Díszpolgári címet és további elismeréseket adtak át Salgótarján várossá nyilvánításának évfordulóján

Salgótarján várossá nyilvánításának 96. évfordulója alkalmából tartottak díszünnepséget ma este a József Attila Művelődési Központban. Itt adták át a városi kitüntető címeket és díjakat, illetve a Nógrád Megyei Népművelők Egyesülete által alapított Kerekes László-díjakat. Íme a kitüntetettek névsora és méltatása.

 

Salgótarján díszpolgára lett Homoga József

Homoga József hosszú évtizedek óta városunk társadalmi és művészeti életének széles körben megbecsült, elismert személyisége. Közgazdasági végzettséggel 1973-ban a Salgótarjáni Agrober Kft.-nél helyezkedett el. Mérlegképes könyvelői minősítést szerzett. A vállalat főkönyvelői, majd 16 éven át – nyugállományba vonulásáig – igazgatói teendőit látta el. A fotózás iránti intenzív érdeklődése a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesületbe történt 1978-as belépése után bontakozott ki. 1982-től, megszakítás nélkül, a Fotóklub elnöke, amely irányításával Salgótarján rangos civilszervezetévé vált, jelentős bel- és külföldi kapcsolatrendszerrel. Vezetése alatt a Fotóklubot több díjjal tüntették ki. Homoga József fotóművészként számos hazai és nemzetközi pályázaton, önálló és csoportos kiállításon szerepelt sikerrel. A helyi Fotógaléria és az Észak-Magyarországi Fotóművészeti Szemle egyik szervezője.

Kiemelkedő munkásságáért számos elismerésben részesült. Többek között 2002-ben a Magyar Fotóművészek Szövetség Aranydiplomás Fotóművésze, majd 2008-ban a Nemzetközi Fotóművész Szövetség a FIAP fotóművésze címet (AFIAP) adományozott neki. Megkapta a Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjat, a Madách-díjat és Salgótarján “Pro Arte” díjasa. Homoga Józsefet szoros szálak fűzik városunk Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatához és számos civil szervezetéhez is. Aktív tagja a salgótarjáni Civil Kerekasztalnak. Több évtizedes, magas színvonalú fotóművészeti, klubelnöki és civil közéleti tevékenységével nagymértékben hozzájárult Salgótarján hazai és nemzetközi elismertetéséhez, hírneve öregbítéséhez.

 

“Pro Urbe” díjat vehetett át Bódi Györgyné dr.

Bódi Györgyné dr. egész életpályáját, elkötelezetten és hivatástudattal, Salgótarján közművelődésének szentelte. Városunk civil közéletének meghatározó és áldozatkész alakja. Debrecenben született, de iskolai tanulmányait már Salgótarjánban végezte. Történelem-orosz szakos diplomáját 1973-ban szerezte az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Tanított Salgótarján általános iskoláiban, majd 1989-től a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban helyismereti könyvtárosaként helyezkedett el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1995-ben könyvtár szakon végzett. 2004-2009 között a megyei könyvtár igazgatójaként dolgozott. Sokat tett a könyvtárszakma megújításáért, az intézmény informatikai és módszertani fejlesztéséért. Munkája mellett helyismereti témákban folyamatosan publikált, irodalmi életrajzi bibliográfiákat és művelődéstörténeti tanulmányokat írt. 2009-ben vonult nyugállományba, ekkor figyelme még inkább a helytörténeti munka, a civilek körében végzett kulturális és ismeretterjesztő tevékenység felé fordult.

Több szakmai és hagyományápoló civil szervezetben tevékenykedik aktívan. Helytörténetei kutatásairól gyakran tart előadások. A Dornyay Béla Múzeum Baráti Köre, valamint az Élet- és Tudásfa Olvasókör elnökeként – közösségével – számos közművelődési program szervezője. 2015-ben választották meg a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnökének. Kiemelkedő szakmai munkáját 2004-ben Madách Imre Díjjal, 2009-ben Balassi-díjjal ismerték el.

