Biztató és elkeserítő nógrádi adatokat egyaránt tartalmaz a KSH friss területi jelentése

Az év első kilenc hónapjának tükrében Nógrád megyében az országos folyamatokkal ellentétben nőtt az élveszületések és a házasságok száma; a munkanélküliek száma tizedével csökkent, a foglalkoztatottaké pedig szintén tizedével – a megyék között a legnagyobb mértékben – nőtt; az ipar termelési volumene az országosnál nagyobb mértékben emelkedett; az építőipar teljesítménye az országos átlagot meghaladóan bővült; a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendékéjszakák száma is jelentősen bővült – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen kiadott “Fókuszban a megyék – 2017. I-III. negyedév” című összefoglalójából. Ezek a biztató adatok, de továbbra is bőven akad elkeserítő tendencia.

 

Demográfia, munkaerőpiac

Az ország legkisebb lélekszámú megyéjében 2017 első három negyedévben az országossal szemben kissé nőtt az élveszületések és a házasságkötések száma az előző év azonos időszakához képest. A halálozások növekedési üteme ugyanakkor magasabb volt a hazainál. A népesség természetes fogyása gyorsult, de mértéke elmaradt az országos átlagtól. A természetes népmozgalmi folyamatok következtében a megye népessége ez idő alatt 990 fővel fogyott, ami 23 százalékkal több volt az előző év azonos időszakinál.

A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint Nógrád megyében 2017 első három negyedévben a 15–74 éves gazdaságilag aktív népesség száma 90 ezer fő volt, 8,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 55,9 százalékról 61,2 százalékra emelkedett, de még 1,1 százalékponttal így is kisebb az országos átlagnál. A gazdaságilag aktív népességből 83 ezer fő foglalkoztatottként, 6 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon.

A foglalkoztatottak száma 10 százalékkal – a megyék között a legnagyobb mértékben – emelkedett, a munkanélkülieké 10 százalékkal csökkent 2016 harmadik negyedévéhez képest. A munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt, ez ugyanakkor 3,2 százalékponttal magasabb az országosnál.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 225 ezer forint volt Nógrádban. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított havi nettó átlagkereset 149 ezer forint volt, 44 ezer forinttal kisebb, mint az országos átlag. A bruttó és nettó kereset egyaránt 15 százalékkal – az országos átlagot meghaladóan – emelkedett a 2016 első három negyedévének átlagához negyedévihez képest. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve, a havi bruttó átlagkereset 256 ezer forint, a nettó 170 ezer forint volt. Mindkét esetben 14 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Nógrád megyében a 2017. szeptemberi zárónapon 11 ezer fő álláskeresőt tartottak nyilván, 3,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időpontjában. Az álláskeresők 33 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 34 százaléka egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. Az álláskeresők 52 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 23 százaléka szakiskolai, szakmunkás bizonyítvánnyal, 22 százaléka középiskolai, technikusi végzettséggel, 2,9 százaléka diplomával rendelkezett. 2017. szeptember végén 2,9 ezer bejelentett betöltetlen álláshelyet kínáltak a munkáltatók.

 

Gazdasági szervezetek, beruházások

2017. szeptember 30-án az egy évvel korábbinál 1 százalékkal több, közel 27 ezer Nógrád megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, melyeknek 89 százalékát vállalkozásként regisztrálták. Főtevékenységük alapján a megye vállalkozásainak felét a szolgáltatási szektorban regisztrálták, közülük a kereskedelemmel (9,2%), az ingatlanügyletekkel (8,9%) és a tudományos és műszaki tevékenységgel (7,7%) foglalkozók voltak a legelterjedtebbek. A vállalkozások további négytizede a mezőgazdaságot jelölte meg főtevékenységnek.

A Nógrád megyei székhelyű szervezetek 2017 első három negyedévében közel 20 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, összehasonlító áron 22 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A feldolgozóiparon belül elsősorban a járműgyártáshoz köthető szervezetek fejlesztései voltak számottevőek, az invesztíciók közel tizede a mezőgazdaságban realizálódott.

 

