjáni kulturális élet jelentős támogatásában mutatott példás tevékenysége elismeréseként “Pro Arte” díjban részesült Kovács Balázs.

 

 

Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész fia, Kovács Balázs Salgótarjánban született. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1956-ban. Közel négy évtizeden át dolgozott a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál. Budapest városrendezése és tervezése területén végzett tevékenysége elismeréseként 1974-ben Ybl Miklós díjban részesült.

Kovács Balázs és testvére Biczó Gézáné (született Kovács Ildikó), Bóna Kovács Károly örökösei, példaértékűnek tartva Salgótarján a művész emlékének megőrzéséért és alkotásainak gondozásáért végzett tevékenységét, az édesapjuk hagyatékának részét képező képzőművészeti alkotásokat 2016-ban Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának ajándékozták. Az átadott hagyatékrész 251 db grafikából és festményből, valamint 10 db szoborból áll. A hagyaték gondozásában, digitalizálásában és az ajándékozási folyamat lebonyolításában kiemelkedő szerepet vállalt Kovács Balázs. Példás tevékenységével jelentős mértékben támogatta a salgótarjáni kulturális életet, ezáltal értékes műtárgyakkal gyarapodott a város közgyűjteményeiben bemutatható alkotások száma is.

Az örökösök a hagyatékrész önkormányzat részére történő tulajdonba adását az ajándékozási folyamat első ütemének tekintik. A későbbiekben további műalkotásokat, valamint a művész személyéhez kötődő festő és szobrászati eszközökből, relikviákból és az alkotómunkával kapcsolatos dokumentumokból álló válogatást szeretnének ajándékozni az önkormányzatnak.

 

A Salgótarján közbiztonsága érdekében kifejtett, huzamosabb időn át végzett, magas színvonalú tűzmegelőzési és iparbiztonsági tevékenysége, valamint a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyesületben végzett kiemelkedő munkája elismeréseként “Salgótarján Szolgálatáért” – díjat vehetett át Bakos Krisztián tűzoltó alezredes.

 

 

Bakos Krisztián tűzoltó alezredes 1999-ben szerelt fel a Rétsági Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság állományába. 2000-től a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába került áthelyezésre, ahol 2011 végéig a tűzmegelőzési területen tevékenykedett.

Az újonnan alakuló iparbiztonsági szakterület jogszabályi hátterének kialakításában kimagasló érdemei vannak. Iparbiztonsági főfelügyelőként, kiemelt figyelmet fordít a megyénken áthaladó veszélyes áruszállítás ellenőrzésére, továbbá azok forgalmának irányított szabályozását kezdeményezte. Részt vett a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos szabályok kidolgozására (ADR kézikönyv) létrehozott munkacsoport munkájában. Felügyeli a veszélyes anyagokat felhasználó üzemeket és a létfontosságú rendszereket. A hulladékgazdálkodási feladatok koordinálására – az országban az elsők között – hozott létre munkacsoportot, amelyben kiemelkedő szakmai munkát végzett.

Megyénk földrengés-veszélyeztetettsége miatt, kiemelt szerepet játszott a földrengések utáni eljárásrend kialakításában, az állampolgárok védelme érdekében. Alapító tagként, nagy szerepet vállalt 2010-ben, a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakításában, ahol azóta is elismerésre méltó munkát végez. Bakos Krisztián tű. alezredes, közel két évtizede, folyamatosan magas színvonalon látja el feladatát Salgótarján közbiztonsága érdekében.

 

A huzamosabb időn át végzett, magas színvonalú pedagógiai tevékenysége, valamint eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként “Salgótarján Jövő Nemzedékéért” – díjban részesült Verbóiné Veres Gizella.

 

 

Verbóiné Veres Gizella tanári diplomáját 1975-ben szerezte matematika-fizika szakon. Szakmai és pedagógiai ismereteit folyamatosan fejlesztette, több területen szerzett tanfolyami végzettséget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2000-ben tette le a közoktatási vezetői szakvizsgáját.