 

“Pro Arte” díjat vehetett át Szabó István Tibor és Szabó István Tiborné

Példaértékű az a kiemelkedő szakmai munka, amellyel Szabó István Tibor és Szabó István Tiborné hosszú évtizedek munkásságával és kivételes zenei, művészeti felkészültséggel hozzájárult városunk művészeti, művészetoktatási értékeinek létrehozásához és gyarapításához.

Szabó István Tibor trombitatanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetében szerezte. 1988-tól tanít a helyi Váci Gyula Alapfokú Művészeti Iskola rézfúvós szakán, mint trombitatanár. Kiváló zenei, művészeti felkészültsége és elmélyült gyakorlati tapasztalata eredményeként számos tanítványa lépett zenei pályára. A rézfúvós tanszak vezetőjeként is példamutató és innovatív a tevékenysége. Megújította a vizsgák formáját, rendszeresen szervez tanszaki hangversenyeket. Munkáját többször ismerték el Salgótarján város kiváló tehetséggondozó, valamint kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusa díjjal.

A zenepedagógusi munka mellett a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar vezetőségi tagja, szólótrombitása, a Koncert Fúvószenekar és a Kohász Fúvószenekar első trombitása, valamint a 2000-ben alakult Salgótarjáni Rézfúvós Kvintett alapító tagja, művészeti vezetője. 2007-ben részt vett az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítésében, mint művészet-ági értékelő. A Magyar Trombitás Szövetség alapító tagja, amelynek több alkalommal is elnyerte Felkészítő Tanári Díját.

A salgótarjáni születésű Szabó István Tiborné a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni kihelyezett tagozatán szerezte zongoratanári diplomáját. 1983-ban visszatért szülővárosába, hogy megszerzett tudását a Váci Gyula Alapfokú Művészeti Iskolában kamatoztassa. Szakmai munkáját a kiváló hangszertudás, módszergazdagság és lelkiismeretesség jellemzi. Tanítványai szép sikereket érnek el az országos és nemzetközi versenyeken, valamint a zenei irányú továbbtanulásuk során.

Kiemelkedő színvonalú munkája alapján kapott megbízást a zongora tanszak vezetésére. Fő szervezője a kétévente megrendezésre kerülő, Váczi Gyula emlékére rendezett Megyei Zongorás Találkozónak. Tanszakvezetőként aktívan részt vett az Országos Orgonaszakos növendékek Versenyének előkészítésében és lebonyolításában. Városunkban több iskola kórusának és művészeti csoportoknak zongorakísérőjeként tevékenykedik. A zenepedagógus a zeneművészet és a művészeti nevelés terén végzett kiemelkedő tevékenységéért számos elismerést kapott, köztük 2012-ben Németh László-díjat.

 

“Salgótarján Szolgálatáért” díjjal ismerték el Tordai György tevékenységét

Tordai György 30 éve dolgozik a salgótarjáni távhőszolgáltatásban. Diplomáját okleveles gépészmérnökként szerezte 1981-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. A távhőszolgáltatás feladataiba 1987-től a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatnál kapcsolódott be. Az elmúlt évek változásai során 1988-tól Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalathoz, 1993-tól a Tarjánhő Kft-hez, majd 2012-től a Salgó Vagyon Kft-hez került a salgótarjáni távhőszolgáltatás. A cégek ugyan változtak, de a tevékenység mindig alapvetően a Salgó úti telephelyhez, és a városi távfűtőrendszerhez kötődött. Tordai György itt végezte és végzi lelkiismeretesen munkáját.

1988-tól a hőszolgáltatás területén látott és lát el vezetői feladatokat. 2012-ben a Salgó Vagyon Kft. műszaki igazgatójává nevezték ki és jelenleg is ebben a beosztásban dolgozik. Munkáját mindig nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel végzi. Közel 5000 távhőfogyasztó ellátásáért felelős. Kiváló irányító, szervező munkája megmutatkozott a 2016-os és 2017-es januári vezetéklyukadások rendkívüli hibaelhárításának megszervezésében és gyors végrehajtásában. Szakmai koordinálásával zajlott 2017-ben a Beszterce lakótelepi kazánház felújítása. Tordai Györgyöt 2017-ben a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége elnökségi tagjává választották, elismerve szakmai tudását, három évtizedes tapasztalatát és a távhőszolgáltatás melletti példamutató elkötelezettségét.

 

“Salgótarján Jövő Nemzedékéért” díjat vehetett át Turányi Istvánné

Turányi Istvánné egész életpályáját az oktató-nevelő munkának szentelte. Közel négy évtizedet töltött el különböző szinteken a közoktatásban és az ifjúsági szervezetekben. Pedagógiai pályafutását 1968-ban kezdte, Salgótarjánban a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, illetve a Bartók Béla úti Általános Iskolában tanított. 1983-tól 2007-es nyugdíjba vonulásáig dolgozott a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskolában, ahol 1984-ben igazgató helyettessé, 1990-ben pedig igazgatóvá nevezték ki. Vezetése alatt az iskola a térség meghatározó intézményévé vált.

Szakmai tapasztalatokban és elméleti felkészültségben gazdag életpálya áll mögötte. Folyamatosan képezte magát pedagógiai pályája során. Munkájában mindig fontosnak tartotta a hagyományőrzést és a gyermekközpontúságot. Nagy hangsúlyt helyezett a tanulók személyiségfejlesztésére. Nyugállományba vonulása után is vállalta az iskola alapítványának kuratóriumi tagságát és napjainkban is szerepet vállal a diákság kulturális tevékenységének támogatásában, szervezésében.

Turányi Istvánné négy évtizedes pedagógusi pályafutása alatt, hivatástudattal végzett munkájával elismerést váltott ki a gyermekek, a szülők és kollégái körében. A pálya iránti elkötelezettsége, innovatív munkája és haladó szellemű gondolkodása példaértékű volt a pedagógusok számára. Oktató-nevelő és vezetői tevékenységével nagymértékben hozzájárult Salgótarján oktatásügye fejlődéséhez.

 

“Salgótarján Sportjáért” díj elismerést ítéltek oda Ringeisen Andrásnénak

Ringeisen Andrásné a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán szerzett középiskolai tanári, majd sportszervezői diplomát. Pályafutását az SBTC módszertani előadójaként kezdte, majd a Nógrád Megyei Tanács VB Testnevelési és Sporthivatal igazgatási-oktatási főelőadója lett. Ebben az időszakban kezdett tanítani a felnőtt sportszakember képzésben.

1983-tól 1985-ig a Május 1. úti Általános Iskola szakfelügyelő testnevelője volt, majd két évig tevékenykedett a Salgótarjáni Városi Tanács VB Testnevelés és Sportfelügyelőség helyettes vezetőjeként. 1987-től 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig a Gagarin Általános Iskola testnevelője volt. 1987-ben választották meg a Gagarin Diák Sportegyesület elnökének, amelynek vezetői feladatait a mai napig is ellátja. Munkája során mindig arra törekedett, hogy a diákokkal megszerettesse a rendszeres testmozgást, megismertesse a sport örömeit. Nyugállományba vonulása után is folytatta edzői tevékenységét. Évek óta több tanítványa is elnyerte a városi és a megyei “Jó tanuló – Jó sportoló” kitüntető címet. A szakmai felkérésre, 1990-ben kolléganőjével oktató filmet készítettek az általános iskolai torna mozgásanyagának elsajátításához. Kollégájával már 25 éve szervezik és vezetik a nyári szünidei sport napközis táborokat.

Ringeisen Andrásné sport iránti elkötelezettsége, kimagasló, közel négy évtizedes pedagógusi és sportszakmai munkája elismerésre méltó és példaértékű.

 

“Salgótarján Gazdaságáért” díjat vehetett át a BaloBau Kft.

A salgótarjáni székhelyű BaloBau Kft. huzamosabb ideje jelen van városunk gazdasági életében. A 2001-ben alakult társaság jogelődje egy 1998-tól sikeresen működő egyéni vállalkozás volt. Baló Noémi és Baló Attila családi vállalkozása, az indulás óta, 2 főről a jelenlegi több mint 50 fős csapattá fejlődött. Cégük nagykereskedelmi tevékenységet folytat Magyarország területén, értékesítési programjukban több mint 1200 termék szerepel, melyek az építési és beruházási szakipar különböző területeihez kapcsolódnak. Kereskedő partnereiken keresztül termékeik az egész ország területén megtalálhatók, két logisztikai bázisuknak, saját járműparkjuknak és készletgazdálkodásunknak köszönhetően kiemelkedő szolgáltatást nyújtanak partnereik számára.

A BaloBau Kft. üzleti filozófiája olyan értékekre támaszkodik, mint a megbízhatóság, következetesség, kiszámíthatóság. Számukra fontosak a morális szempontok és hisznek a tisztességes piaci versenyben. A cég következetes és kitartó munkájának köszönhetően elismertséget, megbecsülést vívott ki szakterületén. A társaság színvonalas működésével nemcsak térségünk gazdaságának fejlődéséhez járul hozzá, hanem Salgótarján kulturális életének egyik önzetlen és jelentős mecénása. A Zenthe Ferenc Színház és a Nógrád Táncegyüttes támogatásában mutatott példás tevékenysége elismeréseként 2011-ben a “Kultúra mecénása” díjban részesült.

 

Kerekes László-díjat vehetett át Kémeri Judit és Tóth Csaba

Kémeri Judit 2005-ben Debrecenből érkezett Nógrád megyébe, hogy közművelődési szakemberként segítse Etes település kulturális életét. A Janus Pannonius Tudományegyetemen végzett művelődésszervezőként, majd 2002-ben művelődési és felnőttképzési menedzser egyetemi diplomát, 2007-ben közösségfejlesztő képesítést szerzett. Etes Község Önkormányzatánál intézményvezetőként feladatai közé tartozik a kulturális programok szervezése, lebonyolítása, pályázatírás, projektek lebonyolítása, rendezvényszervezés, könyvtár működtetése, és E-tanácsadói feladatok ellátása. 2014-től a képviselő testület tagjaként is a település kulturális életéért tevékenykedik.

Kémeri Judit a Nógrád Megyei Népművelők Egyesület életében vezetőségi tagként 2010-től vesz részt. A kulturális terület változásait nem csak nyomon követi, hanem részt vesz a kistelepülésen dolgozó munkatársak szakmai segítésében is. Az országos egyesület által szervezett műhelymunkák eredményeit gyakorlatiasan osztja meg a közösség tagjaival. Jó együttműködő készsége, szociális érzékenysége és mindenek felett örökké vidám és derűs természete üde színfoltja az egyesület közös programjainak. Fáradhatatlan optimizmusa, toleráns emberszeretete, közvetlen kapcsolatépítő képessége nélkülözhetetlen tagjává teszi a megyei egyesületnek.

Tóth Csaba pályafutását 46 évvel ezelőtt a berceli művelődési házban kezdte, majd a József Attila Művelődési Központ, illetve a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet igazgatójaként évtizedeken át meghatározó személyisége volt a megye kulturális, zenei életének. Vezetői feladatán túl közreműködött pályázatok, fesztiválok minősítésében, szakmai továbbképzések programjának kidolgozásában. Szakfelügyelő és a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének szakértője. Aktív részese volt az Országos Pop-rockzenei tábor, amatőr zenei műhely létrehozásának, közreműködött a műfaj képzési és fejlesztő programjának kidolgozásában és modell-kísérleti megvalósításában. Nevéhez fűződik a salgótarjáni Nemzetközi Dixieland Fesztivál alapítása, menedzselése, a United Jazz Europian Festival visegrádi együttműködésének alapítója és szervezője jelenleg is.

Alapító tagja Hangművelők Zenekarának. Vezette a nógrádi népművelők szakmai szervezetét, majd a Magyar Népművelők Egyesülete is elnökévé választotta. 2014-ben nyugdíjba vonult, önkéntesként a karancsaljai Rozmaring Népdalkör és a salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Egyesület kamarakórusát vezeti. Tóth Csaba több évtizedes alkotó, kezdeményező, hagyományteremtő közművelődési munkája és jelenlegi önkéntes tevékenysége példaértékű a fiatal generáció számára is.