Mezőgazdaság

2017-ben Nógrád megyében az előző évinél 19 százalékkal kisebb területen, 21 százalékkal kevesebb, 84 ezer tonna kalászos gabona termett. Az őszi árpa kivételével az összes kalászos termésátlaga elmaradt az előző évitől, az országos átlaghozamokat pedig egyik sem érte el. A búza betakarított területe és termésmennyisége 17, illetve 18 százalékkal csökkent, aratáskor 67,7 ezer tonna került a magtárakba. Egy hektárról átlagosan 4540 kilogramm terményt gyűjtöttek be, ami mindössze 1,3 százalékkal kevesebb az előző évi rekordhozamnál. Az árpa tavaly évihez képest majdnem feleakkora területéről feleannyi, 6,7 ezer tonnát takarítottak be. Az őszi árpa hozama – jelentős területcsökkenése következtében – 16 százalékkal emelkedett, míg a tavaszi árpáé csaknem az egyharmadával visszaesett, így összességében az árpa termésátlaga (3790 kilogramm/hektár) 5,2 százalékkal mérséklődött. A tritikáléból előző évinél egyötödével kisebb területéről, 27 százalékkal kevesebb, 5,1 ezer tonna gabonát vittek a tárolókba. Hektáronkénti 3510 kilogrammos termésátlaga ezredforduló óta a 2. legmagasabb érték volt. A zab és a rozs terméseredménye eltérően alakult: míg zabból csaknem a négytizedével kevesebb, 1,8 ezer tonna termett, addig a rozstermés 2,2-szeresére, 2,8 ezer tonnára emelkedett.




A 2017. június 1-jei eszmei időpontban végzett állatszámlálás adatai szerint Nógrád megyében a szarvasmarhák kivételével valamennyi főbb haszonállatfajból kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A gazdálkodók az egy évvel korábbinál 4,8 százalékkal több, 19 ezer szarvasmarhát istállóztak, míg az állomány kevesebb, mint felét kitevő tehenek száma (8,7 ezer) egy év alatt gyakorlatilag nem változott. Száz hektár mezőgazdasági területre az országos átlagnál 5-tel több, 21 szarvasmarha jutott. A sertésállomány az egy évvel korábbinak a háromnegyedére (8,3 ezerre) fogyott, a megyei gazdaságokban az előző év azonos időpontjára képest 14 százalékkal kevesebb, 18 ezer juhot gondoztak, de legnagyobb mértékben, csaknem háromtizedével a 200 ezer egyedet számláló tyúkállomány esett vissza.

 

Ipar, építőipar, lakások

2017 január–szeptemberében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások a Nógrád megyei telephelyeiken 308 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron számítva 8,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások 144 milliárd forint értékű termelése volumenében 5,8 százalékkal meghaladta a 2016. azonos időszakit.

A legnagyobb súlyt képviselő gép, gépi berendezés, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának kibocsátása – az export bővülésének hatására – számottevően emelkedett.

A gumi-, műanyag és építőanyag, továbbá a villamos berendezés gyártása területén viszont elmaradt a teljesítmény az egy évvel korábbitól. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezeteknél az alkalmazásban állók száma 1,4 százalékkal bővült, ami a termelés élénkebb növekedésével a termelékenység 4,3 százalékos javulását eredményezte.

A Nógrád megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek 2017. első három negyedévi 5,4 milliárd forint termelési értéke összehasonlító áron 30 százalékkal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A kibocsátás az országosnak 0,5 százalékát tette ki. A teljesítmény nagysága és az egy lakosra jutó értéke a területi rangsorban a legalacsonyabb volt. A rendelésállomány alapján a Nógrád megyei székhelyű vállalkozások továbbra sem tudtak bekapcsolódni nagy értékű építőipari projektekbe.

A lakásépítési expanzió az ország szinte minden megyéjében érezhető, Nógrádban azonban továbbra is igen alacsony az építések száma. 2017 első kilenc hónapjában mindössze 7 lakás kapott használatbavételi engedélyt a megyében, eggyel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Mind a 7 otthont természetes személyek építtették saját használatra, családi házas formában.

A lakások Pásztón és a községekben épültek, így Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol nem történt használatbavétel 2017 január–szeptembere között.

 

Turizmus

Nógrád megye kereskedelmi szálláshelyein 2017 első három negyedévében 58 ezer vendég szállt meg, összesen 129 ezer vendégéjszakára. A vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt, 17, illetve 21 százalékkal haladta meg a 2016 azonos időszakit. Nógrádban a vendégek és a vendégéjszakák száma az utóbbi években csak 2011-ről 2012-re csökkent kis mértékben, ezen az időszakon kívül több éve emelkedik.

2009-hez képest az idei adatok már másfélszeres növekedést mutatnak úgy a vendégek, mint a vendégéjszakák számát tekintve.

 

Közúti közlekedési balesetek

2017 első három negyedévében Nógrád megye közútjain 203 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, melyek során 292 személy sérült meg. A közlekedési balesetek száma az országosnál nagyobb mértékben, 11 százalékkal csökkent 2016 azonos időszakához képest, a sérültek száma 2,3 százalékkal lett kevesebb. Az év első kilenc hónapjában 8 baleset követelt halálos áldozatot, 49 járt súlyos, 146 pedig könnyű sérüléssel. Ittas állapotban 21 közlekedési balesetet okoztak, az egy évvel korábbi 30-cal szemben – az ittasan okozott balesetek aránya 10 százalék, ez magasabb az országos átlagnál, ami 8,4 százalék. A balesetekben 8-an meghaltak, 61-en súlyosan, 223-an pedig könnyebben sérültek.