Pedagógiai pályafutását az Arany János Általános Iskolában kezdte. 1998-ban egy évre megbízták az intézmény vezetésével, majd 1999-ben sikeresen pályázott erre a posztra. 2004-ben újabb hat évre elnyerte az igazgatói megbízatást. Pedagógusként és igazgatóként elkötelezetten dolgozott a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében. Vezetése alatt fejlődött az iskola szervezeti kultúrája és feltételrendszere, az intézmény példásan együttműködött a lakóterület civil szervezeteivel. A Zagyvapálfalváért Baráti Kör elnökségének tagjaként, sokat tett a sajátos helyzetű városrészért és iskolájáért. 2005-ben a salgótarjáni igazgatói munkaközösség vezetőjévé választotta. A Lucfalvi Általános Iskolából vonult nyugállományba, amely intézménynek jelenleg is óraadó tanára.

Verbóiné Veres Gizella, a pedagóguspályán eltöltött mintegy négy évtizede alatt, hivatástudattal végzett munkájával elismerést váltott ki a gyermekek, a szülők és kollégái körében. A pálya iránti elkötelezettsége, innovatív munkája és haladó szellemű gondolkodása példaértékű a pedagógusok számára.

 

A huzamosabb időn át folytatott, kiemelkedő pedagógusi, edzői és sporttevékenysége, valamint kimagasló sportszakmai munkája elismeréseként “Salgótarján Sportjáért” – díjat vehetett át Szarvas Józsefné.

 

 

Az egri születésű Szarvas Józsefné (született Rapcsák Zsuzsanna), a Testnevelési Főiskola elvégzése után, férjével, testnevelő tanárként érkezett Salgótarjánba 1958-ban. A Rákóczi Ferenc Általános Iskolában egy évet tanított, majd a Táncsics Mihály Közgazdasági Technikum pedagógusa volt 14 éven át. Lelkesedése magával ragadta tanítványait, sokakkal szerettette meg a testmozgást, a sportolást. 20 éven keresztül – aktív pályafutása végéig – dolgozott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének adjunktusaként, testnevelőjeként. Sporttalálkozókat, sporttáborokat és főiskolai bajnokságokat szervezett. Hallgatói nagyra becsülték és szerették. Kollégiumi nevelőtanárként is kiváló közösségi és közösségépítői tevékenységet végzett. A testnevelő tanári hivatása mellett edzőként, illetve – 43 éves koráig – aktív játékosként is szerepelt városunk NB II-es kosárlabdacsapatában.

Nyugállományba vonulása után is tevékenyen részt vesz a város sportéletében. Rendszeresen vezet zenés sportfoglalkozásokat, egyéni tornákat. A Városi Tanuszodában tartott hydrobic-foglalkozásai (vízigimnasztika) közkedveltek. A Szarvas család kiemelkedő sporttevékenységéért 2008-ban a “Magyar sport” kategóriában elnyerte a Nógrád Megyei Prima Díj Közönségdíját. Szarvas Józsefné sport iránti elkötelezettsége, kimagasló, közel hat évtizedes pedagógusi és sportszakmai munkája elismerésre méltó és példaértékű.

 

Kiváló és eredményes kereskedelmi tevékenysége, valamint a város gazdasági életének fejlődéséhez hozzájáruló teljesítménye elismeréseként “Salgótarján Gazdaságáért” – díjban részesült a NOR-SZIL Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. A társaság képviseletében a díjat Kovács Norbert ügyvezető vette át.

 

 

A salgótarjáni székhelyű NOR-SZIL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. huzamosabb ideje jelen van városunk gazdasági életében. A társaság ügyvezetője, Kovács Norbert – a családi tradíciókra építve – két évtizeddel ezelőtt kezdte meg kereskedelmi tevékenységét. 1998-tól foglalkozik vállalkozóként hús- és hentesáruk nagykereskedelmével. A vállalkozás fokozatos fejlesztésének köszönhetően, tevékenységi köre kibővült az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel. A cég 2002 óta működik kft-ként. Ekkor nyitották meg a zagyvapálvai városrészben népszerű kiskereskedelmi egységüket a Hősök útján.

A vevőközpontú NOR-SZIL Kft. törekszik a fejlesztésre, a kiszolgálás színvonalának növelésére és a minél szélesebb áruválaszték kialakítása mellett, az új magyar termékek forgalmazására. A társaság által kínált húsipari termékek megfizethető áron magas minőséget képviselnek. A cégvezetés innovatív szemléletét tükrözi az, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a folyamatosan jelentkező piaci igényekhez. Hitvallásuk a vásárlókkal kialakított magas szintű kapcsolat megteremtése és ápolása, amelyet közel 20 dolgozó foglalkoztatásával biztosítnak. A NOR-SZIL Kft. elsődleges célja, hogy folyamatosan megfeleljen megrendelői, valamint vásárlói követelményeinek és kivívja elégedettségüket. A társaság színvonalas tevékenységével hozzájárul Salgótarján gazdasági életének fejlődéséhez.

