A Salgóbányára tervezett adótorony ügye és ami mögötte van

Mint arról pénteken beszámoltunk: a Salgóbányára távközlési adótornyot építeni tervező Magyar Telekom a kompromisszumos megoldás megtalálásáig visszalépett a beruházástól. Fekete Zsolt polgármester a hírre reagálva közösségi oldalán azt írta: napokon belül sor kerülhet az első egyeztetésre. Szakértők segítségével értelmezzük a nyilvánosság mögött meghúzódó, jellemzően jogi folyamatokat, az idáig történteket – a közlemények, határozatok és hivatalos reakciók szóhasználatától szabadabb módon.

Március első napjaiban jelent meg a Nógrád Megyei Kormányhivatal honlapján a tájékoztatás arról, hogy elindult a beruházáshoz kapcsolódó előzetes vizsgálati eljárás. Mivel 2017. január 1-el helyben intézhetővé váltak az ilyen és hasonló ügyek, az eljáró hatóság a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya lett.

Ezen eljárás eredményeképpen azt vizsgálja meg a hatóság, hogy jelentős hatással van-e a tervezett beruházás az adott környezetre. Amennyiben nincs jelentős hatása, tájba illeszthető, akkor az eljárás eredményeképpen ezt a tényt rögzíti döntésében (és nem engedélyt ad). Ha az adott beruházás jelentős hatással bír a környezetre, akkor a hatóság környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására kötelezi a kérelmezőt. Ha az előzetes vizsgálati eljárás során olyan kedvezőtlen ok merül fel, amely súlyosan veszélyezteti a környezetet, akkor a hatóság megállapítja ezt a tényt és ezzel akadályozza meg a további eljárások lefolytatását tekintettel arra, hogy ezen környezetvédelmi döntés előfeltétele az építési engedélyezési eljárások egy részének.

Bár a helyi szóbeszédben már az előtte lévő hetekben is forgott a téma, ettől az időponttól lett nyilvános az, hogy a Magyar Telekom Nyrt. 30 méter magas távközlési adótornyot kíván telepíteni Salgóbányára, a közismerten csak “Abonyi táborként” emlegetett terület szomszédságában. Az eljárásra beadott dokumentumcsomagból kiderült az is, hogy a beruházó szakértői úgy látják: a torony tájba illesztésével nem lehet gond, mivel a környező erdők megfelelő takarást biztosítanak.

Fontos egyébként azt is hangsúlyozni, hogy jelenleg nem az építési engedély kérdéséről beszélünk. A most folyamatban lévő eljárás eredményeképpen esetlegesen előálló engedély tényrögzítés csak egy elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy újabb eljárásban a kivitelezésre kérjen engedélyt a cég (akkor már majd a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól).

A civilek és a turisztikai szakemberek már ekkor jelezték: véleményük szerint a tájképet romboló, azt negatívan befolyásoló beruházás valósulna meg a megismert formában. Kiemelték, hogy nem a szolgáltatás bővítése és jobbá tétele ellen vannak, hanem olyan megoldást szeretnének, amelynek eredményeképpen mindenki jól jár. Gyors reagálással az elsők között juttatta el észrevételeit és aggályait az eljáró hatósághoz a Novohrad – Nógrád Geopark(ot irányító) Nonprofit Kft. is.

 

Az önkormányzat tiltakozott, ugyanakkor a beruházás megfelel a hatályos városi rendelkezéseknek

Ezt követően Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata is kiadott egy közleményt arról, hogy a jelenleg tervezett formájában elutasítja a beruházás megvalósítását. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala (mint eljáró hatóság) erre reagált egy újabb közleményben, elsősorban arra ráirányítva a figyelmet, hogy náluk nincsen mérlegelési kompetencia, ha a szakhatóságok – kikötésekkel vagy anélkül, de – hozzájárulnak a beruházáshoz.

Hogy miért emelte ki ezt az ügyben eljáró hatóság? Mert Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (mint az egyik megkeresett szakhatóság, jegyzője útján) azt a tájékoztatást adta, hogy a beruházás tervezett helye helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, építése megfelel továbbá az önkormányzat Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak is. A város oldaláról a kérdést szabályozó rendeletek és határozatok tehát csak erre adtak lehetőséget a jegyzőnek, elutasító végzést az önkormányzat jelenleg hatályos, saját szabályozása alapján nem adhatott ki.

