A mérnöki pálya mindig egy biztos alapot ad

Gyakran előfordul, hogy általános iskolásként nem tudjuk egyértelműen, mik legyünk, ha nagyok leszünk. Nagy segítséget nyújthat azonban, ha felismerjük képességeinket, továbbfejlesztjük azokat. Így már egyértelmű lesz számunkra, miben lenne érdemes elhelyezkedni.

 

Ha a biológia érdekel bennünket, akkor érdemes kipróbálni az orvosi pályát, azonban itt érdemes leszögezni, hogy mely munkákhoz milyen végzettség szükséges. Ha tehetségesek vagyunk a kémiában, a kísérletezésben, jó a memóriánk és a biológia is érdekel bennünket, akkor remek lehetőség lehet az egészségügyi, gyógyszerészi, orvosi, állatorvosi pálya. Ezekhez azonban diploma vagy ráadásnak doktori végzettség is szükséges, az egészségügyi munkákból azonban jó pár nem igényel diplomát, megelégszik a szakképzettséggel is. Azonban ha elég kitartóak vagyunk, és tehetségesek is, akkor mindenképpen érdemes az egyetemen is túllendülni tudásunkkal, így az elhelyezkedés már sima ügy lesz.

Melyik szakkal lehet diploma után a legtöbbet keresni? Egyértelműen a fejlesztésekért felelős szakokon érdemes a leginkább tanulni, mivel ez egy időt állóan jövedelmező lehetőség. Legjellemzőbb kategóriái a mérnöki és az informatikusi pályák. Egy mérnök foglalkozását tekintve rengeteg területen tud elhelyezkedni, lehet: villamosmérnök, gépészmérnök, nyomdamérnök, környezetmérnök, hegesztőmérnök, anyagmérnök, biomérnök, élelmiszermérnök, gazdálkodási mérnök, informatikus mérnök, kertész mérnök, közlekedésmérnök, építészmérnök és építőmérnök, olajmérnök, vegyészmérnök, vízgazdálkodási mérnök, tűzvédelmi mérnök, stb. A mérnök szó mindenhol a magas fokú matematikai és fizikai tudást igényét jelenti, a hozzá toldott szó pedig a másodlagos szakterületet. A matematikai készségek azért számítanak igazán, mert a számítási feladatok nem kis hányadával kell foglalkoznunk, a fizika pedig a gépek megértése miatt szükségeltetik. Mérnökként az ember tervez, működtet, gyártási folyamatokban vesz részt, ellenőriz, javít, karban tart. Technikusok dolgozhatnak a mérnöki utasításra, de műszaki és minőségellenőrzési feladatokat is végez önállóan. Üzemzavarokat vizsgál ki, a gyártási feltételeket tartja fenn. Ha többféle terület is érdekel, akkor bátran tanuljunk ki többet. A gépészmérnök és a villamosmérnök kombinációjából ered a mechatronika kifejezés, amelynek feladata a robotikában nyilvánul meg. Ez lehet ipari robotika, asztronauta robotok, háztartásbeli robotok, állat és emberszabású robotok, biztonsági robotok akár.

A japánoknál a legjellemzőbb a robotgyártás, köszönhetően a náluk kialakult, robotokkal kapcsolatos baráti képnek. Nyugaton azonban a robotikával kapcsolatos felfogás azt eredményezte, hogy a gépeket gonosznak tartjuk, elveszik tőlünk a munkát. Azonban ez nem igaz. A villamosmérnök önmagában egy nagyon hasznos végzettség, mivel egy villamosmérnök munkájával nagyon sokan találkozunk a mindennapjaink során. Elektronikus szerkezetek kialakításán dolgozik, gyártási folyamatokat tervez meg. A munkahelyen, a háztartásban a gépek, a világítás, a szórakozóhelyeken a fények, a hangtechnikai berendezések mind-mind az elektronikával hozható összefüggésbe. Mivel a számítástechnikával együtt minden ágazat fejlődik, így a villamos mérnöknek is fel kell zárkózni a informatikai ismeretek terén, a tervezés megkönnyítéséért. Jó álláslehetőségeket találhatunk Tatabányán a mérnöki, ezen belül akár gépész vagy villamosmérnöki témákban, ha érdekli az oldal, a tatabanyaallas.hu oldalon megtekintheti.

 

CLOSE
CLOSE