 

A Népművelők Nógrád Megyei Egyesülete kezdeményezésére került átadásra idén is a Kerekes László díj. A kitüntetés az egyesület javaslata alapján adományozható olyan egyéneknek vagy közösségeknek, akik a közművelődési életben hosszú időn keresztül kimagasló, elismerésre méltó szakmai munkát végeztek, megbecsülést szerezve önmaguknak és a városnak, megyének. Az erkölcsi kitüntetés Kerekes László nevét viseli, emléket állítva annak a kollégának, aki a József Attila Művelődési Központ vezetőjeként megalapozta az intézményben folyó szakmai tevékenységet. A díjat Janzer Frigyes Munkácsy – díjas, érdemes művész készítette, átadta Bordás István, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke és Antalné Prezenszki Piroska, a Nógrád Megyei Népművelők Egyesülete elnöke.

 

Kerekes László díjban részesült dr. Ablonczy Lászlóné (született Bányai Edit) nyugalmazott népművelő. Dr. Ablonczy Lászlóné szakmai pályafutását 52 évvel ezelőtt, Békés megyében kezdte, majd 1979-től Nógrád megyében, Salgótarjánban folytatta. A József Attila Művelődési és Konferencia Központ elődjénél dolgozott, ahol a megyei művészeti, szakmai-módszertani csoport vezetője, majd az intézmény módszertani igazgatóhelyettese lett.

 

 

1986-ban a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója lett. 1993-ban visszatért a megyei szintű közművelődési feladatellátásba, a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézetbe. Nagy szakmai hozzáértéssel és szeretettel segítette a megyében élő képző-és iparművészek, népművészek tevékenységét. Gondoskodott szakmai továbbképzéseikről, bemutatkozási lehetőségeikről. Lelkes, kitartó munkájának köszönhetően jelentősen megerősödött a megye amatőr színjátszó, valamint vers- és prózamondó mozgalma. Részt vett helyi közösségfejlesztési programokban, gondozta a megyében működő falugondnoki hálózatot.

Több egyesület megalakításánál bábáskodott, és mindig szívügyének tekintette a Nógrád Megyei Népművelők Egyesületének helyzetét, melynek éveken át ügyvezető alelnöke volt. Ablonczy Lászlóné több évtizedes, nagy szakmai igényességgel végzett közművelődési tevékenysége példaértékű lehet a kollégák, a fiatalabb generáció számára is.

 

Kerekes László díjban részesült Máté Lászlóné (született Kaszás Mária). Máté Lászlóné 1988-ban az egri tanárképző főiskolán történelem tanári és népművelői szakon végzett. Salgótarjánban a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban két évtizeden át dolgozott. 2004-ben a Debreceni Egyetem informatikus könyvtár szakán szerzett egyetemi diplomát, könyvtárostanár szakiránnyal.

 

 

2009-től a Nógrád megyei közművelődési feladatellátásban dolgozott tovább. 2013-ban a Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád megyei irodavezetőjének nevezték ki. Nevéhez fűződik a MÚZSA Művészeti Fesztivál megyei rangra emelése, amely – a megyei közművelődési szakemberekkel segítségével – alkalmat teremt az amatőr alkotók bemutatkozására. Máté Lászlóné szakmai tevékenységéhez kötődnek – többek közt – a megyei közművelődési napok, a Magyar Népmese Napja, a digitális értékmentés, a szakmai továbbképzések, a Kapunyitogatók, és a települési értékfeltárás. 2017 januárjától az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft módszertani referense.

Lelkesedése, tenni akarása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megye népművelői 2010-ben szakmai egyesületbe tömörültek, melynek 5 éven át elnöke volt. A 2015-ös tisztújítás során elnöki posztjáról – megnövekedett munkája miatt – lemondott, de vezetőségi tagként továbbra is oszlopos tagja az egyesületnek. Munkája elismeréseként 2016-ban elnyerte a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettjét.