Hazatért falu címet kaphat Somoskőújfalu és Somoskő

3100.hu Fotó: A "Krepuska Géza emlékoszlopot" 2001-ben állították, az andezit – bronz művet Molnár Péter készítette. Az emlékoszlop (a közigazgatásilag Salgótarjánhoz tartozó) Somoskőben, a Petőfi-kunyhó alatt, a Somoskő Váralja Emlékparkban található, míg a háttérben látható Somoskő vára már Szlovákia területén áll

A Magyar szórvány napjáról emlékeztek meg a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén. A parlament megtárgyalta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely Somoskőnek és Somoskőújfalunak a hazatért falu címet adományozza.

 

Balla Mihály országgyűlési képviselő azt mondta: Becsó Zsolttal közösen jegyzett határozati javaslata Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolására emlékezik, és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.

Mint mondta, a trianoni békediktátum a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut – sok száz társukkal együtt – Csehszlovákiának ítélte. Azonban Csehszlovákia mindössze négy évig tudta magáénak a két települést, ugyanis a Népszövetség 1923-as döntése értelmében 1924. február 15-én a két falu ismét Magyarország része lett – tette hozzá.

Felidézte: a döntésben nagy szerepet játszott Krepuska Géza, a településen birtokokkal rendelkező fül-orr-gégész professzor, aki a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angolt tisztjét megoperálta és kikezelte betegségéből, majd rábeszélte, hogy az Antant-bizottság tagjai szálljanak ki a két településre. Végül az angol tiszt közbenjárására egy hosszú jogi procedúra eredményeképpen, Somoskő és Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz, Somoskő vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt – mondta.

A mai általános vitában megszólalók egységesen támogatták az előterjesztést.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke korábban már utalt arra, hogy reményei szerint 2018 februárjában már hivatalosan is viselni fogja Somoskőújfalu a Hazatért falu címet. Megfogalmazta azt is, hogy Dr. Krepuska Géza nevét egy hivatásának megfelelő intézménynek is viselnie kellene a környéken. Elképzelése szerint a professzor nevét a salgótarjáni rendelőintézet vehetné fel, erre vonatkozóan egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésénél és fenntartójánál is.

 

A hazatérést már közel 20 éve (újra) megünneplik Somoskőújfaluban

Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, és Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat. A határ-megállapítási bizottságot az első világháború győztesei Brünnben, 1921. július 27-én az országhatárok ésszerű korrekciójára és véglegesítésére hozták létre. A testületet Carey angol ezredes vezette, a magyar érdekeket Tánczos Gábor altábornagy képviselte.

(Forrás: www.somoskoujfalu.hu)
(Forrás: www.somoskoujfalu.hu)

 

Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere az idén februári ünnepségen tartott beszédében arra emlékeztetett: voltak olyan idők és évek – és a 93 esztendő alatt ebből volt a több -, amikor nem lehetett, vagy éppen nem volt ildomos nyilvánosan megemlékezni Somoskőújfalu és Somoskő visszatéréséről.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az emlék, a hazatérés emléke, ennek a napnak az emléke ne élt volna ott azoknak az embereknek a szívében, akik 1924. február 24-én jelen voltak a hazatérés első megünneplésekor. Nem tévedés a dátum, mert a február 15-i hivatalos “átadást” csak kilenc nap múlva, február 24-én lehetett először megünnepelni, mert a hivatalos átadás alkalmával a csehszlovák hatóságok minden ünnepélyes fogadtatást megtiltott és a magyar nemzeti zászló kitűzését sem engedélyezte

– mondta a polgármester, aki hozzátette azt is, hogy bár innentől 1944-ig megünnepelték ezt a napot, a második világháború után azonban egészen a rendszerváltozásig még beszélni sem illett erről az eseményről, “nem hogy ünnepelni”. Több mint öt évtized elteltével 1999-ben – Angyal János és a Somoskői Váralja Egyesület kezdeményezésére – a hazatérés 75. évfordulóját a somoskői várnál határnyitással egybekötött emlékezéssel ünnepelték meg újra. Három évvel később az egyesület a Somosi Kultúráért Egyesülettel együtt elhatározta, hogy ezt napot a Hazatérés Napjává nyilvánítják és minden évben közösen megünneplik. Somoskőújfalu önkormányzata 2006-os megalakulását követően csatlakozott az elhatározáshoz, azóta is minden évben megemlékeznek a Hazatérés Napjáról.

 

Emlékmúzeuma is lesz a hazatérésnek Somoskőújfaluban

A napokban történt meg annak az emlékmúzeumnak az alapkő-letétele, mely a Somosi Környezetnevelési Központ beruházásában, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyei keretéből valósulhat meg, mintegy 260 millió forint támogatásból. A múzeum az 1920-1924-es időszakot és a visszacsatolás körülményeit mutatja majd be interaktív módon – úgy az eseményeket, mint a történet szempontjából fontos személyeket. A támogatásból a múzeum mellett egy életmód tanösvényt is létrehoznak a Dobó utca végén egy régi paraszti portán, ahol ennek az időszaknak a somosi életmódját mutatják majd be.

A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést már kiírták, a múzeum a tervek szerint 2018 nyarára épülhet fel Somoskőújfalu központjában, a Somosi Fogadó melletti területen. A Somosi Környezetnevelési Központ már megkezdte a tervezett nyitás utáni időszak múzeumi programkínálatának összeállítását is.

 

Kiemelt fotó: A “Krepuska Géza emlékoszlopot” 2001-ben állították, az andezit – bronz művet Molnár Péter készítette. Az emlékoszlop (a közigazgatásilag Salgótarjánhoz tartozó) Somoskőben, a Petőfi-kunyhó alatt, a Somoskő Váralja Emlékparkban található, míg a háttérben látható Somoskő vára már Szlovákia területén áll