 

A Helyi Építési Szabályzat módosítása lehet az egyik legcélravezetőbb megoldás

Az önkormányzat módosíthatja úgy a Helyi Építési Szabályzatát, hogy a jövőben egy ilyen vagy hasonló beruházás esetén legyen eszköz a kezében ahhoz, hogy feltételeket, kikötéseket szabjon meg a megvalósítással kapcsolatban. Egy ilyen módosítás a már kiadott elvi hozzájárulásra nincs hatással, viszont a majdani építési engedélyezési eljárásban várható, hogy újra megkeresik az önkormányzatot, ahol addigra akár már a frissített Helyi Építési Szabályzat alapján tudnak majd reagálni.

Szakértőink azt is hozzátették, hogy a beruházás terve igen speciális és ritka eset, aminek okán nem volt elvárható, hogy például a Helyi Építési Szabályzatban benne legyenek a beruházást megakadályozó eszközök. A szabályzat módosítására vonatkozó kritériumrendszer azt sem tette lehetővé, hogy a rendelkezésre álló véleményezési határidő alatt módosíthassa azt az önkormányzat. Múlt csütörtöki ülésén Salgótarján Közgyűlése viszont már határozatba foglalta a Helyi Építési Szabályzat tartalmi felülvizsgálatát. Ha ez alapján a szabályzat módosítása megtörténik, akkor már lesz megfelelő eszközrendszer az önkormányzat kezében, mire a beruházás eljut az építési engedélyre vonatkozó kérelem benyújtásáig

Az előterjesztés kiemeli a természet védelméről szóló törvénynek a táj védelmével kapcsolatos passzusait, illetve azt, hogy Salgóbánya teljes területe az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen található. Szól a Novohrad – Nógrád Geopark UNESCO általi elismertségéről is, bár – sajnos – ez még jogi keretekkel és lehetőségekkel nem jár együtt, viszont mindenféleképpen jelzésértékű feltüntetni. Szakértőink azt is hozzátették, hogy szakhatósági szempontból alapvetően ezen tényekre való rámutatás a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, ahol vélhetően ezen pontokra hivatkoztak is reagálásukban.

Itt kell megjegyeznünk, hogy a mi általunk megkérdezettek között is volt, aki belekavarodott abba a kérdésbe, hogy természetvédelmi terület-e Salgóbánya? Több nyilatkozatban is hallani lehetett arról az érvelésről ugyanis, hogy a salgóbányai belterület nem a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet része és a természetvédelmi terület körbeöleli a településrészt – ez azonban téves információ. Éppen ezért vesz részt – információink szerint eléggé aktívan – az eljárásban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, melynek Nógrádi Tájegységi Irodája a természetvédelmi kezelője a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetnek (is).

 

A civil nyomás vezethetett eredményre

Az általunk megkérdezett szakemberek kivétel nélkül a lakossági, civil nyomást emelték ki, ami azon eredményre vezethetett, hogy a cég kompromisszumos megoldás megtalálásában legyen érdekelt. Mint az az előzőekből kiderült: lényegében a szakhatóságoknak – ebben a pillanatban – alig van eszköz a kezükben egy ilyen speciális helyen és helyzetben megvalósítandó beruházás megakadályozásához.

A lakossági nyomás részeként azonban több száz online aláírás és papír alapú szignó gyűlt össze a beruházás tervezett formában történő megvalósítása ellen, továbbá arról is van információnk, hogy a tájképért aggódók jócskán megtöltötték leveleikkel a Magyar Telekom fenntarthatósági kérdésekre rendszeresített e-mail fiókját is.

 

Tovább folytatódik az eljárás

Az eljárás jelenleg is folyamatban van, egyes szakhatóságok még nem válaszoltak a hatósági megkeresésekre. Amint ezek beérkeznek, a Salgótarjáni Járási Hivatal a kérelmező Magyar Telekom felé eljuttatja a beérkezett válaszokat és lakossági kifogásokat, hogy arra a kérelmező érdemben reagálni tudjon.

A Magyar Telekom felől a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatalához ezen bejegyzés közzétételének időpontjáig még nem érkezett olyan hivatalos jelzés, mely a cég szándékainak módosításáról szól. Az ügy további előrehaladását természetesen a folytatásban is követjük majd.

 

Kiemelt fotó: Molnár Károly, az MSZP-DK-TVE salgótarjáni frakcióvezetője mutatja a beruházás helyszínét a kérdés közgyűlési tárgyalásakor (Forrás: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata)