Íme egy közel száz éves salgótarjáni alagút és az ott talált cseppkövek

 

A tíz-tizenkét centiméteres cseppkövek létezéséről – nagy nyilvánosság előtt – három és fél éve hallhattunk először. 2013 nyarán szóltak arról a hírek, hogy cseppköveket talált egy száz évnél fiatalabb alagútban, Salgótarján határában a Novohrad-Nógrád Geopark geológusa, Prakfalvi Péter. A geológus és az MTI fotósa most újra bejárták a területet.

 

A szokásosnál sokkal gyorsabb növekedésű cseppkövek érdekessége az is, hogy azok nem mészkő, hanem glaukonitos homokkő boltozatra telepedtek. Prakfalvi Péter annak idején az MTI-nek elmondta: az egykori salgótarjáni erőmű hűtővizének elvezetésére szolgált az a mintegy ötszáz méter hosszú alagút, amelyben a cseppkövesedést a nógrádi szénbányák szállítási vonalának alagútjait kutató Kriston László fedezte fel.

 

 

Hozzátette: a tíz-tizenkét centiméteres, fölülről lefelé növekvő szalmacseppkövek és az alagútban több helyen látható cseppkőfüggönyök úgy keletkezhettek, hogy a beszivárgó, szén-diodxiddal dúsult víz a glaukonitos homokkőből kioldotta a kalcium-karbonát kötőanyagot. Majd az alagútba érve az oldatból a széndioxid elpárolgott, intenzív lerakódás kezdődött meg, ez lehet az oka a cseppkövek növekedési gyorsaságának is.

 

 

A geológus korábban azt mondta: mivel a cseppkövek nem mészkőben, hanem homokkőben keletkeztek, a ritka, Nógrádban eddig egyedülálló képződmények a geoparkban akár kalandtúrák célpontjai lehetnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egyelőre még alaposan meg kell vizsgálni, hogy eléggé biztonságos-e az alagút, amelynek 70-90 évvel ezelőtti építéséről kevés feljegyzés maradt fenn.

 

Prakfalvi Péter mostani érdeklődésünkre elmondta: érdekes kérdés lehet, hogy miért tudtak itt ilyen gyorsan növekedni ezek a szalmacseppkövek. Ahhoz azonban, hogy ez kiderülhessen, már részletesebb kutatásoknak kellene elindulniuk, amihez bizonyos mértékű pénzügyi források is szükségeltetnének. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy bár helyi érdeklődésre, érdekességként mindenféleképpen számon tartható lehetne ez a helyszín, de nagy ívű kutatások beindulásához azért nem elég nagy jelentőségű a felfedezés.

 

Fotók: Prakfalvi Péter, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusa, a XX. század elején készített, az áradó Zagyva vizének elterelésére szolgált alagút és a cseppkövek (MTI Fotók: Komka Péter)

Hozzászólás írása

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

CLOSE
CLOSE