“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”

 

A Múzeum téren rendezte ma délelőtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségét Salgótarján önkormányzata. Az ünnepi műsort a város fiataljai adták – stílszerűen a Táncsics és a Petőfi iskolák diáksága, valamint a Nyitnikék óvodásai.

 

Kedden délután Somoskőben, Somoskeőy István honvédszázados sírjánál kezdődött a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségsorozat. Szerdán reggel Petőfi Sándor Emléktúra indult a Camping-telepi buszfordulótól Salgó várához, ahol a vár alatti sziklafalon elhelyezett emléktáblánál tartotta meg hagyományos megemlékezését Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nógrád Megyei Természetbarátok Társasága.

 

 

A ma délelőtti, a “Hol szabadság, ott van a haza” címet kapott, Múzeum téri ünnepi műsorban Petőfi Sándor, Arany János, Kossuth Lajos, Vas István, Márai Sándor, Wass Albert, Losonczi Léna gondolatai, valamint Bródy János és a Republic zenekar dalai hangzottak el. A műsort a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 9.B, 10. C, 10. A és 11. C és 12. B osztályos tanulói, a Salgótarjáni Összevont Óvoda Nyitnikék Tagóvodájának Csuporka néptánccsoportja és a Salgótarjáni Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskola kórusa adták elő.

 

 

Ünnepi beszédében Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere úgy fogalmazott: március 15. Magyarország “egyik, ha nem a legfontosabb” ünnepe, hazánkban ezen a napon a szabadságot, a szabadságba vetett hitet ünnepeljük.

A szabadság szubjektív, a szabadság minden embernek mást jelent. Hogy megválaszthatjuk a barátainkat, hogy megválaszthatjuk, kivel és mivel töltjük a szabadidőnket. Hogy levágathatjuk a hajunkat, festetjük, vagy épp daueroltathatunk. Hogy külön órát vehetünk matekból, ha le vagyunk maradva a többiekhez képest. Hogy annyi banánt és narancsot vehetünk a boltban, amennyit szeretnénk, illetve amennyire szükségünk és pénzünk van. Hogy megválaszthatjuk végzettségünk, tudásunk, tapasztalatunk és korábbi sikereink alapján, hogy melyik cégnél szeretnénk dolgozni. Hogy olvashatunk olyan híreket is az újságban, vagy a neten, ami a mi értékrendünknek megfelel. Hogy bátran kimondhatjuk, amit gondolunk és érzünk. Mi akik itt vagyunk ezen a téren, száz meg száz választ tudnánk adni, mindenki a saját életéből, hogy mit jelent a szabadság

– mondta Fekete Zsolt az emlékező közönség előtt.

 

 

Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz – idézte Rousseau gondolatait a polgármester, melyhez hozzátette: ez az állítás az, amely minden egyénre igaz, ha a szabadság fogalmát szeretnénk meghatározni.

Egy dolog azonban nem feledhető: szabadság nem létezhet rend, szabályok, keretek nélkül. Ezt hívjuk jogbiztonságnak. Ugyanakkor egy országban akkor csorbul a szabadság eszméje, ha a vezetői ezt a keretet egyre szűkebbre és szűkebbre szabják. Ha ebből az egyre szűkülő keretből az ország egyes csoportjai elkezdenek kiszorulni. Akkor csorbul a szabadság eszméje, ha meg akarják mondani, milyen tévét nézhetünk. Hogy kit szerethetünk. Hogy miben hihetünk. Amikor csorbul a szabadság eszméje, akkor helyébe lép a félelem. Félünk kimondani, félünk leírni, félünk megtenni dolgokat, félünk vállalni önmagunkat. Engedjék meg, hogy ideidézzem a tavaly október 23-ai beszédemben elhangzott Bibó örökzöldet és mondanivalómat: “A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.” Ez örökérvényű igazság. És a társadalom szabadságra vágyik. Mindig szabadságra vágyik, és előbb-utóbb el is éri azt. Habár országunkban a különböző hatalmak időről időre próbálták megakadályozni ezt a törekvést, a fejlődésnek bizony ez az útja

– hangsúlyozta a polgármester.

A szabadság Salgótarján számára lehetőséget és hitet jelent – mondta Fekete Zsolt. “Lehetőséget a fejlődésre és hitet a mindennapok elkötelezett munkája iránt, hogy jövőt építsünk városunkban. Talpra magyar! Talpra Salgótarján!” – zárta beszédét.

 

Az ünnepség zárásaként a városvezetők, a politikai pártok és civil szervezetek, illetve a városi intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait gróf Széchenyi István szobránál.

A városi ünnepséget követően a városvezetés a sajtó helyi képviselőit köszöntötte. A Magyar Sajtó Napja alkalmából megrendezett kötetlen hangvételű találkozó meghívottjai a nagyközönség előtt ismerkedhettek meg egy várostörténeti jelentőségű dokumentummal. A dr. Förster Kálmánnak működési idejéből származó számlakönyvre a napokban találtak rá a Városháza dokumentumtárának mélyén. A történelmi dokumentum hamarosan a Dornyay Béla Múzeumban lesz látható.